Összesen 3,731 találat (3141 - 3160) : U. A..
„A Rajk-temetés óta felbolydult állapotban volt az ország”
Kende Péterrel beszélget Várnai Pál
Ön feltehetően a zsidóüldözés élményeinek hatására lépett be 1945-ben a Magyar Kommunista Pártba. Később erről azt mondta, „rejtelmes”, hogy miért tette. Igen fiatalon … Tovább »
96 évet élt vagy féltucatnyi országban, a legtöbbet Magyarországon, Angliában és Kanadában.* A fasori Evangélikus Gimnáziumban, Bécs, Berlin, Párizs, Graz egyetemein tanult. Ezernyi verset írt és legalább annyit fordított – hatalmas műfordítói oeuvre-t hátrahagyva. Hitetlen zsidó … Tovább »
Részletek három, zsidóságát a nyilvánosság előtt is vállaló önkormányzati képviselőjelölttel készült interjúnkból. A cikk teljes terjedelmében a Szombat októberi számában jelenik meg.
Fenákel Judittal beszélget Várnai Pál
Fenákel Judit író, újságíró. A szegedi tanárképzőben, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát. Tanított általános iskolában, dolgozott a Csongrád Megyei Hírlapnál, a Családi Lapnál, legtovább pedig, 1972-1988-ig … Tovább »
LESZNAI ANNA
Napló
(részletek)
Mi tulajdonképpen a demokrácia veleje? A közösséget a hasonlóságra felépíteni. A szeretet és az élet elveinek ez csak egyik ábrázatja: mert a dolgok éppúgy érintkeznek különbözőségük, mint hasonlóságuk által. Mindig az érintkezés a … Tovább »
Könyvmoly
Csáki Márton rovata
Számos olyan zsidó tárgyú – vagy így-úgy érdeklődésünkre számot tartó – könyv jelent meg az elmúlt másfél évben, amelyről terjedelmi okokból nem tudtunk beszámolni. Most, adósságainkat törlesztendő – a teljesség igénye nélkül – ezek közül … Tovább »
VEGETÁRIUM ÉTTEREM
Az unalom szigete
A vegetarianizmus kicsit olyan, mint a szabadkőművesség: a kívülállók számára van benne valami misztikus, amit ki kéne próbálni, de azért otthonra nem kéne. Mindenki viszonyul valahogyan a „vegikhez”; ki mély megvetéssel, ki megértőén, … Tovább »
A Holokauszt egyrészt nem történt meg, másrészt azt az izraeliek követik el a palesztinok ellen – így lehetne összefoglalni a Teheránban megnyílt Holokauszt-gúnyoló karikatúra kiállítás üzenetét. Az iráni elnököt, a kiállítás spiritus rectorát a dán karikatúrák ez év januárban kirobbant emlékezetes botránya ihlette az ellenlépésre. Bíztatására a legnagyobb iráni napilap, a Hamsahri hirdetett nemzetközi pályázatot az – általuk egyébként megkérdőjelezett – náci népirtás körüli „felhajtás” kigúnyolására. A szervezők szerint ugyanis a nyugati nyilvánosságot kettős morál jellemzi: a Prófétán lehet gúnyolódni, de a Holokauszton nem. Majd most meglátjuk, meddig terjed a Nyugat híres toleranciája – nyilatkozták számos ízben az iráni szervezők.
Az alább közölt képek a Dániában megjelent Mohamed-karikatúrák megjelenésének ürügyén szervezett tüntetések egyikén készültek, Londonban. A tüntetéseknek végük, a probléma továbbra is fennáll. A képeket látva pesszimizmusunk erősödik: Európa beleesett a 22-es csapdájába, ahonnét nem tud kimászni.
Izrael sok kemény kritikusa tagadja, hogy antiszemita volna. Sokan nem is azok. De milyen statisztikai összefüggés állapítható meg az Izrael-ellenesség és az antiszemitizmus között?
Németország lassan, de biztosan továbblép a világbajnokság által előidézett kollektív eufórián. A fekete-piros-sárga zászlótenger, a résztvevő csapatok körüli érdeklődés és a német válogatott váratlan teljesítménye négy hétig szinte teljesen hatása alatt tartotta az országot. Pedig történtek más események is a világbajnokság alatt, melyek ennek elmúltával egyre inkább az érdeklődés középpontjába tolódnak, melyek maradandónak tűnnek, melyek tartósabbak lehetnek, mint a zászlók lengetése, vagy a fekete-piros-arany arcfestékek minőséget megőrző időtartama. Ha esetleg valakit, mint e sorok íróját, nem igazán tud lázba hozni a futball, vagy az olyan tömegrendezvények, mint pl. egy labdarúgó világbajnokság, akkor ezeknek a „margós” történeteknek valóban nagyobb jelentőséget tulajdonít.
Sávuot a Tóraadás ünnepe. Ezen a napon arra emlékezünk, amikor mind ott álltunk annál a bizonyos hegynél és átvettük a Tórát és a Tízparancsolatot.
Lássuk, mit tudsz erről az ünnepről?
„Nem vagyok magyar. Nem vagyok szlovák. Nem vagyok zsidó”
Pozsony zsidóságáról
A Budapestről Berlinbe közlekedő gyorsvonaton az indulás utáni pillanatokban a hangszórón magyarul, angolul, németül és csehszlovákul köszöntötték az utasokat. A trianoni Magyarország határának … Tovább »
Olvasóink írják
FEJLESZTENÜNK KELLENE A HÁZI BETEG- GONDOZÁST
Ismeretes, hogy egyedülálló, idős, beteg, mozgásukban korlátozott embereknek létszükséglete a házi beteggondozás, de ennek feltételei gyakran nincsenek biztosítva.
75 éves zsidó férfi ismerősöm nemrég jött … Tovább »
„Zsidó blogger vagyok”
Bitter Brunó („Shadai”) huszonkilenc éves, szociológus végzettségű marketingkutató, webdesigner, blogger. Élt New Yorkban, tanult a Héber és az Utrecht Egyetemen, és évek óta ír különféle internetes naplókba; másfél éve indította el a judapest.org … Tovább »
Férfiidők lányregénye – talányos, a figyelmet felkeltő és mégis egyértelmű cím. Az olvasónak azt adja, amit ígér; pontos önmeghatározás: lányregény, de olyan időkben játszódó történet, amelyekről nem szokás lányregényt írni.
A manapság talán kevésbé divatos hagyományos … Tovább »
HELLER ÁGNES
A panaszkultúráról
A magyar kultúráról szokták joggal azt mondani, hogy panaszkultúra, ahogy a magyar zsidó kultúra is az.
Ha egy angoltól megkérdezzük, „Hogy van?”, azt fogja válaszolni, „Remekül”, még akkor is, ha súlyos beteg. Amennyiben állástalan, … Tovább »
CENTRÁL KÁVÉHÁZ ÉS ÉTTEREM
Nagyüzem
Úgy tűnik, óriási igényt elégít ki a Centrál, ugyanis zsúfolt ház fogad bennünket egy teljesen átlagos hétköznapi estén. Ezzel a fogadtatással egy darabig be is kell érnünk, ugyanis a személyzet nem zavartatja magát téblábolásunk … Tovább »
Új antiszemitizmus
A Szombat folyóirat konferenciája
Január 21-22-én Új antiszemitizmus: Holokauszt-relativizálás, anticionizmus, Izrael-ellenesség címmel zajlott a lapunk által szervezett konferencia a Bálint Zsidó Közösségi Házban. Az előadók a mai magyarországi … Tovább »
Szegő Péter
Csezsihisz, PZSH, ellenzék
Prága zsidóságáról
A tízmilliós Csehországban, becslések alapján, legalább húszezer zsidó él, a prágai hitközségnek azonban csak 1600 tagja van. Ehhez képest a belharcok (lásd: Prágai zsidó viták, Szombat, 2005. április) továbbra … Tovább »