Doktori kutatásaimban a XVIII. századi magyarországi zsidó temetőkkel foglalkozom, alábbiakban ennek örökségvédelmi vonatkozású tapasztalatait közlöm dióhéjban.

A zsidó feministákat is tömörítő mozgalom követelése: „A cél, hogy a nő többet ne az alacsonyabb-rendűség bélyegével homlokán jöjjön a világra”.

A két háború közötti időszak különös érdeklődésre tarthat számon azon történészek között, akiket érdekel a … Tovább »

Még egyszer elolvastam Horváth József, „Bét Salom” zsinagóga elnöke hozzászólását Darvas István főrabbi és Fináli Gábor rabbi nyilatkozataihoz (1.) (2.), és úgy gondoltam, hogy ez az írás megérdemel egy rövid reagálást.

Tér és idő, ünnepek, dilemmák…

Az állandó kiállításokat sem az örökkévalóságnak tervezték.

A Zsidó Múzeum korábbi kiállítását még az Állami Egyházi Hivatal elnöke nyitotta meg 1984-ben. Ezt váltotta le tavaly a centenáriumi tárlat, a 100 év – 100 tárgy, … Tovább »

A társadalomtörténészek és szociológusok sokféle elitdefiníciót használnak, s az eltérő definíciókból természetesen eltérő bekerülési kritériumok következnek.[1] Az eltérő kritériumokból pedig az következik, hogy a különböző számítások szerint eltérő méretű az orvosi … Tovább »

Harmadízben találkozott Heisler András, a Mazsihisz elnöke a zsidó média[1] képviselőivel, kötetlen eszmecserén.

Két hete körkérdést intéztünk a zsidó közösségi és vallási életben részt vevő nőkhöz – most ugyanezt a kérdést a Mazsihisz néhány világi vezetőjének és rabbijának is elküldtük.

Schweitzer Gábor jogtörténész minapi cikkében, mely a neológiáról szólt, az alábbi … Tovább »

Körkérdést intéztünk a zsidó közösségi és vallási életben részt vevő nőkhöz.

Körkérdést intéztünk a zsidó közösségi és vallási életben részt vevő nőkhöz.

„Éjszaka a múzeumban  – a múzeum több mint harminc éves állandó kiállítását búcsúztatjuk, amely egy napon született Mark Zuckerberggel”. E csöppet sem hatástalan, kellőképpen meghökkentő felütéssel kezdődött az az eseménysorozat, amely a Magyar Zsidó Múzeum teljes körű … Tovább »

„Állíts útmutatókat,

teremts emlékjeleket,

s figyelj az ösvényre,

az útra, melyet megtettél.”

Jeremiás 31, 21[1]

Száz esztendővel ezelőtt, 1916. január 23-án nyitotta meg termeit a nagyközönség előtt a Magyar-Zsidó Múzeum a budapesti Hold utca 23. alatti … Tovább »

A haladó (neológ) zsidóság szellemi útkeresése az 1920-as, 1930-as években és napjainkban.

A Zimmermann család Mádon. Rögös múltfeltárás.

A nyár az utazás, pihenés, romkocsmában, kertben, teraszon, vízparton üldögélés, szabadtéri főzés és sütögetés, a kóstolódás ideje.  Nyári szünet előtti számunk írásainak többségét a gasztronómia köti össze. De korántsem csupán receptek szerepelnek benne: igazi kulturális kalandtúra ez a kulináris összeállítás, akár a hazai recept-történelem, akár Izrael, akár a nemzetközi zsidó konyha trendjei kerülnek szóba. Kóstoljanak bele, helyenként akár bédekkernek is használhatják, ha utaznak, nyaraljanak jól, szeptemberben jövünk.

De addig még egy gasztronómiai lapbemutatóra invitáljuk.

Charles Fenyvesi hat szellemet idéz meg könyvében.

Párbeszéd a párbeszédről: az Ortodox rabbinikus nyilatkozat a kereszténységről és a Vatikán „Isten nem bánja meg adományait és hívását” című nyilatkozatát értékeli a filozófus, a teológus és egyházi vezetők; vallásszabadság jogi szemszögből, interjú a Magyar Iszlám Közösség alelnökével, valamint Deák István történésszel, Szép Ernő kiadatlan jegyzeteiből válogatott a Szombatnak Bárdos Pál.

Fonódó Budapest: Vitézy Dávid a Pozsonyi útról, dugódíjról, BuBi-ról, zsidóságról; interjú Bálint Andrással, Dés Andrással, Kende Péterrel és Kern Andrással, Láng Zsolt és Végel László esszéje, Jászberényi Sándor novellája

A héten látható utoljára a Néprajzi Múzeum „Kő kövön. Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából” című kiállítása. Az október 18-i finisszázson tárlatvezetés és művészeti performansz várja az érdeklődőket, a részvétel ingyenes.

„Nem lehetséges az Édenkert olyan átrendezése, ahol a kígyó nem jelenik meg benne”[1]

Interjú Ascher Tamással; Még nem késő: Sorsok Háza, HDKE, Rumbach zsinagóga; Középkori emlékeink: lesz-e a bécsi után Budán is zsinagóga-feltárás?; Klein Rudolf a Salgótarjáni úti temetőről, David G. Roskies a Varsói Zsidó Múzeumról; Hanák András J. D. Salingerről.