”  A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”

„Zsidónak lenni”, a magyar (és nemzetközi) társadalmi életre vonatkozólag legbonyolultabb, legmeghatározatlanabb, akár kívülről értik valakire, akár az illető önmeghatározásáról szól.

…
És íme, eljött a választás hónapja…
Sajnos ismét én leszek a rossz hír hozója…. (a balhés rabbi?)
Ki kell jelentenem, hogy a zsinagógai közösségek által eddig megnevezett 3 jelölt egyike sem alkalmas arra a feladatra, amit fentebb leírtam.
És nem csak azért, mert az egészséges … Tovább »

Mindenkinek az az érdeke, hogy konszenzussal és békességgel jöjjön létre a Sorsok Háza, nem pedig az, hogy botrány vegye körül a holokauszt gyermekáldozatainak budapesti emlékhelyét – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal csütörtöki ülése után.

A Teleki tér: Boltosok, handlék, ellenállók és utódaik

Emléktáblát kapott Ferenczfalvi Kálmán Gyöngyösön.

A magyarországi holokauszt 70. évfordulója alkalmából, 2014. december 8.-án, Hétfő délután emléktábla avatásra került sor Gyöngyösön, Ferenczfalvi Kálmán a „Világ Igaza” emlékére, egykori otthonának házfalán. … Tovább »

Újabb hozzászólás érkezett a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány körül zajló vitához. Bodnár Dániel (Tett és Védelem Alapítvány, a Mazsök kuratóriumi tagja) vitaindítójára után Heisler András (Mazsihisz elnök) válaszolt. Alább Szabó György, a Mazsök kuratóriumi … Tovább »

Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

Puccsal, kamarillapolitikával, taktikai manőverekkel nem lehet demokráciát csinálni. A hitközségi rendszerváltás kísérletének legföljebb is felemás sikeréből ezt a tanulságot vonhatjuk le. Továbbá azt, hogy a legpótolhatatlanabbnak látszó ember sem az. A masszív kereslet ki fogja termelni az utánpótlást.

A III. Zsidó Filmfesztivál filmjeiről 1. rész

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

Az ELTE Holokauszt- és második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia

A legendás mester, operatőrgenerációk tanára, kétszeres Kossuth-díjas filmoperatőr, kiváló művész, a Magyar Mozgókép Mestere 100 éve, 1914. november 2-án született.

A rabbik, püspökök, egyházi gondolkodók és a kortárs művészet kimagasló személyiségei által létrejövő emlékezet-kiállítás katalógusa ezer példányban jelent meg a Luther Kiadó jóvoltából. Az eddig több mint tízezer látogatót számláló kiállítás a bűnbánatra, az összefogásra és a közös emlékezésre kívánja felhívni a figyelmet. 

A napokban jelent meg a József Attila-díjas író új regénye, a Máglya. A kötetet máris több nyelvre fordítják, Amerikában és Brazíliában is megjelenik. A könyv kilenc évig készült, és arról is szól: szabaddá csak az válhat, aki szembenéz a múltjával, felmenői tetteivel, akár bűneivel is.

“Auschwitzban nem a zsidóság, hanem a kereszténység halt meg” 

Levélben köszöntötte a zsidó újév alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök négy magyarországi zsidó szervezet vezetőjét – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

Orbán Viktor a levélben úgy fogalmaz: “mikor az óévet felváltja az új, valamennyien … Tovább »

A Debreceni Zsidó Hitközség, a Nagyváradi Önkormányzattal és a Nagyváradi Zsidó Hitközséggel együtt sikeresen pályázott az európai uniós forrásokat mozgósító határokon átívelő HU-RO programban. A projekt a debreceni Kápolnás utcai zsinagóga, illetve a nagyváradi ZION, a Kőrös-parton elhelyezkedő zsinagóga restaurálását célozta meg. A debreceni beruházás a közelmúltban fejeződött be, a melynek tiszteletére a hitközség nagyszabású avató ünnepséget rendezett szeptember 21-én az eredeti állapotában helyreállított zsinagógában.

Bizonyosan „kiemelt téma lesz”, hogy visszahívják-e Zoltai Gusztávot a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kuratóriumából – mondta Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke. Zoltai közben arra készül, hogy jogi úton vesz elégtételt a „sok rágalomért”.