Összesen 26,857 találat (23121 - 23140) : Szombat .
2010. december 3- 5., Merlin SzínházNézd meg, aztán próbáld ki magad!A Merlin Színház erre a hétvégére igazi gyermekbirodalommá változik, minden nap 10 és 17 óra között a gyerekeket rengeteg ingyenes kiegészítő program is várja. A Cukrock együttes A Sári és Samu, a betűk álmodói … Tovább »
“A közeljövőben pedig színrevisszük A rabszolgát, majd pedig a Teibele és a démont. Aztán Mihail Sebastian darabjának a bemutatója következik: miután előadtuk tőle a Vakációsdit, most a Névtelen csillag következik. És egy jelkép erejű bemutatóra készülünk, amelynek a címe: Egy színházéji álomra – a romániai jiddis színjátszás 130 évének kiemelkedő mozzanatait álmodjuk benne újra.”
2000 szeptembere óta, amely a második intifáda kezdetét jelöli, gyakoribbá vált Franciaországban mind az Izrael-ellenes beszéd, megsokasodtak az antiszemita támadások. Az iraki háború ennek új lökést adott: Párizsban és másutt az Amerika-ellenes tüntetők között minduntalan feltűntek jelentékeny csoportok, amelyek közül némelyek Szaddam Husszein képekkel vonultak fel, mások a Hamasz és a Hezbollah jelképeivel…
Forrai Eszter Mert bizony az áradásnak, a szárnyalásnak is kiszabott rendje van: „Le, vagy felfelé / Vezetnek a lépcsők / A kőkockákból lépcsők / A lépcsőkből hullámlépcsők / Vezetnek a naphoz / Az ég bársonyos paplana / Sugározza a meleget” (Lépcsők). S nem az emigráns lét … Tovább »
2010 NOVEMBERI SZÁM
Novák Attila: Herzl, a modern
Amnon Rubinstein: Lehet-e Izrael zsidó és demokratikus állam?
Shimon Adaf Bölcsődal
Yoram Hazony Vajon Herzl tényleg „zsidó” államot akart?
Gideon Shimoni A történetírás és Herzl Tivadar öröksége
Jehuda Amihaj: … Tovább »
Meglehet, Sebastiant a felületessége óvta meg, először a szellemi
kalandorságtól, később pedig mentálisan, hiszen naplója jelentős része
nem szól egyebekről, mit szerelmi szenvelgésekről, az alkotásra való
képtelenségről, hivatalbeli kínlódásairól (köztük azért olyan megindító
epizódokkal, mint a Max Blechernél tett utolsó látogatás)
Dr. Moses Rosen főrabbival személyes kapcsolatom nem volt – egyetlen, számomra negatív eredménnyel járó beszélgetésen túl… a háborút követő közel fél évszázadban állt Kelet-Európa legnépesebb zsidó közösségének élén. Hívei és ellenfelei vitatták érdemeit, szerepvállalását egy olyan közép- és kelet-európai világban, amelyben az antiszemitizmus, a maga álcázott (utóbb nyílt) formáiban, a kormányzati politikák szerves tartozéka volt.
Moses Rosen 1912-ben született. 1948 és 1994 között a romániai zsidóság főrabbija volt. 1994-ben halt meg. Szülőhelye, Moineşti, egy Bákó megyében található kisváros, stetl (románul târg vagy târguşor)… Moses Rosen középiskolás korában, Fălticeni-ben – ebben az észak-moldvai városban folytatta tanulmányait – tiltakozott az antiszemitizmus ellen, amiért bíróság elé idézték felségsértés vádjával…
November 16. és 18. között Agi Mishol lesz az újonnan alakult Izraeli Kulturális Intézet vendége. Agi Mishol a modern izraeli költészet kiemelkedő alakja, 2009-ben publikálta Hazalátogatás című versciklusát.
Reflexiók a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány kuratóriuma által 2009-ben megítélt támogatásokra
A közalapítvány honlapján (www.mazsok.hu) megtekinthetők a kuratórium ez évi döntései a beadott pályázatokkal kapcsolatban. Az alábbiakban ezeket a döntéseket … Tovább »
Nem tudni, jó regény-e, de jó olvasni – végig ez járt a fejemben, amikor Margit Patrícia Eszter könyvét olvastam. A Zsidó menyasszony ugyanis olvasmányos módon mutat be egy – a fülszöveg szóhasználatával élve – spirituális útkeresést, a főhős ugyanis nem csak Újlipótvárosból … Tovább »
“…mihez kezd a fiam Kanadában, pihenek, mama, feltöltődöm, élek, ebben az országban megfulladok, minden olyan kicsi, olyan alattomos, olyan kiszámítható, már nem bírom elviselni a franciákat, az állandó nagyképűségüket, a vezetési stílusukat, a szmogot, a zajt, a buszon összezsúfolt embereket, a metró bűzét, nézz körül mama, annyira fáradt ez az ország, vérszegény, szomorú, halott, haldokló, mert Kanada talán jobb? hogy lehetne ennél rosszabb…”
Kerekasztal-beszélgetés a Francia Intézet és a Szombat folyóirat szervezésében, a Szombat francia számának bemutatója alkalmából.
Avigdor Hameiri: A nagy őrület. Löwenkopf Kálmán, Peremiczky Szilvia, Stöckl Judit és Lackfi János fordítása, Kőbányai János utószavával. Budapest–Jeruzsálem, 2009, Múlt és Jövő Könyvkiadó, 432 oldal, 3300 Ft
Abszurd érzés, de az első világháború mint a régi rend … Tovább »
Szeptember elején nyitotta meg kapuit ünnepélyes keretek között az Izraeli Kulturális Intézet (IKI) egy praktikusan átalakított kis palotában, a belváros szívében, az Andrássy úttól egy perc gyalogútra.
A megnyitón a honi zsidó élet minden jelentős szereplője felvonult – a … Tovább »
Nathan Sharansky, a legnevesebb szovjet „refuznyik” volt. Kémkedés vádjával kilenc évet töltött szovjet börtönökben és kényszermunka-táborokban, mivel nem volt hajlandó felhagyni a kivándorló útlevélért folytatott küzdelmével. 1986-os szabadulása után alijázott, Izraelben … Tovább »
A Szombat olvasói tematikus különszámot vehetnek a kezükbe abból az alkalomból, hogy Herzl Tivadar 150 éve született Pesten. A visszaemlékezés messze nem formális, nem pusztán arra vállalkozott a lap, hogy felidézze a Herzl korabeli Pest-Budát, (bár Andrew Handler életrajzi elemeket … Tovább »
„kinek a nyelve ez / melyet számba adtatok? / kinek a nyelve ez / melyen szólnom kell veletek? / e nyelven magamról nem szólhatok nem kiálthatok – Részleteket ajánlunk Szántó T. Gábor Koinónia kiadó gondozásában megjelent kötetéből.
Két, 1959-ben megjelent írás tudósít a TIME magazinban a romániai zsidók kivándorlásáról. Az első, januárban megjelent cikk szerzője 1958 szeptemberére teszi a kezdetet, amikor Bukarest zsinagógáiban a Jom Kipurt ünneplők között elterjedt a hír: hatévi várakozás után a hatóságok elfogadják a kivándorolni szándékozók jelentkezését. „A virulens antiszemitizmusáról ismert Romániában a zsidók kevés segítségre számíthatnak.
Kerekasztal-beszélgetés a Francia Intézet és a Szombat folyóirat szervezésében, a Szombat francia számának bemutatója alkalmából