A hét elején Andrzej Duda lengyel államfő aláírta a zsidó részről élesen bírált Nemzeti Emlékezet Törvényét, amely körül tovább csapkodtak a hullámok.

Másfél éves, illetve tizennégy hónapos szabadságvesztésre ítélte szerdán az Oswiecim székhelyű kerületi bíróság azt a két férfit, akiket az ügyészség az auschwitzi emlékmúzeum meggyalázásával vádolt.

Az ítélet nem jogerős. A másfél éves letöltendő … Tovább »

Megjelent a 2018. januári Szombat! Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:

Fizessen elő a Szombatra!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:
Láng … Tovább »

Olvashatóvá tették a náci haláltáborok zsidó foglyaiból álló Sonderkommmando egyik tagjának Auschwitzban elásott kéziratát digitális képalkotó eljárással – adta hírül a BBC News.

Marcel Nadjari, Auschwitz egyik zsidó származású görög foglya feljegyzéseiben … Tovább »

A Netflix Fauda c. izraeli sorozatát nézem. Mai és dögös. Ha akarjuk érteni a mai Közel-Kelet pőre és durva viszonyait, akkor kötelező olvasmány. Biztos lesz amerikai remake, ami majd rosszabb lesz, lásd mennyivel rosszabb a Homeland, mint alapmozija, a Hatufim.

A televíziós sorozatok … Tovább »

Schneider fejében elkezdtek valami furát csinálni az emlékek. Életében először volt vele ilyen, hogy az emlékei, anélkül, hogy megváltozott volna bennük bármi, egyszeriben, mégis fokozatosan elkezdtek valami mást jelenteni. Nem volt a pillanatban, amikor ez elkezdődött, semmi heuréka … Tovább »

Amikor a kilencéves Grünfeld Ernő 1964-ben szüleivel Amerikába érkezett, egyetlen szót sem beszélt angolul. A család New York Queens negyedében, a Forest Hills nevű környéken telepedett le, ahol szülei egy szabóságot nyitottak, és a kis Ernő is hamarosan népszerűvé vált az Austin … Tovább »

Kritikusai szerint „nyilas rabbi” volt, megmentettjei szerint a holokauszt „szent embere”. Harminc éve hunyt el Berend Béla, egykori szigetvári főrabbi.

A londoni Wiener Library könyvtárában található egy philadelphiai munkavégzési engedély 1948-ból. A dokumentum egy bizonyos … Tovább »

…írásjelek, labirintusok és megint csak falak jelennek meg Ország Lili különös világában (traumaterápiájában).

Részlet Lóránt Endre könyvhétre megjelenő önéletrajzi regényéből.

1997 májusában egy gondosan megszervezett egyetemi tanulmányút ürügyén tett látogatásom során szándékoztam újra felvenni a kapcsolatot az országgal, viszontlátni a túlélőket, tanúságtételeket gyűjteni, … Tovább »

A Szombat szerzőivel is találkozhatnak a Zsidó Művészeti Napokon 2016. május 29-én vasárnap a Central Passage-ban és a Gödör Klubban (Király utca 8-10.), ahol a dedikálások mellett pódiumbeszélgetéseket is rendeznek.

Az „Alpenjäger tábor Hetilap” stenciles orgánum volt. Az éppen hogy felszabadult ausztriai Wels lágerében adta ki két korábbi fogoly: Láng György és Ádám István.

A Varsóban 2014 októberében megnyílt Polint, a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumát (melyről korábban itt írtunk részletesen) választották a 2016-os év európai múzeumának. Az Európai Múzeumi Fórum (EMF) zsűrije április 9-én, szombat este jelentette be döntését az észak-spanyolországi … Tovább »

Gárdos Péterrel beszélget Szentgyörgyi Rita

Vasárnap az Európai Maccabi Konföderáció ( European Maccabi Confederation – EMC) Magyarországnak ítélte az 2019-es Maccabi Európa Játékok megrendezésének a jogát. A hír kapcsán tegnap Jusztin Ádámmal, a Maccabi Vívó és Atlétikai Club elnökével közöltünk interjút. Utána … Tovább »

A Holokauszt a legvégső érv, ultima ratio, aki ezzel él, egyben azt is mondja, hogy mindazok, aki nem vele vannak, automatikusan a másik oldalra – a Holokauszt tettesei vagy közönyös szemlélői közé – kerülnek. 

Schönberger Ádám egyik cikkemet bírálta „A Holokauszt nem … Tovább »

Tábor Ádám író, költő, esszéista régóta meghatározó alakja a magyar szellemi, irodalmi életnek. Vele beszélgettünk legújabb, Versmező című verseskötete, valamint az európaiság mibenléte és a zsidóság kapcsán.

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás

A világ legrangosabb mozgóképes eseményének, a cannes-i filmfesztiválnak a revelációja volt az elsőfilmes Nemes Jeles László Saul fia című alkotása. A film végül a zsűri nagydíját, a nemzetközi kritikusok FIPRESCI-díját és a francia Francois Chalais-díjat is megkapta.

A Sonderkommandós Saul Ausländert, akinek sorstársai gázkamrákba terelése, a holttestek eltakarítása a feladata, az Amerikában élő költő, Röhrig Géza alakítja. Az egyszerre nyomasztó és felemelő film új vizuális utat nyitott a holokauszt ábrázolásában. Szentgyörgyi Rita interjúja.

Az ELTE Holokauszt- és második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia