A Frankel (Vajda Károly)

Írta: Vajda Károly - Rovat: Hazai dolgaink

Fotó: Schäffer László

Az 1880-as évek alapító nemzedékének neológ (konzervatív, mérsékelt reform) beállítódásából mára – kiforrott teológiai koncepció hiányában – csak annyi maradt, hogy a Frankel sem nem ortodox, sem nem reform hely, ugyanakkor mindkettőből ötvöz magába valamit.

A Frankel a reform hitközségekre emlékeztető módon nyitott, definitíven nem fundamentalista hely. Vár és befogad mindenkit, aki csatlakozni akar. A közösség viszonylag kicsiny. Belső magja mintegy két-három tucat ember. Ők a rendszeresen, hetente egyszer vagy akár többször is eljáró „hívek”. A rendszeresen járók körének kicsinysége a hely bája is. Családias hangulatot teremt és fölértékeli a templomba jövőben eljárni akarókat, legyenek a hitélet tételes gyakorlásában akár zöldfülű kezdők is. Itt minden új arcnak örülnek. A régi rókák (alliterare necesse est) rendkívül rugalmasak, ha arról van szó, hogy beavathatnak valakit pl. a tfilinrakás rejtelmeibe, vagy a hagyomány más részleteibe. Megszégyenülni, „leégni” itt nem lehet. Senkit sem néznek ki, bár mindenkit megvizslatnak az első alkalmakkor. De így van ez minden valamire való helyen, pl. a törzskocsmákban és a törzskávéházakban is, a zsinagógák pedig – jobb esetben – élő, legalábbis újjáéledő, rosszabb esetben halódó törzshelyek.

Az ortodoxiával az köti össze a Frankelt (a rögtön szembeötlő külsőségek szintjén), hogy a liturgia, tehát a vallási történések rendje a középkor végére kialakult hagyományokat illetve nemi szerepeket követi. A nők – ez egyedülálló a világ neológságán belül, de jellemző a magyarországi konzervatív közösségek mindegyikére – nem mindenben egyenjogúak a férfiakkal, bár mindenben egyenrangúak velük. A közösség elöljáróságának is vannak pl. női tagjai. (A neológia 1945-ig végrehajtott újításai, reformjai érvényben vannak. Ez alól egyetlen kivétel az ima harmónium és női kórus általi kísérése, amely az ezredfordulóra anakronisztikussá vált és megszűnt [nyugaton az orgona szerepét jobbára átvette a gitár, az asszonykórusét a vegyes kórus vagy a közösen éneklő közösség].)

A szombatfogadás a Frankel legnépszerűbb vallási alkalma. Vélhetőleg összefügg ez azzal is, hogy a Frankel a tizen- és  huszonévesek körében fölkapott találkahellyé avanzsált: itt randevúzik a zsidó ifjúság jelentős része, mielőtt alámerülne a hétvége első éjszakájába. Előfordul ilyenkor telt házhoz hasonló állapot, amire már csak a nagyünnepek, főleg az engesztelőnap (jom kipur) ver rá. Az ifjúság rohama arra is képes, hogy régen esedékes újításokat csempésszen be spontán módon a „neológ” közösségi életbe: a templom bizonyos szegleteiben lány és fiúja áll kéz a kézben. A kábálát sábát nyári idényben 18.30-kor, télvíz idején 17.30-kor kezdődik. Bizonyos alkalmakkor a kidust (bor és kenyér általi napszentelést) vita követi. Ilyenkor közéleti szereplők vallanak tevékenységükről és kénytelen elviselni, hogy kérdezhetők, sőt megkérdőjelezhetők is. A Frankel ilyen értelemben is a hetyke, sőt dafke demokrácia helye.

Hanuka…

A szombat reggeli ima, ami már nevében eufemizmus, lévén szó valójában délelőtti alkalomról, 10-kor kezdődik és valamivel dél utánra nyúlik. Az imát kidus követi. (Szokásos menü: barchesz, só, vallásjogilag páros, cukrászatilag páratlan édes sütemény. Az ételek a legszigorúbb neológ elvárások szerint is kóserek. Ez alól egyetlen engedmény van, a kidusbor: az sajnos csak ortodox kóser. Itallap: folyamatosan ásványvíz, kidushoz édes tokaji, magyar házi szilvapályinka, gyerekeknek must.) A kidust érdemes megvárni és a helyiekkel megülni. Az igazi trécselés ugyanis ekkor indul meg, bár már az ima is oldott hangulatú. Az idejárók többsége nem faszent: imádkozni és barátkozni jár ide.

A hétköznapi imák hétfőn és csütörtökön, bizonyos alkalmakkor ettől eltérő, de mindig előre egyeztetett napon néhány perccel hét óra után, munkaszüneti vagy állami ünnepnapon nyolc órakor kezdődnek. Ezeken az alkalmakon nincs meg mindig a minján (a közösségi imához szükséges tíz ember), de ez nem töri meg az idejárók kedvét, sőt elszánttá, monomániássá teszi őket: eljön a nap, amikor a- és b-turnus is lesz, s csak azért nem hódolnak az új divatnak és lesznek „stateszkuk” vagy mi a szöszök, mert mechicét (férfiakat és nőket elválasztó függönyt) juszt sem feszítenek ki.

Közösségi szempontból a Frankel emberi léptékű, kedves, módjával (belső)ellenzéki körzet. Szociológiailag heterogén. Amerikai rekonstrukcionalista közösségből származó tagja éppúgy van, mint unterlandi ortodox kilében szocializálódott híve. Gazdag ingatlanspekuláns, tehetős kereskedő éppúgy jár ide, mint vadmotoros, vagy nyomorgó, az államháztartási hiányt és a konvergenciaprogramot fincnyi fizetéséből finanszírozó filosz. Életkorilag a ma nyolcvanas éveiket taposók és a harmincasok, negyvenesek korosztálya dominál. A két vallászociológiailag túlreprenzentált nemzedék tagjai között mégsem húzódik mély életkori árok. Az „öregek” „jó arcok”, szellemi frissességben túltesznek nem egy fiatalon, öniróniával átszőtt tréfálkozásban elsőrendűek: szellemesek, sziporkázók, szerethetők, s ez nem csak az állandó, tapintatosan személyeskedő ugratásokban érhető tetten, hanem az élet minden vetületében.

… és Purim a Frankelben
(Fotók: Sárosi Tamás)

A Frankel gyermekbarát zsinagóga. A gyerekeket játszószoba várja, de nem azért, hogy a templomot ne töltse be a gyerekzsivaj, hanem azért, hogy a legkisebbeknek közbe-közbe módjuk legyen igazán önfeledten tombolni egyet-egyet. (A régi zsidó szabály, miszerint a gyerekek szabadon birtokba vehetik a zsinagógát, itt is érvényben van.) A körzet rabbijának a gyerekekkel való kommunikáció területén nem mindennapos a tehetsége. Egészen kicsiny gyermekekkel is pillanatok alatt megtalálja a hangot. Talán ezért is fordulnak hozzá oly sokan fiuk briszének ügyében, vagy lányuk névadásakor.

Tóraolvasás
(Fotó: Villányi András)

A templomban időről-időre bár és bát micvá ünnepségeket is tartanak. Az életmódjában modern ortodox, pasztoralteológiai fölfogásában liberális rabbi a fölkészülésben is segít, de kiveszi részét a lelki gondozásból is. Keveset beszél, sokat tesz (nem hajhássza a tekintélyt, s nem esik le a kipa a fejéről, ha székeket hord, hüpét szerel, port töröl, imakönyveket rak ki, vagy gyűjt be stb.). Vasárnaponként 3-14 évesek részére több évtizednyi hagyománnyal rendelkező Talmud Tóra is működik.

A körzetnek elsőrendű (jellemzően női) adminisztrációja van. Minden hétköznap reggel kilenctől kora délutánig lehet általa ügyeket intézni. A kultúrteremben kölcsönkönyvtár működik. Régi, hagyatékokból származó, főként magyar és német nyelvű kötetek mellett az elmúlt két évtized zsidó tematikájú szép- és szakirodalma is hozzáférhető.

A Frankel igyekszik fölkészülni a mostani hitközségi és hitközség-finanszírozási rendszer bedőlését követő helyzetre. Megkísérli a szinte lehetetlent: az élő, lényegében önellátó szervezetté fejlődést, bár ebben természetesen nem jobbak az adottságai, mint más MAZSIHISZ-hitközségeké. A körzetnek saját, a személyi jövedelemadó egy százalékára jogosult alapítványa van, mely tudatosítja a körzet híveiben az önellátás gondolatának fontosságát, karitatív feladatokat lát el, felújításokat és nagyobb közösségi alkalmakat finanszíroz részben, vagy egészben.

A Frankel független szellemiségű hely, a maga szerény eszközeivel a MAZSIHISZ megújulásán és a vallásos zsidó közélet demokratizálódásán fáradozik.

Nem volna teljes a Frankelről vázolt kép, ha nem esnék szó a Micve Klubról, mely sokszínű műsoraival, szerzői és vitaestjeivel jól kivehető kézírással írta föl magát a zsidó kulturális közélet lapjaira. A klubon keresztül azok is tudnak kapcsolódni, ragaszkodni az egyetemes zsidósághoz és saját zsidóságukhoz, akik számára a vallás útjai valamilyen okból nem járhatóak immár.

A klub köré szerveződött, a csütörtök estéket (18.00h+) kihasználó Frankel baráti kör. Ez azok alkalma, akik vágynak egy kis zsugázásra, sakkra, csevejre vagy éppen smúzolásra.

A közösségnek saját, havonként megjelenő, újság formájú, szerkesztett hírlevele van, mely sok száz háztartáshoz jut el postai úton. A körzet honlapja (http://www.frankel.hu) a digitális kor megfogalmazta kihívásra adott első, még nehezen érthető válasz. Amíg nem válik igazán élő, interaktív, naponta frissülő felületté, aligha képes megszólítani az Internet virtuális világának óceánján szédítő rutinossággal szörföző fiatalságot. A honlap ilyen értelemben szimbolikus jelentőségű is. Jelzi, hogy a Frankel mennyire nyit, mennyire megy elébe ama zsidó ifjúság elvárásainak, mely nélkül a holnap hitélete üres illúzió, korrupt kincstári optimizmus.

 

 

[popup][/popup]