Felesleges vállalkozás az európai közös értékeit, közös identitását keresni – írja Hernand de Regt a holland napilapban. Az Európai Unió nem értékek közössége, hanem politikai közösség.
 

Az újraválasztásáért kampányoló iráni elnök megint csalásnak nevezte a holokausztot, amit immár riválisai is bírálnak.
 

A népszámlálás befejeztével az izraeliták tábora útra kész. Mózes előírásai szerint „becsomagolják” a Gyülekezet Sátrának minden kellékét, még az oltárt is. Ebben a feladatban mindenkinek megvan a kijelölt helye. A sátor takaróiért például Gerson fiai a felelősek. 

A cigányság gondjai olyan súlyosak, hogy azokat nemzedékek alatt lehet fölszámolni – ha egyáltalán. A problémák „megoldását” zászlóra tűzni irreális. Az elsődleges feladat az lenne, hogy megtaláljuk, milyen értelmezési keretben szabad beszélni a kérdésről, hogy egyik szélsőség se kavarjon fölösleges indulatokat, és ne erősítse a másikat.
 

Anna Margit (1913-1991) a kortárs magyar festészet egyik reprezentánsaként számon tartott alkotója; képeiből nyílik kiállítás május 22-én Kaposváron, a Vaszary Képtárban.
 

Egy online újság szerzője szerint azért nem kell törvényesen tiltani a holokauszt-tagadást, mert a holokauszt tagadói idióták, és kész. Soraimmal nem a kérdés jogi vonatkozásait próbálom eldönteni, hanem egy félreértést szeretnék eloszlatni: a holokauszt-tagadók hangadói nem idióták, és pontosan tudják, hogy volt holokauszt.
 

Az izraeli belbiztonsági szerv, a Sin Bét széleskörű felvilágosító akcióba kezdett, hogy meggyőzze a lakosságot: komoly veszélynek teszi ki magát, aki a Facebook nevű közösségi portál révén ismerkedik olyanokkal, akik információkat kérnek tőle Izraelről, vagy gyanús kapcsolattartásra próbálják rávenni.
 

A holokauszt gyermekei címmel különleges előadást mutatott be a lipcsei Theater der Jungen Welt elnevezésű gyermek- és ifjúsági társulat vasárnap: a második világháborús náci népirtás szörnyűségeire reflektáló, a szemtanúk beszámolóit és a fiatalok mai mindennapjait ötvöző színdarab nagy sikert aratott.

A Marosvásárhelyről és környékéről deportált zsidó áldozatokra emlékeztek tegnap a volt Iskola utcai (ma Aurel Filimon) zsinagógában.
 

Iránról tárgyalt titokban Leon Panetta, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója izraeli vezetőkkel, akik biztosították őt, hogy a zsidó állam nem indít váratlan támadást Teherán ellen – jelentette csütörtökön az izraeli közszolgálati rádió.
 

Április végén a kormány kezdeményezte a holokauszttagadás betiltását, észrevételezvén, hogy – aktív faji gyűlöletkeltéssel párosulva – lassacskán a magyar hétköznapok rendszeres programjává válik.
 

Nem meglepő: tovább gyűrűznek Bíró Zoltán irodalomtörténész Spiró György elleni durva támadásának hullámai.
 

Sopron neológ főrabbijának fiaként látta meg a napvilágot, aztán katona, 1919-ben a Vörös Hadsereg városparancsnoka, emigráns és éhező Bécsben, debreceni koporsókészítő, majd Mikes Lajos hirtelen felfedezettje, zsidó, aki megtagadta zsidóságát és tévútnak vélte az asszimilációt. De a végén neki is megnyílt Buchenwald táborának kapuja.

Nem akart meghalni  Az 1943-ban íródott Negyedik ecloga sokat idézett, mégsem elcsépelt sorát választották a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállításának címéül a rendezők. Radnóti Miklós száz éve, 1909. május 5-én született, 1944 novemberében lőtték agyon Győr mellett. … Tovább »

„a zsidó az a zsidó, aki zsidó”, másképpen szólva; több közös van, egy, a XVI. századi Fezből származó zsidóban és krakkói kortársában, mint egy nem zsidóban, aki szintén Fezből származik. Bizonyosan van abban némi igazság, hogy a zsidóság egysége a zsidók közös természetében rejlik. Lelki-szellemi egységünk azon alapszik, hogy identitásunkat ugyanazokra a szövegekre, mítoszokra, reményekre építjük.  

Egy interjúban kiderült, a világhírű rendező nem nagy rajongója a Valkűr című mozinak.
 

Része-e a városimázsnak a meghatározó kisebbségi csoportok – a melegek, a romák vagy a zsidók – identitása és kultúrája Berlinben és Budapesten? – teszi fel a kérdést a BudapestBerlinSzalon. A 2008 őszén indult, “városdialógusra” épülő eseménysorozat negyedik kiadása építészekkel, szociológusokkal és művészekkel keresi a választ ma este a Tűzraktérben.

A Leviticus (Vájikrá) tizedik fejezete Áron két fiának rejtélyes és kegyetlen haláláról számol be – talán villám ölte meg őket? „Nádáv és Ávihu, Áronnak fiai, vették egyenként a tömjénező lapátjukat és tüzet tettek arra, füstölő szert és az Örökkévaló elé vitték az idegen tüzet, a melyet nem parancsolt nékik. 

Tony Curtis dedikált, Esterházy és Parti Nagy beszélgetett jeles román írókkal. Bemutatkoztak európai sokadik könyvesek és elsőkötetesek, megjelent étteremajánló, huszonnégy kötetes történelmi munka indítókötete s népszerű képregény-sorozat új darabja. Sőt A butaság enciklopédiája is olvasható immár magyarul. 

A holokauszt mártírjainak és Izrael állam hőseinek emlékét őrző Jad Vasem Intézet elbocsátotta a 29 éves Itamar Shapirát docenst, amiért az egy, az intézménybe látogató tanulócsoport előtt a holokauszt tragédiáját ahhoz az atrocitáshoz hasonlította, ami 1948-ban, az izraeli függetlenségi háború idején játszódott le, s melynek során az izraeli csapatok Deir Jaszinnál több mint 200 arab nőt, gyereket és öreget mészároltak le.