A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

Máramarossziget egykor és ma: Szerdócz Ervin, Szántó T. Gábor. „Progresszív” antiszemitizmus Európában. Egy példa: a Holocaust 70. évfordulója Pécsett, Salamon Maimon, egy modernizálódó zsidó a 18. században, Interjúk: Berkovits György, Pier Marton, Debra Winger.

Zoltai Gusztáv MAZSIHISZ ügyvezető igazgató távozásával történelmi lehetőség nyílik meg a hazai intézményesített zsidóság képviselői előtt

A növekvő polgárháborús veszély elől Izraelbe menekül vasárnap tizenkilenc ukrajnai zsidó – közölte a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál vasárnap. 

„Az izraeli településeken zajló újabb építkezések engedélyezése porrá zúzhatja a békefolyamatot” – állította december utolsó napjaiban Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló. Több mint félmillió zsidó lakos él ma olyan területen, amelyet a nemzetközi közvélemény megszállt területeknek tekint. Egy izraeli–palesztin békemegállapodás esetén közülük sokaknak távozniuk kell otthonaikból, mert az esetleges területcserék a tervek szerint csak a legnagyobb településeket mentenék meg az evakuálás elől. A telepesek ennek ellenére bizakodóak, mert úgy látják, Izraelben ma sokkal többen érzik fontosnak azt, hogy az ország földrajzi értelemben is kötődjön a bibliai örökségéhez. A telepesmozgalom egyik vezetőjével, David Rubinnal, Siló város volt polgármesterével annak kapcsán beszélgettek a Hetek munkatársai, hogy január elején magyarul is megjelenik könyve, amelyben személyes élettörténetén keresztül vall a visszatérés felemelő és sokak számára tragikus tapasztalatairól.

A középkori hispániai zsidó költészet egyik legjelentősebb figurája, Mose ibn Ezra (1055k-1138 után) Izrael költészete című, arabul írt, de héber címén ismertté vált munkájában többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért éppen a spanyol zsidóság hozott létre … Tovább »

A kis zsinagógában a kályha mellett két jesiva-bóher üldögélt, Hajim és Zelig. Hajim egy kis jegyzetfüzetből olvasott fel hangosan, Zelig pedig hallgatta, miközben tűvel és cérnával javított egy cipőt.
– „… és olyan szép volt Hane, mint Vénusz…”
– Te, Zelig, mit … Tovább »

1882. április 1-jén eltűnt egy 13–14 éves, kistermetű keresztény (református) cselédlány, Solymosi Eszter (1869–1882), akit keresztanyja, Huri Andrásné, akinél szolgált, a boltba küldött, festékért a ház húsvéti rendbetételéhez.

A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »

Világzene – A tel-avivi utca hangjait szólaltatja meg Idan Raichel
– Amikor egy tel-avivi koncerten lenézek a színpadról, és a közönség
soraiban együtt látom az új bevándorlókat, az ortodox és a világi
közösség tagjait, gyermekeket és nagyszülőket, mindig megállapítom,
milyen csodálatos olvasztótégely Izrael – meséli lapunknak Idan Raichel.
A vasárnap este Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában fellépő Idan
Raichel Project együttes alapítója bevallja: nem tudja megszokni a
világsikert

Világzene – A tel-avivi utca hangjait szólaltatja meg Idan Raichel
– Amikor egy tel-avivi koncerten lenézek a színpadról, és a közönség
soraiban együtt látom az új bevándorlókat, az ortodox és a világi
közösség tagjait, gyermekeket és nagyszülőket, mindig megállapítom,
milyen csodálatos olvasztótégely Izrael – meséli lapunknak Idan Raichel.
A vasárnap este Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában fellépő Idan
Raichel Project együttes alapítója bevallja: nem tudja megszokni a
világsikert

Árnyalhatják a filiszteusokról kialakult képet az izraeli régészeti
projekt, amely Góliát szülővárosa, Gát feltárását tűzi ki célul. A
kutatók egyben felfedezhették azt a templomot is, amelyet talán
ténylegesen Sámson dönthetett romba.

Mindennek, ami Izraelben történt velem, ez a másnaponta ismétlődő lótrágya-takarítás adja a hátterét, az istálló ugródeszkaként szolgált kalandjaimhoz, egyúttal erős vár is volt, amelybe bármikor visszatérhettem. A kibuc ma az új bevándorlók lábtörlője, egy másik kornak azonban alapmítosza.

1992 egy derűs tavaszi napján futótűzként terjedt a lakóházban a hír: Fritz Józsika négy küzdelmes év után abbahagyta a hegedülést. Az emberek fellélegeztek, a folyosókra tódultak, egymás hátát lapogatták: hát ennek is vége! Amúgy maga Fritz József is elismeri, hogy a hegedűhöz szemernyi tehetsége sem volt. A zeneiskola előkészítő évfolyamában lényegében nem produkált semmit, az elsőben kicsit még ehhez képest is visszaesett, ezért a másodikban az elsőt ismételte meg, a harmadikban pedig már csak felejtett, úgyhogy nem lehetett leosztályozni. Pedig nagypapája az Aranyszarvas étterem prímása volt, örökölhetett volna némi tehetséget is, de csak egy legendát örökölt, amely a zeneművészi pályához aránylag kevés.
 

Izraelben több tucat cég foglalkozik könyvkiadással, a szépirodalom mellett vannak köztük főleg szakirodalommal, tankönyvekkel foglalkozó egyetemek, valamint és jogi és szakkönyvkiadók is. A nagyobb újságok is megjelentetnek irodalmat, s az egy-két köztulajdonban, kibuci kézen lévő cég ellenére a kiadás üzlet, amely ha veszteséget termel, akkor csődbe megy.  

Ózdon reális az esélye, hogy a Jobbik jelöltje az első fordulóban több szavazatot kap a Fideszénél – a két párt között már júniusban kevesebb mint két százalék volt a különbség, a helyi jelölt pedig több mint ötezer ajánlószelvényt gyűjtött össze. A belvárosi művelődési központban szombat délután zsúfolásig telt ház, több mint 800 ember várta Vona Gábor lakossági fórumát. 

Voltak példaképeim. Először is Alfonsó, az ős-clown. Aztán Horváth Tivadar, a remek előadóművész, Salamon Béla a pesti slemil, Kabos Laci, a maga sajátos dramaturgiájával és természetesen, a felejthetetlen Kellér Dezső.  Úgy érzem, hogyha azt mondjuk hogy pesti kabaré, akkor abba az én 23 éves igazgatásom feltétlenül beletartozik. 

Az író, újságíró, és vérbeli tel-avivi Ruvik Rosenthallal van találkozóm, meglepő módon egy jeruzsálemi kávéházban. „Gyakran jövök ide.” – mondja, de rögtön, határozottan hozzáfűzi: szemben a középkori spanyol zsidó költővel, Jehuda Halevivel, aki azt írta, szíve mindig keleten van, őt  szíve és lelke mindig nyugatra, a Földközi tenger partjára húzza.
 

Hetven évvel ezelőtt, 1939. november 11-én tartotta meg első előadását a pesti Goldmark-teremben a magyar színpadokról a zsidótörvények következtében száműzött zsidó színészekből alakult színház. A letiltott művészeket az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) több száz rendezvénnyel próbálta megmenteni a fizikai és szellemi pusztulástól. Az utolsó előadást 1944. március 19-én, a németek bevonulása napján tarthatták meg.