Szerintem igen, bár ez nem a hagyományos antiszemitizmus. Az előző poszt vitáihoz szeretnék hozzátenni egy-két dolgot. Mit is képvisel Aczél? Nézzük meg Szántó T. Gábor egy írását:
 

Ma, december 23-án kilencven éves Helmut Schmidt egykori nyugatnémet kancellár. Ugyan a nagy német politikai fordulatok nem az ő nevéhez fűződnek, ma már a világháború utáni korszak egyik legnagyobb alakjaként tekintenek rá Németországban.

Az 1956-ban egy nyugati fotóriporter jóvoltából a magyar forradalom jelképévé vált vörös hajú, szeplős kamasz múltjából egyre több információ kerül elő: felkutattuk a sírját, rátaláltunk édesanyja nevére, és azt is tudjuk: hol született a tragikus sorsú Erika.

Múlt héten furcsa dolgok történtek az Európai Parlamentben. Egy szavazáson az MSZP képviselők megakadályozták, hogy izraeli diákok, tudósok, művészek jöhessenek az EU-ba, míg Szíriával épp most köt szomszédsági szerződést az Unió.

Forrás: Élet és Irodalom  Piros emlékezete Ez a szakítás nem pusztán taktikai okoknál fogva nem volt éles (az óvatoskodás nem jellemezte apámat), hanem filozófiai megfontolások is szólhattak mellette. A biológiai-kémiai természettudományok új perspektívából való … Tovább »

Herman elaludt megint. Kapkodós volt az álma is, egyik átcsapott a másikba, eltörölve az identitás törvényét, tagadva az ész kategóriáit. Azt álmodta, hogy miközben Masával közösül, a nő testének felső része elválik az alsó részétől, a tükör elé áll, onnan dorgálja, a szemére vetve, hogy csak egy fél asszonnyal szeretkezik. Herman kinyitotta a szemét.

Az emberekben rejlő gonosz túlságosan is gyakran megmutatta arcát a világnak tömegmészárlások és vérfürdők formájában. A következő lista a kevéssé ismert eseteket sorolja fel. Az a tény, hogy egyáltalán 10 ilyen mészárlást lehet találni, szomorú bizonysága annak, mire képesek a hatalommal rendelkező vezetők, ha akadálytalanul tobzódhatnak.

Isaac Bashevis Singer Nobel díjas amerikai zsidó író Szerelmes történet – egy poligámista regénye című regényét folytatásokban olvashatják az elkövetkező hetekben a Szombat olvasói – úgy, ahogy Singer regényeit annak idején a Forwärts című New York-i jiddis hetilap is közölte. 

A pártpolitikai törésvonalak, világnézeti ellentétek még mindig a 20. század első felét idézik: permanens időutazáson veszünk részt, a mindezt lehetővé tevő időgép típusszáma pedig Kommunizmus 48-89. Húszas-harmincas évek reloaded. 

Franz Podezin 1945-ben – feltehetően a grófnő segítségével – eltűnt, szemtanú pedig nemigen akad: az áldozatokat 18 zsidónak kellett eltemetni, akiket aztán másnap szintén kivégeztek. Az osztag egyetlen életben maradt tagját 1946-ban meggyilkolták. 

I. B. Singer: Szerelmes történet
Egy poligámista regénye

Az ÉS-ben ismét fellángolni látszik a “Kasztner-vita”. Két nem történész, Sárközi Mátyás és Fischer István is foglalkozott a II. világháborús magyar cionista ellenállás hazánkban és Izraelben is egyik legvitatottabb vezetőjének, Kasztner Rezsőnek 1944-es tevékenységével. (Sárközi Mátyás: Az érintett jogán a Kasztner-dilemmáról, 2008/34., aug. 22.; Fischer István: Kalapáccsal?, 2008/36., szept. 5.)

Izrael már régen nemcsak a felafel és a swarma hazája. Ha a megfáradt turista gyorsan, viszonylag olcsón és jót akar enni, akkor számos lehetőség közül választhat. Jeruzsálem ortodox negyedében a Deutsch étterem magyar étekkínálatával tarol.

“Az időtlenített morális értékítéletekkel teli történetírással szemben az úgynevezett megértő történetírást kedvelem. Sohasem dicsőíteni vagy leleplezni kívánok egy személyt vagy egy korszakot, hanem megérteni és megmagyarázni. És mindent a saját kontextusában.”

Életének kilencvenedik évében vasárnap este Moszkvában elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin világhírű orosz író. Halálhírét fia, Sztyepan közölte az ITAR-TASZSZ hírügynökséggel. Beszámolója szerint édesapja otthonában, szívelégtelenség következtében halt meg helyi idő szerint nem sokkal éjfél előtt.
 

A “rossz” magyarországi közállapotokra hívta fel a figyelmet Székely Gábor, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumi elnöke a humánum napja címmel, Világ Igaza-emlékéremmel kitüntettek részvételével tartott megemlékezésen hétfőn Budapesten, a Holokauszt Emlékközpontban.

 A tordasi iskola új igazgatója augusztus 1-jétől Kosaras Péter Ákos. Ő az a történelemtanár, aki tavaly egy internetes portálon SS-egyenruhában pózolt. Könyvét egy szélsőjobbos kiadó jelentette meg. A helyi képviselő-testület most mégis alkalmasnak találta a Sajnovics János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény vezetésére. Pályázatában azt írta: az iskola jó hírnevét szeretné öregbíteni.
 
 

Forrás: Népszabadság 2008. június 22. / Kádár Gábor, Vági Zoltán Az 1989-1990-es békés rendszerváltás a magyar történelem kivételes fejezete volt. Az elmúlt 160 évben Magyarországon szinte valamennyi jelentős politikai és gazdasági fordulatot antiszemita pogromhullám kísérte. … Tovább »

Forrás: HVG 2008. június 20. / Pelle János Révész Sándor a baloldali publicisták, illetve média-teoretikusok között szinte elsőnek tesz kísérletet arra, hogy elméletileg meghatározza a „politikai korrektség” fogalmát a mai magyar médiában. Ám az Élet és Irodalomban június … Tovább »

Forrás: Amerikai Népszava 2008. június 14. Dr. Kende György izraeli olvasónk nyílt levélben fordult Karsai László professzorhoz “Rehabilitáljuk-e Szálasit?” Címmel. A nyílt levélre Karsai László válaszolt. A levélváltást az alábbiakban olvashatják. Rehabilitáljuk Szálasit? Nyílt … Tovább »