Összesen 1,423 találat (261 - 280) : Sándor Anna.
„A világot senki sem fogja szebbé tenni, nincs is rá szükség, csak magunkat öntsük egy kicsit elviselhetőbb formába” (Karácsony Benő: Napos oldal)
Klärmann Bernát néven született zsidó családban 1888. szeptember 7-én Gyulafehérváron. Családjáról és gyermekkoráról … Tovább »
Meglátok egy helyet, nagy ablakai mögött fiatalok teát isznak, és valami titokzatos játékot játszanak. Arcuk komoly, elgondolkodó. Egy lány észreveszi, hogy bebámulok, kedvesen rám mosolyog. Ide bemegyek. A lányt Jane-nek hívják és amerikai, mint majdnem mindenki itt. Az asztaloknál … Tovább »
Emlékséta Bonyhádon
„Élt Bonyhádon egy nép, de hogyan? Tudta, hogy 1820-ban ők adták a lakosság 34,6%-át? Mi az, hogy kóser? Miért kovásztalan a macesz? Rituális fürdő Bonyhádon? Postagalamb, mint megrendelő? Mindezekről és sok másról hallhat, ha részt vesz a Sétán!”
Interjú Lajtai Péter képzőművésszel
Beszélhetünk a gyermekkorodról?
Röviden, szüleim holokauszt túlélők. Amikor elkezdtem számba venni a meggyilkolt felmenőimet, 40 felett megálltam. A mi családunk egy egyszerű askenáz magyar polgári család volt.1949 október végén … Tovább »
A legöregebb magyar író, Benamy Sándor (1899-1989) halálakor Zöldi László a Népszabadság hasábjain közzétett írásában idézte fel egyik korábbi találkozásukat, amelynek alkalmából az újságíró rákérdezett a sejtelmesen hangzó vezetéknév jelentésére. „Benamy – tulajdonképpen … Tovább »
Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeumban, 2023 első felében tervezett Tull Ödön – kiállításra, valamint az ahhoz készülő kiállítási katalógushoz keressük a művész alkotásait:
olajfestményeket (tájképeket, normandiai, bretagne-i tengerparti látképeket csónakokkal, … Tovább »
Zsidó utónévadás Magyarországon
Ha hitelt adnánk az Üstökös e 1882. decemberi karikatúrájának és sok korabeli hasonlónak, azt hihetnénk, hogy a 19. század utolsó harmadában Rákóczy Jakabok és Hunyadi Iczigek flangáltak a pesti flaszteren, azon tanakodva, vajon a Széchenyi-szobor … Tovább »
Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján kezdtük el közölni Nyerges András Rögeszme és miazma című tanulmányát – alább az ötödik, befejező részt olvashatják.
9.
A helyzet addigra odáig fajult, hogy más témáról már szinte nem is esett szó a lapokban, … Tovább »
Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Ebből az alkalomból közöljük Nyerges András hosszabb lélegzetű tanulmányának első részét – a folytatást további négy napon át olvashatják az érdeklődők.
Mottó:
Itt van, teszem azt, ez a zsidózás. Én édes Hazám, itt … Tovább »
Mentett ki embereket a Városmajor utcai nyilas házból, kápráztatott el börtönőrt Márianosztrán. Bajor Gizi életének végül nem a nyilasok, és nem a kommunisták, hanem – valószínűleg a háborús üldözés utóhatásaitól és agykéregsorvadásától megzavarodott – férje vetett … Tovább »
A Szombat 2021/7. számában Szalai Anna adatgazdag, elgondolkodtató és szívszorító tanulmányt közölt A magyarországi alija, 1949-1953 címmel annak az egyfelől emberkereskedelmi, másfelől embermentési alkunak a részleteiről, amely Magyarország és a környező államok, illetve Izrael … Tovább »
Jávor Pál katolikus volt, de tragikus élete sok szálon fonódott össze zsidó honfitársai sorsával. A magyar színjátszás és filmtörténet legendás szívtiprója Jermann Pálként, 1902. január 31-én született Aradon.
Életéről már majdnem mindent megírtak. Itt az Egyesült … Tovább »
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke eljuttatta a 2021-es évről szóló elnöki beszámolóját a közgyűlés tagjaihoz. Heisler András beszámolóját rövidítve, szerkesztett formában közölte a mazsihisz.hu. Mint írják, a Szövetség vezetése fontosnak tartja az … Tovább »
A Máramarossziget (Marmoros-sziget) 1959 és 1974 között Tel-Avivban időszakosan megjelenő, háromnyelvű (magyar, héber, jiddis) periodika. A Máramarossziget Reich Jehosua kezdeményezésére került először kiadásra, aki a Szigetről és környékéről származó zsidóságot összefogó … Tovább »
Marton Ernő izraeli korszakának maradandó alkotása az Új Kelet napilap újraindítása.
Marton már megérkezése után (1946) egy magyar nyelvű újság alapítását tervezte. 1947-ben került Erecbe barátja és szerkesztőtársa, Schön Dezső, aki hasonló terveket dédelgetett. Schön … Tovább »
Vázlatos áttekintés
A második világháború véget ért, de az európai átmeneti és a ciprusi táborokból csak kevesek nyertek bebocsátást Erecbe. Izrael Állam alapítása után megnyílt az ország az alijázók előtt.
1949 februárjától 1953 novemberéig követem a magyarországi … Tovább »
Spiró György íróval beszélget Várnai Pál.
Kezdeném a Malaccal teljes éveink című könyvének két esszéjével. Kérem, mondjon pár szót arról, mi is történt az Eötvös kollégiummal 1948-ban.
A Monarchia és a Horthy-korszak elitképző intézményéből a fordulat évében … Tovább »
Korabeli amerikai újságokat böngészve számos alkalommal találkoztam Vázsonyi Vilmos nevével, amelyet néha Wilhelm máskor William Vazsonyi formában írtak le. Vannay László, a fanatikus magyar antiszemita neve is felbukkan a korabeli amerikai sajtóban, és vele kapcsolatban Henry Ford neve … Tovább »
Budapest a nemzet fővárosa, amelynek jövője nem múlhat pártszimpátián és önös hatalmi érdekeken – jelentette Karácsony Gergely főpolgármester, amikor a főváros napja alkalmából díszpolgári címeket és elismeréseket adott szerdán Budapesten.
A főpolgármester úgy fogalmazott: … Tovább »
Osztályellenségek címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában Dombi Gábor könyve, amely az 1951–1953 közötti kitelepítések zsidó áldozataival foglalkozik. A kötet szerzőjével beszélgettünk a holokauszt utáni magyar zsidóság jórészt még megíratlan történetéről, … Tovább »