Ha a Mazsihisz és a többi szervezet részt vesz a holokausztév állami megemlékezéseiben, az rosszabb a Zsidó Tanács egykori gyávaságánál is – fogalmazott az író a DK rendezvényén.

Csillag Ádám videófelvétele a Mazsihisz Holokauszt emlékévvel kapcsolatos sajtótájékoztatójáról. Időpont: 2014. január 21, délelőtt 10.

Az MTI tudósítása a sajtótájékoztatóról:

Nem adott ultimátumot … Tovább »

A rendszerváltás hivatalos történetét az állampárt egykori magas rangú kultúrkádere, a polgári demokrácia harcos és öntudatos ellensége, Bíró Zoltán írja, aki mindent megtett annak érdekében, hogy az állampárt frontembere legyen a Magyar Köztársaság „rendszerváltó” elnöke. … Tovább »

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Hogyan éltek? címmel a magyar zsidók hétköznapi életéről 1867 és 1940 között állított össze sok korabeli fotóval illusztrált könyvet Körner András. Az albumot a Corvina Kiadó gondozta.
 
A 250 korabeli fotóval gazdagított 229 oldalas kötetről a szerző elmondta az MTI-nek, … Tovább »

Gazdag Gyula filmrendezővel beszélget Surányi Vera

Idén lenne száz éves Hahn István, a 20. századi magyar judaisztika egyik legérdekesebb egyénisége.

„Kapják ezt azok az erre érdemes egyének, akik ha nem is éppen az imént említett ceruzával, de verbalitásukkal, személyiségükkel, gondolkodásmódjukkal, kisugárzásukkal képesek az építészetet bizonyos szinten társadalmasítani” – hangzott el Bálint Imre ünnepi megnyitó beszédében december 5-én az Ezüst Ácsceruza Díjak átadóján.

Emlékezetközösség – A Szombat körkérdése

A középiskolai történelemtanításban alternatív oktatási módszert jelenthet a digitális történetmesélés, derült ki a „Mindenkinek van egy filmje” – Digitális történetmesélés: oktatás – önismeret – önkifejezés című tematikus rendezvényen, ahol bemutatták azokat az egy-két perces kisvideókat is, amelyeket középiskolás diákok készítettek a vészkorszakról. A Kossuth Klubban rendezett záróeseményen a projektet méltatta Gács Anna esztéta és Sándor Pál Kossuth-díjas filmrendező is.

A Pozsonyi úti hajléktalan, Sándor megható története kering a Facebookon.

Kövesi István – akit gyűjtőtársai „kóser Pistinek” neveztek – az újlipótvárosi Csanády utca 5. szám alatt lévő kóser húsbolt aranylelkű mészárosa volt. Úgy hírlett róla – legalább Anna Margit beszámolója szerint –, hogy a rászorulóknak némi pénzt is csomagolt a hús mellé… Kövesi és felesége híres volt saját készítésű savanyúságáról, melyből nyugatra is exportáltak. De a családtagokon és barátokon kívül alig tudta valaki, hogy mit rejt az üzlet fölötti lakásuk: egy heterogén összetételű gyűjteményt klasszikussá nemesedett modernekből, főművekkel, kevéssé hullámzó színvonallal (ami nem mondható el minden gyűjteményről!). Hogy mindezt miből? Nem is a húsból, hanem a csalamádéból…

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Polgár Lászlóval beszélget Várnai Pál

1967, Budapest: Carlebach gitározik, a zongoránál Presser Gábor.

Oldottabb hangulatban, jóval kevesebb vitával zajlott a Mazsihisz vezetőségi pótválasztó közgyűlése.

Hétvégén mutatják be Fischer Iván operáját a tiszaeszlári vérvádról. De Groó Diána is készül egy játékfilmre az 1882-83-as perről, melynek forgatókönyvét Szántó T. Gáborral írja, és a történet prózai színpadra állítása is elképzelhető Sándor Iván egykori könyve alapján … Tovább »

A régi zsidó tanítómester azt mondotta: „Nincs világosabb válasz, mint egy nyugtalanító kérdés. Nincs nagyobb igazság a földön, mint az igazság keresése. Nincs hatalmasabb kiáltás, mint a csönd.”
Áron főpap, amikor elvesztette két fiát – az írás szerint – hallgatott. … Tovább »

Aki az elmúlt hetekben tömegközlekedett Budapesten, aligha tudta kikerülni a Jews for Jesus pólóban szórólapot osztogató furcsa aktivistákat. De mit jelent Jézus-hívő zsidónak lenni? Kik ők, honnan jöttek és mit keresnek Magyarországon?

Ez a jelenleg amerikai központú, bizonyos … Tovább »

Ahogy arról az Index is beszámolt, az MTA állásfoglalására Tarlós István végül kihátrált a kezdeményezés mögül, mely Tormay Cécile nevére keresztelt volna el egy jelenleg még névtelen budai közterületet.

Ez az ötlet már felbukkanásától kezdve csak botrányok forrása volt, … Tovább »