Összesen 1,185 találat (761 - 780) : Sándor Pál.
Az Országgyűlés 2000-ben a magyarországi holokauszt emléknapjává nyilvánította április 16-át, 1944-ben ugyanis ezen a napon kezdődött meg a magyar zsidók deportálása. Az emléknapon Az áldozatok arca címmel megemlékezést rendezett a Holokauszt Emlékközpont. Alábbi írását ott olvasta fel Sándor Iván író.
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan csütörtökön, illetve vasárnap tartanak megemlékezéseket.
PORUBSZKY ISTVÁN, vagy közismertebb nevén „Potyka bácsi” magyar szabadságharcos volt 12 napon át az 1956-os forradalom idején… fél évszázaddal később élt hívei azt is hozzátették, hogy a „kispesti nemzeti ellenállás vezéralakja”.
Szakmai pályájára tekintve eddig három fontos kristályosodási pontot láthatunk. Időrendi sorrendben visszafelé: a kapcsolatanalízis megalkotása, a Ferenczi Egyesület életre hívása és a Tündérhegyi Pszichoterápiás Osztály megalapítása. Mivel a kapcsolatanalízis a legújabb fejlemény, ezért kezdjük ezzel a beszélgetést!
A pszichoanalízis létrejöttét az 1900-as évhez, Sigmund Freud (1856-1939) Álomfejtés című munkájának megjelenéséhez köthetjük. Az eredetileg hipnózissal gyógyító neurológus Freud azt vette észre, hogyha hagyja betegeit hipnózisban szabadon beszélni, akkor olyan fantáziákról számolnak be, melyek közvetlenül okai lehetnek azoknak a „megfoghatatlan” bajoknak – fizikai háttérrel nem magyarázható tüneteknek –, melyekben betegei szenvednek.
Török Ferenc filmrendező, Vágvölgyi B. András újságíró és Térey János költő, író is Izraelbe látogatott a háború alatt, után. Milyen érzésekkel indultak útnak? Milyen élmények érték őket Izraelben? Hogyan érzékelték az háborús izraeli hétköznapok hangulatát? Milyen … Tovább »
„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
Az utóbbi hetekben kezdek lassan leszokni a kuruc.infó-ról. Egyrészt alighanem azért, mert szerelmes vagyok, és ez elfoglal, másrészt pedig azért, mert egyre többet jár a fejemben Szép Ernő zseniális kispublicisztikája, amit majd később idézek.
Eszti G. Chaim 1963-ban született Jaffában, szülei 1948-ban alijáztak Magyarországról. A tel-avivi egyetem színház szakán végzett, de táncolni is tanult; színészként különböző színházakban játszott, köztük az igen elismert tel-avivi Kameri Színházban, többek között Hanoch … Tovább »
„Az önmagát a hígság és töménység dichotómiája mentén értelmező újneológia mindeközben csöppnyit sem büszke neológiájára, épp ellenkezőleg, azt tartja hígulása okának, kínos mosollyal jelzi: voltaképpen szégyelli, nem tehet róla, ezt örökölte, ez maradt rá, ha rajta múlt volna, ki sem alakul a neológia. Paradox módon saját önfölszámolásában érdekelt identitás ez.”
“A kolozsvári színházban a 27. vagy 28. évemet töltöm. Mi, hogy is mondjam, ezt biológiailag teljesítjük. Ha küzdeni akarnánk ellene, akkor sem lehetne mit tenni. Itt van Erdélyben a színház, magyarul játszunk, a repertoár pedig az egyetemes színházi, és nem csak a színházi kultúrát közvetíti.”
A budapesti zsidó hitközségben néhány nap óta nagy belső harc dúl. Ez a harc a körül a kérdés körül forog, hogy támogassák-e a kormányt és hogy nemsokára bekövetkező választásokon a budapesti zsidóság melyik pártot erősítse szavazatával.
Zsolt Béla (Komárom, 1895. január 8. – Budapest 1949. február 6): író, polgári radikális újságíró, eredeti neve: Steiner. A Nyugat második nemzedékének tagjaként indult, hatott rá Charles Baudelaire, lelkesedett Ady Endre költészetéért, mesterének tekintette Babits Mihályt és … Tovább »
„Mi persze nyugatiak vagyunk (…). Történelmünk tele van, egészen napjaikig, tömeggyilkosságok sorozatával, de az ölésről lesütött szemmel és ájtatos, megrovó hangon beszélünk; nem tehetünk másként, ez a szerepünk.” (Márai Sándor, 1942)
A Mazsök elmúlt félévének története
2008. november 6-án annak rendje és módja szerint kiküldték a meghívókat a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kuratóriumának ülésére. Aztán két nappal a meghirdetett időpont (november 26) előtt az ülést törölték. … Tovább »
A Művészetek Palotája által rendezett első Jazz Showcase tehetségbörzén 2008-ban a közönség már megtapasztalhatta, micsoda aranytartalékkal büszkélkedhet a hazai jazzélet, hány meg hányféle úton járnak fiatal jazzmuzsikusaink.
Egy éve a zsidó közösség hivatalos vezetői visszautasították az államfő szokásos év végi meghívását. Ez a markáns lépés nem aratott osztatlan sikert zsidó körökön belül sem. Néhányan, zsidó fiatalok – hogy a helyzetet mentsük – kóser flódnit küldtünk Sólyom Lászlónak. A tradicionális zsidó sütemény nemcsak civil gesztus volt, hanem beszédes jelzés is, ami akkor úgy tűnt, értő fülekre talál a Sándor-palotában, és azon kívül is.
A Magvető kiadó, Hafner Zoltán szerkesztésében, Kertész-esszékötetet jelentetett meg az ünnepekre. A szövegek döntő többségét Kertész olvasói jól ismerik, az utóbbi években mondott alkalmi beszédek lehetnek valamelyest újak számunkra és művésztársakról szóló nyúlfarknyi, többnyire napi és hetilapok hasábjairól kimentett írások, kiállítás megnyitók, nekrológok.
Egykor közös hazánk egészét szereti Sólyom László, aki szlovák tárgyalópartnereinek kevesebb görcsösséget és egymás történelmének megismerését javasolja.
A soron következő Mészöly Miklós-díjat a kuratórium – Aczél Géza, Pályi András, Radnóti Sándor – Bán Zoltán András írónak, esszéistának, kritikusnak ítélte.