A szeptember 15-én zárult De New York nem tágul! című, New York tematikájú fotópályázatunkra 360 db fotó érkezett. A pályázók aktív részvételét ezúton is köszönjük!

LOWER EAST SIDE: A NYOMOR EMLÉKE

Lower East Side fogalom, a zsidó bevándorlók nyomorától a három nemzedékkel később visszaköltöző unokák és társaik nemzedékéig, mely divatossá teszi a környéket. A Lower East Side Tenement, a bevándorlók emlékkiállítása a sokféle, egymás … Tovább »

Mert Ön elfogadó, kíváncsi, kritikus és építő ember.
Mert Ön akkor is megtartja értékeit, ha az Önt körülvevő gazdaság és a társadalom éppen nem kedvez az értékeknek.
Mert Ön szereti az igényes folyóiratot.
Mert Ön tudja, a Szombat folyóirat jó ügy.

Kertész Ákosnak nincs igaza. Ugyan miért mondana igazat és valódit az, aki minden rosszat a „genetikával” magyaráz, ráadásul ennek a Holokauszt óta nagyon rossz mellékzöngéje van, ezt Kertésznek illett volna tudnia. De ennek a véleményéhez az államnak nincs köze. Bárkinek lehetnek bizarr véleményei egy szabad országban, s egy erős államnak el kell ezeket viselnie, pláne, ha az illető nem közszereplő, politikus, államszolga.

Gólyalábas embereink és tűznyelőink Szombat-transzparenssel jelennek meg
szeptember 18-án, vasárnap délután a Bálint ház előtt, a Nyitott kapuk
rendezvényén. 

Arra biztatunk mindenkit, akinek New Yorkról eredeti látásmódú, jellegzetes hangulatot megörökítő fényképei vannak, különös tekintettel a város zsidó vonatkozásaira, küldje el az [email protected] címre augusztus 30-ig, a tárgyban a New York-fotó jelzéssel.A levélben, kérjük, … Tovább »

Az Odeont javaslom de ő ragaszkodik a Kino-hoz. Szerintem mindkettő
egyformán jó társasági hely amolyan „cool kult”– erre le is csap: – Ez
az. Olyan jó volt, amikor utoljára az egész Kultúrház ott volt a
Kinoban. – Most már én is emlékszem, Hajdú Szabolcs Bibliothèqe
Pascal-ját nézte itt az egész szerkesztőség, mert éppen arra készültünk,
hogy a következő Kultúrházban Nóra és én együtt vitassuk meg a filmet. 

A Józsefváros a budapesti zsidóságnaky különös lenyomata. Egyfelől
megjelennek benne a századfordulós zsidóság asszimilációs törekvésének
csúcspontjai, másfelől az újbevándorló, piacozó, hagyományos
életformájához és vallásos kötődéséhez ragaszkodó, vándorlásra ítélt
zsidó kispolgár is.

Olvasónk írta: Miért is fontos egy keresztény gyökerekkel rendelkező, ám attól
eltávolodó és a zsidó vallásban és izraelita hagyományban új forrást
találó embernek a zsidó hagyomány? Mert példát adhat a vidéki közösségeknek az a
hagyománytisztelet, amellyel a zsidóság a halottaihoz viszonyul.

Feldmájer jól láthatóan nem adott újságírónk kérdéseire tárgyszerű válaszokat, s a
tartalmi hiányosságokat gorombaságokkal igyekezett ellensúlyozni.
 

Karcagon a Zsidók 1848-ban kezdtek el letelepedni, Kunmadarason,
Kunhegyesen, Kisujjszáláson, Kunszentmártonban, Turkevén és Karcagon a
Hitközség 1855-ban alakult meg. 778 Karcagi zsidóból 446 haltak Mártír
halált.

Azt, hogy Zoltaiék miért kisgazdásítják el a Mazsihiszt rendkívül szórakoztató módon, értem. Hogy a kormány miért teszi magát nevetségessé ezzel a különadós történettel, nem.
 

Heisler András, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgató jelöltje
nyílt levélben választás előtti vitára hívta ki Zoltai Gusztávot, az
ügyvezető igazgatói poszt másik jelöltjét, aki két évtizede tölti be e tisztséget. Szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levelében Heisler úgy
fogalmaz: a vita tárgya „a magyarországi zsidóság jelene és jövője”. 

Folytatjuk munkánkat, az eddigiek szellemében.
Nehéz hónapok állnak szerkesztőségünk mögött. A gazdasági válság
bennünket is elért, s az ősszel 2011-es megjelenésünk is bizonytalannak
látszott. Nem tehettünk mást, segítséget kértünk.

A radikális iszlám intoleranciájáról és a szent város birtoklásáért
zajló küzdelemről beszélgettek a Könyvfesztivál zárónapján. Az ürügy:
megjelent Dore Gold, volt izraeli ENSZ-nagykövet Harc Jeruzsálemért című
könyvének magyar kiadása. A művet megjelentető Hetek.hu Kft. által
meghívott filozófusok egyetértettek abban, hogy ha Kelet-Jeruzsálem
palesztin fennhatóság alá kerülne, az olaj volna a tűzre.

Talán csak akkor ébredünk tudatára, hogy legzsengébb
gyermekkorunk óta a mélabú is része napjainknak, miután megismertük a
szenvedést, és megéreztük tarkónkon a halál jeges leheletét.

A Költészet Napjának apropóján a Holokauszt Emlékközpont vendége lesz a Várad című folyóirat szerkesztősége.  

Ez év március 13-án két terrorista besurrant a Nablusz közelében lévő Itamár településre, behatoltak a sabati vacsora után korán nyugovóra tért Fogel család házába, és késekkel lemészárolták a szülőket, valamint három gyermeküket, akik közül a legfiatalabb mindössze három hónapos volt. Az esemény alig vetett visszhangot a magyar médiában, amely – akárcsak az egész világ – két súlyos témára fókuszált: a líbiai polgárháborúra és a japán földrengésre. 

A magyar kormány a zsidó közösséggel való új típusú kapcsolattartás, a Holokauszt emlékének megőrzése, a zsidó közösségi igények és az intézményi támogatással kapcsolatos kérdések megvitatására egy bizottságot kért fel, melyben a Mazsihisz képviselői mellett külföldi zsidó szervezetek, a budapesti amerikai és az izraeli nagykövetség képviselői, valamint független zsidó szervezetek és személyiségek is helyet kaptak.

Nehéz hónapok állnak szerkesztőségünk mögött. A gazdasági válság bennünket is elért, s az ősszel 2011-es megjelenésünk is bizonytalannak látszott. Nem tehettünk mást, segítséget kértünk.