Akadémikusok első alkalommal mondták el véleményüket a Szabadság téren épülő emlékműről a nyilvánosság előtt.

Ungváry Krisztián történész már korábban is felvetette, hogy a német megszállási emlékmű ellen tiltakozóknak a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kéne kérniük az ügyben, egy májusi ülés eredményeképp pedig ez akár meg is születhet – írja a pmonitor.hu.

A sok … Tovább »

Szükséges a közösségi emlékezés és annak rögzítése: holokauszt soha többé nem történhet – mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke csütörtökön a Budapesten rendezett nemzetközi holokauszt konferencián.

Úgy tűnik, valóban csak a választások miatt halasztották el a nagy vitákat kavart német megszállási emlékmű felállítását – állítja az Index hírportál.

A Közép-európai Egyetem konferenciája 
Időpont: 2014. április 6. 9-17 h
Helyszín: CEU, Nádor u. 9., Auditorium
Konferencia program
9:00 / Regisztráció
9:30 / John Shattuck, a Közép-európai Egyetem rektorának köszöntője
9:45 / Kovács András professzor bevezetője (Nacionalizmus … Tovább »

December 31-én, mélyen benne a szilveszteri pillanatokban, arról értesülhettünk, hogy a magyar kormány a budapesti Szabadság téren „felállítja Magyarország tragikus német megszállásának emlékművét”.

Tiltakozunk a német megszállás emlékművének nyilvánosságra jutott terve ellen! Az emlékmű meghamisítja történelmünk egy fontos időszakát és relativizálja a holokauszt történéseit.

A leírás szerint az emlékmű „minden áldozat emlékére” készülne. Mivel azonban az emlékmű … Tovább »

Bodnár Dániel, az antiszemitizmus-felmérést megrendelő Tett és Védelem Alapítvány (TEV) vezetője nyilatkozott a Szombatnak.

Úgy vélte, az indulatoktól átfűtött erősen polarizált közegben folyamatosan szükség van a nemzetközi standardokon alapuló, objektíven elemezhető adatsorokra, … Tovább »

A Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű állításáról szóló 2013. december 31-i kormánydöntéssel sikerült immár sokadjára a történelmi emlékezet darázsfészkébe tenyerelni. Könnyen belátható: ha azt mondjuk, és emlékműbe kövülve hirdetjük, a „németek megszállták” az országot, akkor egyben azt is sugalljuk, hogy ami a megszállás után történt (lásd deportálások: 1944. május 15. – július 6.) az nem a mindenkori magyar kormány és a magyar társadalom felelőssége, hanem a megszálló hatalomé, mely csak eszközként használt fel egy magatehetetlen apparátust.

Heisler András is csak a hírekből értesült a német megszállásnak emléket állító Szabadság téri emlékmű tervéről. A Mazsihisz tiltakozik, a kormány nem érti, mi a baj.

A köztelevízió év elején egy háromórás dokumentumfilmet mutatott be a kommunista korszak bűneiről, és az elmaradt igazságtételről.
A film elkészültét a médiahatóság tízmillió forinttal támogatta.
Jogos kérdésfelvetések mellé zavaros, ostoba ámokfutást kaptunk.

Az … Tovább »

Emlékművet állít a magyar állam a német megszállásnak. Milyen színben tünteti fel ez a kormány és a magyarok viszonyát a holokauszthoz, és mit árul el a kormány történelemképéről?

Ungváry Krisztián történész szerint “nyilván a holokauszt emlékévhez kapcsolódóan állítanák az emlékművet. A cél pedig az lehet, amire az alaptörvényben is utaltak, hogy 1944-es év úgy jelenjen meg a köztudatban: kényszerpályára került az ország, amikor a németek megszállták. … Tovább »

Nagyjából annyi idő telt már el a kommunista diktatúra bukása óta, amennyi ideig a Horthy-korszak tartott. Húsz-egynéhány éve kutatható és publikálható, ami addig nem volt az. Ez idő alatt a Horthy-korszakról is, a kommunista uralomról is sok mindent megtudtunk. De arról, hogy a Horthy-korszak után itt maradt jobboldallal a háború utáni évtizedekben mi lett, szinte semmit.

Ungváry Krisztiánnal beszélget Várnai Pál

Interjú Ungváry Krisztiánnal

Eltérő múltértelmezések – összefoglaló az EMIH konferenciájáról