Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Az államigazgatás segítségét kéri a Radnóti november 26-i rendezvényén dr. Mezey Barna, az ELTE rektora, dr. Molnár Katalin az iskola igazgatója és Zoboki Gábor építész, egykori diák.

Minden normális ember legalább egyszer volt már öngyilkos (vagy megpróbálta). Jó, ha adunk magunkra (illik).

Mérei Ferenc Kossuth-díjas pszichológus, a gyermeklélektan, a klinikai és a szociálpszichológia kiemelkedő kutatója 105 éve, 1909. november 24-én született Budapesten.

A III. Zsidó Filmfesztivál kontinenseken és történeti korokon átívelő, változatos műfajú játékfilmjeiben éppen a zsidóság okozta belső konfliktusok, identitásproblémák kerültek háttérbe.

Forma és tartalom összefüggései Jancsó Miklós egy vagy több filmjében – ezzel a témával hirdetett esszépályázatot fiatal, pályakezdő filmkritikusok, esztéták, történészek számára a Filmkultúra folyóirat, az „Urbán Mari barátainak és tisztelőinek köre”, valamint a Francia Új Hullám Kiadó.  Urbán Mária filmkritikus, a Filmkultúra volt főszerkesztője idén lett volna 60 éves.

Az alábbiakban a zsűri különdíjasának esszéje olvasható.

Jennifer Teege 38 éves korában tudta meg, hogy nagyapja volt az a náci parancsnok, aki Spielberg Schindler listája című filmjének perverz alakját ihlette.

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

Hajdú Eszter új dokumentumfilmjének cselekménye a romagyilkosságok tárgyalássorozatán keresztül bontakozik ki, nem nélkülözve játékfilmbe illő elemeket. A filmrendező és stábja hihetetlen kitartással a végtelenségig forgatott, emléket állítva ezzel az áldozatoknak. A nem túl mozgalmas, ám annál megrázóbb történet képkockái megvilágítják, hogy reflexként működnek a társadalomban azok az előítéletek, amelyek révén egy kisebbség emberi méltósága sérül.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Zoltai Gusztáv sokszorosan megszolgálja a ráköltött havi egymilliót – ez most már világos.

Herzl címmel tart ősbemutatót november 24-én a Spinoza Ház Makranczi Zalán, Gyabronka József és Hajdú László szereplésével.

Megnyitja kapuit a feketék, a latin-amerikai származásúak, a zsidók és a homoszexuálisok előtt a Ku Klux Klán egyik amerikai csoportja – írta honlapján a Metronews.

Az 1865-ben alapított titokzatos szélsőjobboldali amerikai szervezet, amely napjainkban kisebb-nagyobb csoportok … Tovább »

– emlékezzünk László Klárira!

Képzeld el, hogy valaki tényleg odafigyel a problémáidra! Úgy figyel, hogy minden porcikájával jelen van. És képes úgy kérdezni, hogy a te valóságodba helyezi bele magát, mert tudja, hogy neked az segít, ha azon belül tudsz előrelépni egyet. … Tovább »

Mindössze egy centiméter vékony, de kétszáznyolcvan méter hosszú bronzcsík alkotja majd a Trefort-kerten végigfutó holokauszt- és második világháborús emlékművet. Az egyetemi emlékezet hiányairól és a láthatóvá tett nevekről György Péter egyetemi tanárral, a Bölcsészettudományi Kar Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet vezetőjével, a Trefort-kerti Emlékműpályázat bírálóbizottságának tagjával beszélgettünk.

Mély fájdalommal vettük tudomásul, hogy Dr. László Klára szociológus, címzetes egyetemi docens, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a  Semmelweis Orvostudományi Egyetem oktatója 2014. november 8-án elhunyt.

“…az engem hetven éve gyötrő gondolat: Marosvásárhely közismerten toleráns, általában nem gyűlölködő lakóinak…, azok túlnyomó többségének közönyössége, passzivitása, ha úgy tetszik, semlegessége a rettenetek láttán.”

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

Az idei évben fellángolt izraeli-palesztin konfliktusok háttere és eseménysora nem kevésbé bonyolult, mint a térség eddigi története. Sokan arra vezetik vissza a nyár óta egymást követő erőszakos cselekményeket, hogy egyrészt a zsidó oldalon egyre erősödik a Templom-hegy hozzáférhetőségének igénye, másrészt az izraeli vezetés demonstratívan támogatja az arab negyedbeli, illetve a keleti városhatáron kívüli, zsidók számára új otthonokat biztosító építkezéseket. A Templom-hegy használatának zsidó hívei azzal érvelnek, hogy nekik is járnak ugyanazok a jogok a szent helyeken, mint arab társaiknak. A város feletti rendelkezés, s ezen belül az építkezés jogát pedig mind korai, mind modern történelmük alapján természetesnek tartják.