Hadtörténeti múzeumot tervezni abban az országban, amely a 20. század
leggyűlöltebb hadseregét állította fel – nem mindenki vállalná örömmel
ezt a munkát. Daniel Libeskind azonban már sikerrel teljesített egy
ugyancsak teljesíthetetlen feladatot ugyanebben az országban, a berlini
Zsidó Múzeummal.

Virág Judit pályafutását 1978-ban a Kiscelli Múzeumban kezdi
muzeológusként. Tíz év után vált, a Műgyűjtők Galériájának munkatársa
lesz, ahol festménybecsüsként dolgozik. Egy francia ügyfele meghívja
Lyonba, hogy megtanulhassa az árverezés mesterfogásait. 1993-ban
megnyitja Mű-Terem Galériát. Tudását Amerikában fejleszti tovább a nagy
árverező házak aukcióinak tanulmányozásával.

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

Magyar politikusoknál jár közben a Progresszív Zsidó Világközösség
elnöke, Stephen Fuchs rabbi annak érdekében, hogy a január 1-jén
hatályba lépő egyházi törvény a szervezethez tartozó zsidó hitközségeket
is ismerje el egyháznak – közölte a világközösség szerdán az MTI-vel.
 

Magyarországra érkezett Stephen Fuchs rabbi, a reformzsidó irányzatú
Progresszív Zsidó Világközösség elnöke. Az egyházi vezető célja az, hogy
a szervezethez tartozó magyar Szim Salom és Bét Orim hitközségek
érdekében közbenjárjon.

Ken teste műanyag, haja sárga plasztik. A lába között hiányzik a micsodája. Ezt onnan tudom, hogy megnéztem. Megnéztük a Lidivel a nyári napköziben (…) A napközi ugyanis nagyszerű muri, csak napozunk, fagyizunk, meg babákat pároztatunk. Én hozom Kent, Lidi meg Barbit.

Nagyot tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy Orbán Viktor most a jó
viszony fenntartása érdekében az Új Színházat egykori
polgárikör-társának, Vonának, illetve pártjának ajándékozta oda.

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.

Mintegy 40 ezer kiképzett kérdezőbiztos özönlötte el Magyarországot
azért, hogy a hírek szerint vagy 19 milliárd forintba kerülő, kb. 400
tonna papírt felemésztő népszámlálás sikeres legyen. A válaszadás a
kérdésekre kötelező, eltekintve olyan szenzitív adatoktól, mint a
vallás. Feltűnő, hogy az egyházak a vallási hovatartozás megvallása
mellett kampányolnak.

Lepjük meg magunkat és legyünk egészen őszinték! Emelje fel a kezét, aki
komolyan gondolja, hogy az adott körülmények között lehetséges a
megegyezés izraeliek és palesztinok között!
 

Életének 80. évében, 2017. október 5-én elhunyt Giorgio Pressburger, magyar zsidó származású olasz író. Korábbi riportunkkal emlékezünk rá, melyben nyilatkozva felidézte saját és ikertestvére-írótársa, Nicola élettörténetét és pályaképét.

Néhány évvel ezelőtt Izraelben katonákkal beszélgetve szóba kerültek az
arab-izraeli háborúk. Azt tapasztaltam, hogy míg a Hatnapos vagy a
Yom-Kippuri háborúkat szinte mindenki ismerte, jóval kevesebbet tudtak,
még a katonáknak is, a kettő közötti időszakról, melyet az irodalom
többféle elnevezéssel illet, de általában „ felőrlő háborúként” vagy
„War Attrition”-ként emleget.
 

Tatár Györgynek

Eredete felől felfejteni zsidóság és kereszténység hosszú történetét aligha lehetne egykönnyen. A mai távlatból visszanézve csak az okok és következmények láncolata látszik. A más irányokba vezető lehetőségek sokkal kevésbé. Történeti tudásunk a lehetőségek … Tovább »

A „Kertész Ákos-ügy”, a zsidóság és a Holokauszt oktatása, a Mazsök kuratóriuma, valamint az állam által fizetett örökjáradék esetleges újraosztása szerepelt a szeptember 22-i zsidó kerekasztal napirendjén. 

A nemzetközi világmegváltás, az emberi jogi és szociális mozgalmak után lefutott a kabbala őrület is: jelenleg a test és élettér optimalizálása tartja lázban a New York-i zsidó közösséget. A fenntartható fejlődés olyan központi kérdéssé vált, hogy a különböző irányzatok … Tovább »

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.

“Többet dolgozol és csökken a fizetésed”, “Nem lesz védelmed, de
dolgozhatsz látástól vakulásig”, “Nem leszünk rabszolgák, Orbán
takarodj” – ilyen transzparensekkel érkezett az a körülbelül ezer ember,
akik részt vettek a Kossuth téren a négy szakszervezeti konföderáció
által szervezett, “Ne tovább!” mottójú tüntetésen.
 

A zsidósággal kapcsolatos paranoiákról szól Vinnai András Lefitymálva
című darabja, amelyet szeptember 24-én mutat be a Gólem Színház a Sanyi
és Aranka Színházban. Borgula András rendezővel zsidó és nemzsidó
színházról, közhelyekről és abszurditásról beszélgettünk.

Hosszú egyeztetés után, kedden Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás
Minisztériumának helyettes államtitkára ünnepélyesen bejelentette, 173
objektum kapott egyedi műemléki címet és 4 terület műemléki jelentőségű
területté vált. Összeállításunkból kiderül, mely ingatlanokat és
területeket nyilvánítottak újonnan műemlékké, s az is, melyik az a 13
épület, amelynek esetében megszüntették a műemléki védettséget. 

Zsolt Béláék, Ignotusék már évek óta úgy járkálnak a magyar
életben, mint a Nyugati Kultúra és Felvilágosultság Rt., mint ma az
Egyesült Polgári Szabadság és Hamisítatlan Európai Humanizmus-Művek
kizárólagos jogú magyarországi vezérképviselői és jaj annak, aki ezeket
az árukat az ő megkerülésükkel közvetlenül nyugatról hozza be, még
inkább jaj annak, aki ezeket az árukat az ő világszabadalmuk ellenére
hazai műhelyben, hazai nyersanyagból meri előállítani