Összesen 194 találat (1 - 20) : Salamon Pál.
Janovics Jenő mentesítési iratai[1]
„olyan zsidótörvény nem jöhet, amely alól te kivétel ne légy”
Kiss Ferenc levele Janovics Jenőnek
A második bécsi döntés után Janovics Jenő keményen küzdött azért, hogy elismerést nyerjen sokévtizedes Nemzeti színházi tevékenysége, … Tovább »
Egy rendhagyó regény vázlata
A rendhagyó regény alábbiakban közölt „fejezete” Jászapáti 2. világháborús veszteséglistájának a töredéke. A kedves olvasó a táblázat cellainformációinak összevetésével, illetve történelmi ismeretei és képzelete segítségével, tehát … Tovább »
Az első beköltözött zsidók egyike erdei gubaccsal kereskedett.
Dr. Balázs Edit a Szombathelyi Tanárképző Főiskolának és jogutódjainak (ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ) volt oktatója, két évtizede az OR-ZSE tanára. A holokauszt tanításának elméleti és gyakorlati … Tovább »
A kutató történész, muzeológus elbeszéléseinek egyszeri találkozással nem lehet a végére érni. Nekem sem sikerült. Érdekes történeteket hagytunk félbe, melyekről pedig még köteteket is írt. Álljon itt két kötetének – két emberi sorstörténete.
„Simon Böske naplója.”
Simon … Tovább »
Izrael megérdemli a támogatást és az etikai védelmet; a kritika jogos. A békéhez erőre, bölcsességre és diplomáciára van szükség, hogy véget vessenek a Hamásznak. Bernard-Henri Lévy beszéde a Jeruzsálemi Nemzetközi Írófesztivál megnyitóján.
Kedves barátaim! Először … Tovább »
Nádas Péter jóvoltából kéziratokkal, gépiratokkal, levelekkel, családi és művészeti fényképekkel, nyomtatványokkal, színházi előadások és rendezvények plakátjaival bővül az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Nádas Péter-gyűjteménye.
Nádas Péter a Petőfi Irodalmi Múzeumban … Tovább »
A 120 éve született Rejtő Jenő, alias P. Howard, a magyar szórakoztató irodalom egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakja. Reich Jenő néven született 1905. március 29-én Budapesten, apja nyomdai tisztviselő volt. A Kertész utcai polgári iskolából kicsapták, mert szájon vágta zsidózó … Tovább »
Elhangzott a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán Szegeden, 1953. június 7-én.
(Zsolt. LXXXIV. 2.) מה־ידידות משכנותיך ה״ צבאות
„Minő hívogatók hajlékaid, seregeknek Ura!”
„Ha feltekintesz a magasba, e fényes alkotás tetőző boltjára, … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »
Scheiber Sándor temetési beszéde az agyonlőtt Freud Lajos és fia, Gábor ravatalánál (1955)
Az ötvenes évek nem vagy alig létező magyar zsidó nyilvánossága figyelmétől távol 1955. január 26-án furcsa temetés játszódott le Budapest központi zsidó temetőjében. Scheiber … Tovább »
„Miért kelt át Mózes a zsidókkal a Vörös tengeren? / Azért, mert szégyellt velük mutatkozni a parton.”
„Régen, valahol Kelet-Európában, zsidó vándortanító érkezett egy stetlbe (egy zsidók által lakott kisvárosba). Megérkezvén, a városban felkereste a stetl szabóját … Tovább »
A Jordániával kötött megállapodással szembemenve mintegy 1500 zsidó imádkozott kedden a jeruzsálemi Templomhegyen Itamár Bengvír belbiztonsági miniszter jelenlétében videofelvételek tanúsága szerint.
Bengvír nemzetbiztonsági miniszter, a Zsidó Erő nevű jobboldali párt … Tovább »
Mohácson született, szülei nyugdíjas gimnáziumi tanárok. Pécsett a Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakot végezett, ezt követően történelemből és filozófiából középiskolai tanári képesítést szerzett. Több tanulmány szerzője, pécsi zsidó hitközségi levéltári … Tovább »
Az emlékezet segít rendezni a múltat, feleleveníteni a hagyományokat, és ezáltal megerősít a jelenben, megkönnyíti az eligazodást a hétköznapokban. Az életben ad egyfajta folytonosságot, és így kiszámíthatóságot, biztonságot is. Erre különösen nagy szükségünk van felgyorsult … Tovább »
Kétéves szünet után újranyitott az „Alma utca”. A múlt század harmincas éveiben alapított ortodox zsidó idősotthon imaterme 2020-ban nyílt meg újra önálló zsinagógaként a komplexum neoklasszikus épületében. A már csaknem egy évszázados épületben működő „Alma – Budai … Tovább »
Felavatták Salamon Béla (1885-1965) magyar komikus emlékhelyét a Munkács közelében található szülőfalujában.
Beregrákos leghíresebb szülötte 1885-ben látta meg a napvilágot. Édesapja szatócsboltot működtetett a faluban. Noha hatéves korában a család Berettyószentmártonba … Tovább »
A szegedi zsidó temető
A szegedi zsidó temető egyedülálló nemcsak az itt nyugvó híres személyek miatt (Pickek, Kotányik, Herzek, Lőwök stb.), hanem különleges textusai és kivételes szimbólumai révén is. Ebben a sírkertben nyugszanak a kezdetektől (1785) a hitközség tagjai, … Tovább »
A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében
Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »
A bonyhádi zsidók hazaszeretetéről
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „ bonyhádi zsidónak. Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű … Tovább »
Buk Istvánnal a Szegedi Zsidó Hitközség elnökével beszélgettünk.
Kérem, mondjon néhány szót családi hátteréről.
Másodgenerációs holokauszt túlélő vagyok. Ketten vagyunk testvérek az öcsémmel. Apánk munkaszolgálatos volt Ukrajnában, anyámat deportálták. Ő abban … Tovább »