Összesen 31 találat (1 - 20) : Szőcs Géza.
A 75 éves Balla Zsófia költővel beszélgettünk a késő ’70-es évekbeli Erdélyről és Kolozsvárról, az állandó hidegről és a nagy barátságokról, egy szétszóródott nemzedékről, hászid felmenőkről, magyar és zsidó kisebbségiségről, valamint egy megmaradt kiddus-serleg útjáról … Tovább »
Teljes terjedelmében eddig még sosem publikált Petri-interjúkötet jelent meg. A radikális nonkonform költővel készült életút-interjú kiadója a Schmidt Mária által igazgatott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány ( a KKETTK Alapítvány) … Tovább »
Kisantal Tamás Az emlékezet és a felejtés helyei című könyve egymással összefüggő irodalomtörténeti tanulmányok füzére, nem a magyar holokausztirodalomról szól, inkább mára elfeledett művekről és emlékezetpolitikai jelenségekről. Arról, hogy milyen múltreprezentációs stratégiák … Tovább »
Életének 68. évében elhunyt Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, újságíró – közölte közösségi oldalán a Magyar PEN Club, amelynek 2011 óta az elnöke volt.
A hír szűkszavú, de tudjuk, két héten keresztül kórházban lélegeztetőgépen küzdött … Tovább »
„…visszakanyarodtam az elsőhöz, A dolgok emlékezetéhez, annak a hangjához, persze másképp, talán teltebben.”
Ilyenkor kellene fejlődésről beszélni. Csakhogy Balla Zsófia kapcsán nem olyan egyszerű. Ez a „teltebben” a legjobb szó, amit használni lehet, hiszen kevés … Tovább »
Megjelent a 2019. januári Szombat! Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:
Fizessen elő a Szombatra!
Vagy olvassa digitálisan!
A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:
Láng … Tovább »
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából Benda Iván fotómontázsaiból nyílt kiállítás a ZSILIP-ben.
Emlékezz! (Zachor) címmel nyílt meg Benda Iván fotográfus kiállítása tegnap a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából a ZSILIP – … Tovább »
Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.
Kritikusai szerint „nyilas rabbi” volt, megmentettjei szerint a holokauszt „szent embere”. Harminc éve hunyt el Berend Béla, egykori szigetvári főrabbi.
A londoni Wiener Library könyvtárában található egy philadelphiai munkavégzési engedély 1948-ból. A dokumentum egy bizonyos … Tovább »
A nyár az utazás, pihenés, romkocsmában, kertben, teraszon, vízparton üldögélés, szabadtéri főzés és sütögetés, a kóstolódás ideje. Nyári szünet előtti számunk írásainak többségét a gasztronómia köti össze. De korántsem csupán receptek szerepelnek benne: igazi kulturális kalandtúra ez a kulináris összeállítás, akár a hazai recept-történelem, akár Izrael, akár a nemzetközi zsidó konyha trendjei kerülnek szóba. Kóstoljanak bele, helyenként akár bédekkernek is használhatják, ha utaznak, nyaraljanak jól, szeptemberben jövünk.
De addig még egy gasztronómiai lapbemutatóra invitáljuk.
György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.
Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
A Herzog-gyűjtemény hosszú idő után Magyarországra visszakerült, 32 erdélyi ötvösműből álló részét mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum pénteken megnyílt kiállítása.
RADNÓTI – ÁLMOK KÉT FELVONÁSBAN
Gyarmati Fanni halálával szomorú aktualitást nyert az előadás, melynek koreográfiája a tavaly májusi bemutatóhoz képest egy táncmozdulattal sem változott: a darabban az Experidance 22 táncosa mellett 8 színész szerepel és a szövegkönyv … Tovább »
Zsidó Világkongresszus Budapesten: Magyarország pellengéren címmel jelentetett meg vezető cikket pénteken a Spiegel Online. A kongresszust a lap szerint nyilvánvalóan a növekvő antiszemitizus elleni kiállásként rendezik a magyar fővárosban, Orbán pedig a kritikákon felháborodva … Tovább »
Interjú Turczi Istvánnal
Elképzelhető-e, hogy Hitlernek is emlékművet állítsanak? Ha nem, akkor a vele szövetséges Horthyéinak sincsen helyük…
A Béke Nobel-díjas író levélben ítélte el a Magyar Országgyűlés elnökének részvételét Nyírő József temetésén, és élesen szólalt fel szélsőjobboldali írók beemelése ellen a Nemzeti Alaptantervbe. A levél és a Szombat szerkesztőségének kommentárja.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szerint a hanuka ünnepén meggyújtott gyertyák, a menóra fényei a szabadságot jelképezik, és mindenkinek reményt és erőt adhatnak.
II. világháború – Még mindig hamis számok keringenek az emberveszteségről
A feltételezésekkel ellentétben nincs valamennyi Magyarországról
deportált zsidó nevét tartalmazó lista. Jaross Andor, az 1944-es
belügyminiszter elrendelte ennek elkészítését, de a jegyzéket nem
készítették el teljes körűen. Ahol elkészült, ott sem volt teljes, nem
tükrözte a valóságot.