Összesen 114 találat (41 - 60) : Ungváry Krisztián.
A Budapest Bacon két történészprofesszorral, Karsai Lászlóval, majd Szakály Sándorral közölt interjút a közelmúltban. A pénteken megjelent Szakály-interjúra most Karsai egy saját írással reagál, amit az alábbiakban minimális szerkesztéssel, teljes egészében közlünk.
Az utóbbi években több fontos elemzés jelent meg a magyar zsidók kifosztásáról, talán a legismertebb Vági Zoltán és Kádár Gábor könyve, a „Hullarablás – A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése” című munka. A magyarországi zsidóság vagyonának sorsát a legtöbb adattal alátámasztott módon, csak az 1938-1949 közötti időt vizsgálva Botos János történész, egyetemi docens legújabb, 2015-ben publikált könyve mutatja be.[*]
Szondi Lili bergen-belseni naplója Kovács András Bálint bevezetőjével, Interjúk az Oscar-díjas Saul fia alkotóival, Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával, Földes Györgyi: Sztereotip zsidóképek Radnótiné Gyarmati Fanni Naplójában, Bárdos Pál 80! – novellák, Mezei Márk: Pészach másnaposan, Életút-interjú: Balla Zsófia (Kolozsvár-Budapest).
Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.
Ungváry Krisztián és Krausz Tamás nem kímélte egymást a budapesti Múzeum utcai Kossuth Klubban csütörtök este.
Nehezen túlbecsülhető jelentőségű történelmi dokumentumot kaptunk kézhez azzal, hogy megjelent Zimándi Pius István premontrei szerzetes naplója, amelyet az ország német megszállásától (1944. március 19.) fogva egy éve keresztül vezetett. Érdemes összeolvasni az általa leírtakat … Tovább »
Hóman Bálint történelmi, jogi megítéléséről vitáztak az Akadémián
– Hóman Bálint két világháború közötti történész, kultuszminiszter megítéléséről, politikai, kultúrpolitikai szerepéről és az antiszemitizmushoz való viszonyáról vitáztak az Akadémia jogtudományi … Tovább »
Civileket gyilkoltak a magyar katonák a Szovjetunió keleti részének megszállásakor, és részt vettek a zsidóüldözésben is. A rendszer képes volt némi önkorrekcióra: a bűnösök bűnhődtek, igaz, nem az elkövetett bűnökért.
Magyar Narancs: A Magyar megszálló csapatok … Tovább »
Mit mutat a Jobbik tapolcai győzelme? Helyi jelenség vagy országos áttörés? És mit mond ez az eredmény a magyar társadalomról? A Jobbik szavazói a szélsőséghez vonzódnak vagy csak az eddigi elitet utasítják el? Őszinte-e a párt „cukisági” fordulata? A zsido.com ezekre a kérdésekre kereste a választ egy történész, Ungváry Krisztián, egy politikai elemző, Ceglédi Zoltán és egy kommunikációs szakember, Fabricius Gábor segítségével.
Dokumentumkönyv a csillagos házakról
Nagy szám volt, hogy az angyalföldi „stricik”, azaz grundi fiúk megtanulták a nevét.
Ungváry Krisztián több tárgyi tévedést is tartalmazó cikket írt a nagy budapesti gettóról és annak állítólagos megmentőiről (A megmenekülés napja, január 17.). Ungváry szerint a budapesti zsidók életét Gerhardt Schmidhuber tábornok mentette meg, amikor katonáit a nagy budapesti gettó védelmére kirendelte. Erre pedig Szalai Pál, a nyilaspárt rendőrségi összekötője vette volna rá a tábornokot.
A Veritas Intézet főigazgatója Ungváry Krisztián történésszel folytatott nyilvános vitát, ahol alkalma nyílt kifejteni: ma is mindent úgy gondol az 1941-es „idegenrendészeti eljárásról”, mint ominózus kijelentései idején.
Nehogy már nekem azt kelljen nézni valakiben, hogy nem volt-e a dédapja csendőr, vagy nem volt-e a nagyapja ávós – mondja Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
“Ha én egy szakkifejezést pontosan használok, és nem úgy fogalmazok, ahogy a számba adják utólag, akkor miért fordulna meg a fejemben?” – reagált a lemondását firtató kérdésre Szakály Sándor a VS.hu-nak adott interjújában.
Schmidt Máriának a Heti Válasz 26. számában megjelent írása provokáció és hadüzenet. Sokan úgy gondolják, nem érdemes rá válaszolni, mert az a válaszadót is lealacsonyítja. Én nem így látom. A szerző átlépett egy határt, s jobb, ha tisztán látjuk, mi ez a határ.
Hetven éve kezdték deportálni a zsidókat Budapest környékéről, de részvételünk a népirtásban jóval korábban kezdődött. A deportálással kapcsolatos magyar felelősséget meghatározza az a tény, hogy mennyire tudtak a döntéshozók a zsidóság megsemmisítésének tervéről. Ungváry … Tovább »
Képes beszámoló
„A feldolgozás folyamatban…”
„A történelem értékelése mindenkinek szíve-joga. Értékítélet kérdése, hogy tömeggyilkosoknak vagy nemzeti hősöknek tartjuk-e 1944 magyar politikai szereplőit. Mindenki jobban jár azonban, ha a történelmi értékelést se alkotmány, se más jogszabály nem írja elő…” – írja legújabb, ma megjelenő kötetének egyik tanulmányában Ungváry Krisztián történész. A Jaffa Kiadónál megjelent, krimiszerűen izgalmas könyvben a szerző az elmúlt száz év történelmi eseményei és figurái között vizsgálódva próbál válaszolni a címben feltett kérdésre.