Az IHRA (Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség) elnöke, Sir Andrew Burns és főtitkára széles körű megbeszélést folytatott Budapesten a Sorsok Háza projekt kapcsán.

A  Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke a Miniszterelnökkel történt megállapodás szerint 2014. július 28-án részt vett a Sorsok Háza projekt megbeszélésén és az építkezés bejárásán.

Ha csupán a hivatalos közleményt nézzük, olyan látszat keletkezhet, hogy Schmidt Máriának sikerült áttörést elérnie a Sorsok Háza ügyében. Ha azonban elolvassuk Heisler András, a Mazsihisz elnökének levelét is, akkor kiderül: ez távolról sincs így.

Pedig az idő sürget. … Tovább »

Heisler András és Schmidt Mária egy asztalnál

A Holokauszt emlékközpont kulcsfontosságú intézmény, nem szabad “lefokozni” – mondta Ira Forman.

Nehogy már nekem azt kelljen nézni valakiben, hogy nem volt-e a dédapja csendőr, vagy nem volt-e a nagyapja ávós – mondja Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Schmidt Máriának a Heti Válasz 26. számában megjelent írása provokáció és hadüzenet. Sokan úgy gondolják, nem érdemes rá válaszolni, mert az a válaszadót is lealacsonyítja. Én nem így látom. A szerző átlépett egy határt, s jobb, ha tisztán látjuk, mi ez a határ.

„A történelem értékelése mindenkinek szíve-joga. Értékítélet kérdése, hogy tömeggyilkosoknak vagy nemzeti hősöknek tartjuk-e 1944 magyar politikai szereplőit. Mindenki jobban jár azonban, ha a történelmi értékelést se alkotmány, se más jogszabály nem írja elő…” – írja legújabb, ma megjelenő kötetének egyik tanulmányában Ungváry Krisztián történész. A Jaffa Kiadónál megjelent, krimiszerűen izgalmas könyvben a szerző az elmúlt száz év történelmi eseményei és figurái között vizsgálódva próbál válaszolni a címben feltett kérdésre.

Karsai László történész beszéde a 2014. március 19-i Holokauszt-megemlékezésen

A kérdést jó harminc éve akkor hétéves fiam tette föl holokauszt túlélő történész apámnak, aki elgondolkozva nézett unokájára. A fogaskerekű vasút lassan haladt velünk a Normafa felé, kirándulni … Tovább »

A magyar történelem és mindnyájunk gyásznapja 1944. március 19-e – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az ország német megszállásának 70. évfordulóján Közös a múltunk, közös a jelenünk címmel tartott megemlékezésen szerdán Budapesten.

Szerdán, Magyarország német megszállásának 70. évfordulóján kezdődik a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) holokauszt-megemlékezéssorozata a budapesti Dohány utcai zsinagóga előtti téren – jelentette be a Mazsihisz ügyvezető igazgatója hétfőn a fővárosban tartott sajtótájékoztatón.

A mai napon átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. A Kossuth Nagydíjat Jókai Anna kapta, Kossuth-díjban részesült többek közt Jávori Ferenc, Mácsai Pál és Dobai Péter. A Széchényi Nagydíjat idén John Lukacsnak ítélték, Széchenyi-díjat vehetett át mások mellett Schmidt Mária is.

Nem adják át az április 16-i határidőre a zsidó szervezetek és történészek által is vitatott Sorsok Házát – ismerte el a Népszavának Fürjes Balázs, a projekt kormánybiztosa. Mindössze annyit ígért, hogy a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító intézmény “az emlékév során nagy biztonsággal elkészül”. A leendő emlékhely felelőse, Schmidt Mária nem adott választ a kiállítással kapcsolatos kérdéseinkre.

Michael Wolffsohn a Sorsok Háza nemzetközi tanácsadó testületének tagja, nyílt levélben éles hangnemben támadta Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét. Közleményét a Sorsok Háza Facebook oldalán tett közzé. Ezt és Heisler András válaszlevelét közöljük alább magyar és angol … Tovább »

A Mazsihisz elnöke kilépett a Sorsok Háza nemzetközi tanácsadó testületéből. Heisler András erről levélben tájékoztatta Schmidt Máriát, a Józsefvárosba tervezett emlékközpont vezetőjét. Az alábbiakban közöljük levélváltásukat:

Tisztelt Főigazgató Asszony!

A “Sorsok … Tovább »

“A kommunizmus bűneit mindenkinek, a bal- és a jobboldalon, valamint a középen állóknak is egyaránt el kell ítélniük.” 

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a kommunizmus áldozatainak emléknapján, Nagy Ferenc volt miniszterelnök egykori fővárosi lakóháza előtt tartott … Tovább »

Garai Róbert színművész, aki az antifasiszta megmozdulások szereplőjeként is jól  ismert, az alábbi nyilatkozat közzétételére kérte a médiát:
“Garai Róbert színművész, rendező , mint pályázatnyertes magánszemély, lemondok a Civil Alap pályázatán elnyert kétmillió-ötszázezer … Tovább »

Megegyezik vajon a kormány a zsidó szervezetekkel (és más kritikusaival) a Holokauszt Emlékév vitatott kérdéseiben? A vita lényege: hogyan ismerje el a kormány Magyarország felelősségét a holokausztban. Elazar Barkant, a New York-i Columbia Egyetem történész professzorát arról kérdeztük, hogyan tették ezt más országok, hogyan politizálódik át világszerte a történelem, és hogyan lehet egy konfliktus után közös értelmezéseket létrehozni bűnös és áldozat között.