„A izraeli holocaust-irodalom különböző fázisait legjobban a költészettel szemléltethetjük”, mondja Hanna, „ahol három jól elkülöníthető irodalmi generációról beszélhetünk. Az első generáció a harmincas és negyvenes években írt, legtöbbjük családja és hozzátartozói Európában voltak.
 

“A különféle zsidó irodalmak mindig szövegekkel foglalkoztak. A Bibliával és más szöveghagyományokkal. A szöveg keletkeztette az elsődleges helyet, ahol ez az irodalom létrejöhetett és létezhetett. A modernizmus egyik nagy óhaja volt felcserélni ezt a szövegben keletkezett helyet egy valóságos hellyel a világban a zsidók számára.”

„Ami Hitlernél a faj, Sztálinnál a társadalmi státus volt”
Várnai Pál beszélgetése Simon Markish-sal

Simon Markish irodalomtörténészt, műfordítót, polihisztort, akinek apját, Perec Markisht, a nagy jiddis költőt, 1952-ben koholt vádak alapján kivégezték, szoros szálak … Tovább »

A kortárs izraeli irodalom befelé fordul

Ha politikai tevékenységről van szó, a regényírók ifjabb nemzedéke nem jár az idősebb írók nyomdokán.

A Tel-Aviv belvárosában lévő Szokolov-házban – ahol a politikai sajtókonferen­ciákat tartják – a légkör csendes két­ségbeesést … Tovább »

Szép számban jelentkeztek az első olyan költők, akiknek sikerült végre magától értetődő természetességgel kifejezniük a hálúcok – pionírok – világát; azok világát, akiknek meg kellett birkózniuk a sivár pusztasággal, a tűzforró éghajlat gyötrelmeivel és nem utolsósorban … Tovább »

Fritz Zsuzsa: Tudod-e, hogy…
Babits Antal: A Jeruzsálem Duó
(magén): „sodrában a szörnyű malomnak”
(-i-l): Ávós Világ Magyarországon
Babits Antal: „Bálint Biblia”
Kertai Klára: Add vissza a gyerekkoromat…
Magén István: Kortárs képzőművészet Izraelben
(Herzl): „Gyerekarcokat … Tovább »

Nem keressük kigúvadt szemekkel

a sárga homokban rejtőző aranyat,

mert nem aranyat ásni jöttünk,

csákányunk itt sziklákat hasogat!

A szivünkből fellövellt kék fényű lángok

rozsdás föld-páncélt nyaldosnak szüntelen,

kezünk a föld duzzadt emelőjét simítja … Tovább »