Százhuszonöt éve, 1894. július 2-án született André Kertész, a modern fotóművészeti látásmód egyik megalapozója.

Kertész Andor néven egy budapesti zsidó családban látta meg a napvilágot, könyvkereskedő apját tizenöt évesen vesztette el. Gyermekkorát Szigetbecsén, … Tovább »

David Friedman, az Egyesült Államok izraeli nagykövete nyitotta meg a néhány éve felfedezett és helyreállított, kétezer éves jeruzsálemi zarándokutat – jelentette a helyi média vasárnap. 

A tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna híradójában egy rövid videofelvételt mutattak … Tovább »

1944. április 7-én a Belügyminisztérium 6163/1944 BM VII. számú titkos rendelete a következővel egészült ki: „Különös gondot kell fordítani arra, hogy a zsidók a készpénzt, értéktárgyaikat és ékszereiket ne rejthessék el. Ezért szigorú, személyi motozást kell tartani nemcsak … Tovább »

A magyar nyelvű zsidó sajtó kialakulásakor a sport még a vékony felső rétegek egyfajta szórakozása volt. Miután a zsidóság nem került be ezekbe a körökbe, lapjai nagyon keveset foglalkoztak sporteseményekkel, testedzéssel. (A nyomtatott sajtó többi orgánuma sem! – tehetjük hozzá.) … Tovább »

A főváros egyesítésének esztendejére (1873) írta Vörös Károly Pest-Buda sportklubjainak indulását felvázoló cikke konklúziójaként, „elsősorban mégis csak a sportélet szervezetei azok, amelyek a társadalom új, polgárosodó rétegei között a személyi érintkezést is megindítva, … Tovább »

Mintegy kétszáz tüntető hatolt be csütörtök este az iraki fővárosban, Bagdadban a bahreini követség udvarába, tiltakozásul azért, mert a szigetországban az Egyesült Államok szervezésében tanácskozást tartottak az izraeli-palesztin válság rendezéséről.

A rendőrség … Tovább »

Martin Gilbert[1] brit történész egy egész könyvet[2] szentelt a vészkorszak idején üldözötteket mentő igaz embereknek. Az alábbiakban a Magyarországgal foglalkozó fejezet harmadik részét közöljük.

Az írás első része itt, második része itt olvasható.

Egyes civilek … Tovább »

Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.

Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »

Filmművészet, színház, opera, sajtó szerepelt az idei kínálatban. Mivel mindent nem tudunk megmutatni, egy 100 éves történetnél időztünk el. 1918 decemberében néhány megszállott ember megalapított egy magyar nyelvű zsidó napilapot Kolozsváron, amelynek aztán 1948-ban Izraelben … Tovább »

A holokauszt történetének elmondhatósága elsősorban az elmondhatatlanság némaságával tiszteleg a halottak előtt, így a művészet lett hivatott tolmácsaként megjelenni. Mégis, az elmondhatatlanság természetéhez szervesen hozzátartozik az elmondás szükségessége, ezt a szerepet a … Tovább »

„A megtévesztési hadjárat még Auschwitzban is folytatódott. Adtak egy levelezőlapot meg egy ceruzát – mondotta tanúvallomásában Földi Márton – és ránk parancsoltak, hogy írjunk a családunknak. Én a nővéremnek írtam, Budapestre. A szöveget egy SS-legény vagy egy kápó diktálta. … Tovább »

A dokumentumok szerint a terv, melyet Donald Trump elnök veje, Jared Kushner fog bemutatni jövő héten Bahreinben, 179 infrastruktúrális és üzleti projektet tartalmaz, 147 a palesztin területeken, 15 Jordániában, 12 Egyiptomban és 5 Libanonban.

A Kushner által javasolt új befektetési … Tovább »

Negyven éve, 1979. június 24-én hunyt el Örkény István Kossuth-díjas író, a Tóték és a Macskajáték alkotója, az egyperces novellák abszurd humorú műfajának megteremtője. Ebből az alkalomból közöljük a Tardos Tiborhoz írott levelét, mely ugyancsak nem nélkülözi sajátos … Tovább »

Martin Gilbert[1] brit történész egy egész könyvet[2] szentelt a vészkorszak idején üldözötteket mentő igaz embereknek. Az alábbiakban a Magyarországgal foglalkozó fejezet első részét közöljük.
A magyar állami felelősség leszögezése, a társadalmi közöny és a deportáltak … Tovább »

Korda György táncdalénekes, egy korszak ikonja Budapest díszpolgára lett. Köszöntjük őt ebből az alkalomból, életút-interjújából idézve a gyerekkor és a pályakezdés kevésbé ismert éveit.

Művész úr, ön 1939. január 4-én született, kisgyerekkora pedig egybeesik a történelemkönyvek … Tovább »

58. Képzőművészeti Biennále

Velence egyre gyorsabban pusztul. Süllyed, évente többször víz alá kerülnek utcái. A turizmus nőttének arányában a Grand Canale hajóforgalma és annak hullámverése olyan mértékű, hogy a cölöpre épült legmasszívabb paloták is veszélybe … Tovább »

Kétszáz éve, 1819. június 20-án született Kölnben Offenbach német-francia zeneszerző, az operett műfajának első mestere, a “Champs-Élysées Mozartja”.

Apja, a helyi zsidó közösség kántora a Frankfurt melletti Offenbachból származott, innen ered a család … Tovább »

Két nappal a vádemelés benyújtása után meg nem nevezett információk felbukkanására hivatkozva a rendőrség bejelentette, hogy újabb vizsgálatokra kerül sor az országot megrázó nemi erőszak ügyében.

A döntésre a rendőrségi nyomozói osztály vezetője, Gadi Sziszo … Tovább »

Elmondani az elmondhatatlant címmel jelent meg Pető Andrea történész kötete a második világháború alatt Magyarországon elkövetett nemi erőszakról.

A szerző körbejárja a kérdést: milyen arányban követtek (és nem utolsósorban: miért követhettek) el nemi erőszakot a magyar … Tovább »

75 évvel ezelőtt, 1944. június 16-án az egykori Budafoki Papírgyárban Kolosváry-Borcsa Mihály belügyi államtitkár, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke kezdte meg a zsidó szerzők könyveinek megsemmisítését. Erről emlékezik meg a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület az Ünnepi Könyvhéten.

„Hivatalos … Tovább »