Találatok ‘Sándor Anna’
Összesen 1,441 találat (281 - 300) : Sándor Anna.
„Most indul a Holokauszt művészi ábrázolásának korszaka”
Interjú Lajtai Péter képzőművésszel
Beszélhetünk a gyermekkorodról?
Röviden, szüleim holokauszt túlélők. Amikor elkezdtem számba venni a meggyilkolt felmenőimet, 40 felett megálltam. A mi családunk egy egyszerű askenáz magyar polgári család volt.1949 október végén … Tovább »
Ben Ami, Benami, Benamy – egy 20. századi magyar zsidó író névváltozatai
A legöregebb magyar író, Benamy Sándor (1899-1989) halálakor Zöldi László a Népszabadság hasábjain közzétett írásában idézte fel egyik korábbi találkozásukat, amelynek alkalmából az újságíró rákérdezett a sejtelmesen hangzó vezetéknév jelentésére. „Benamy – tulajdonképpen … Tovább »
FELHÍVÁS – Tull Ödön festmény kerestetik!
Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeumban, 2023 első felében tervezett Tull Ödön – kiállításra, valamint az ahhoz készülő kiállítási katalógushoz keressük a művész alkotásait:
olajfestményeket (tájképeket, normandiai, bretagne-i tengerparti látképeket csónakokkal, … Tovább »
Hébertől héberig
Zsidó utónévadás Magyarországon
Ha hitelt adnánk az Üstökös e 1882. decemberi karikatúrájának és sok korabeli hasonlónak, azt hihetnénk, hogy a 19. század utolsó harmadában Rákóczy Jakabok és Hunyadi Iczigek flangáltak a pesti flaszteren, azon tanakodva, vajon a Széchenyi-szobor … Tovább »
“Aki engem… antiszemitának tart, az zsidó fajvédő”
Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján kezdtük el közölni Nyerges András Rögeszme és miazma című tanulmányát – alább az ötödik, befejező részt olvashatják.
9.
A helyzet addigra odáig fajult, hogy más témáról már szinte nem is esett szó a lapokban, … Tovább »
Rögeszme és miazma
Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Ebből az alkalomból közöljük Nyerges András hosszabb lélegzetű tanulmányának első részét – a folytatást további négy napon át olvashatják az érdeklődők.
Mottó:
Itt van, teszem azt, ez a zsidózás. Én édes Hazám, itt … Tovább »
Bajor Gizi, aki a nyilasok és a kommunisták keze közül is mentett üldözötteket
Mentett ki embereket a Városmajor utcai nyilas házból, kápráztatott el börtönőrt Márianosztrán. Bajor Gizi életének végül nem a nyilasok, és nem a kommunisták, hanem – valószínűleg a háborús üldözés utóhatásaitól és agykéregsorvadásától megzavarodott – férje vetett … Tovább »
„50.000 magyar zsidó kivándorlását kérte”
A Szombat 2021/7. számában Szalai Anna adatgazdag, elgondolkodtató és szívszorító tanulmányt közölt A magyarországi alija, 1949-1953 címmel annak az egyfelől emberkereskedelmi, másfelől embermentési alkunak a részleteiről, amely Magyarország és a környező államok, illetve Izrael … Tovább »
A „magyar Clark Gable” és az amerikai magyarok
Jávor Pál katolikus volt, de tragikus élete sok szálon fonódott össze zsidó honfitársai sorsával. A magyar színjátszás és filmtörténet legendás szívtiprója Jermann Pálként, 1902. január 31-én született Aradon.
Életéről már majdnem mindent megírtak. Itt az Egyesült … Tovább »
Heisler András: “Egy erős Mazsihisz a magyarországi zsidóság érdeke”
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke eljuttatta a 2021-es évről szóló elnöki beszámolóját a közgyűlés tagjaihoz. Heisler András beszámolóját rövidítve, szerkesztett formában közölte a mazsihisz.hu. Mint írják, a Szövetség vezetése fontosnak tartja az … Tovább »
„Emlék-mozaikok Máramarosszigetről” – a tel-avivi Máramarossziget folyóirat
A Máramarossziget (Marmoros-sziget) 1959 és 1974 között Tel-Avivban időszakosan megjelenő, háromnyelvű (magyar, héber, jiddis) periodika. A Máramarossziget Reich Jehosua kezdeményezésére került először kiadásra, aki a Szigetről és környékéről származó zsidóságot összefogó … Tovább »
Az Új Kelet című lap, 1948–1960
Marton Ernő izraeli korszakának maradandó alkotása az Új Kelet napilap újraindítása.
Marton már megérkezése után (1946) egy magyar nyelvű újság alapítását tervezte. 1947-ben került Erecbe barátja és szerkesztőtársa, Schön Dezső, aki hasonló terveket dédelgetett. Schön … Tovább »
A magyarországi alija, 1949–1953
Vázlatos áttekintés
A második világháború véget ért, de az európai átmeneti és a ciprusi táborokból csak kevesek nyertek bebocsátást Erecbe. Izrael Állam alapítása után megnyílt az ország az alijázók előtt.
1949 februárjától 1953 novemberéig követem a magyarországi … Tovább »
„Híján vagyunk a gójoknak”
Spiró György íróval beszélget Várnai Pál.
Kezdeném a Malaccal teljes éveink című könyvének két esszéjével. Kérem, mondjon pár szót arról, mi is történt az Eötvös kollégiummal 1948-ban.
A Monarchia és a Horthy-korszak elitképző intézményéből a fordulat évében … Tovább »
Amikor Ford, az autógyáros magyar antiszemitákat támogatott
Korabeli amerikai újságokat böngészve számos alkalommal találkoztam Vázsonyi Vilmos nevével, amelyet néha Wilhelm máskor William Vazsonyi formában írtak le. Vannay László, a fanatikus magyar antiszemita neve is felbukkan a korabeli amerikai sajtóban, és vele kapcsolatban Henry Ford neve … Tovább »
Pro Urbe Budapest díj Kirschner Péternek, posztumusz díj Perczel Annának
Budapest a nemzet fővárosa, amelynek jövője nem múlhat pártszimpátián és önös hatalmi érdekeken – jelentette Karácsony Gergely főpolgármester, amikor a főváros napja alkalmából díszpolgári címeket és elismeréseket adott szerdán Budapesten.
A főpolgármester úgy fogalmazott: … Tovább »
Mindent apámról – Zsidók kitelepítése Budapestről 1951-1953
Osztályellenségek címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában Dombi Gábor könyve, amely az 1951–1953 közötti kitelepítések zsidó áldozataival foglalkozik. A kötet szerzőjével beszélgettünk a holokauszt utáni magyar zsidóság jórészt még megíratlan történetéről, … Tovább »
Semper idem – részlet az emlékiratból
Đorđe Lebović tulajdonképpen Lebovics György volt, ugyanúgy Gyurika, mint Kertész Imre Köves Gyurija, és őt is tizenöt évesen hurcolták el Zomborból Bajára, onnan pedig vonatra tették, és Auschwitzban szállt ki.
Egy év múlva, a halálmenetet is túlélve, hazatért szülővárosába, … Tovább »
Precíz életrajzok, avagy a Rabbiképző történetének rövid enciklopédiája
Egy évvel ezelőtt, a szukkot ünnepét megelőző napon hunyt el Oláh János, az OR-ZSE egykori rektorhelyettese. Posztumusz megjelent könyvéről, az Új zsidó Plutarkhoszról írt recenzióval emlékezik rá utódja a rektorhelyettesi pozícióban, Biró Tamás.
Párhuzamos Plutarkhoszok
„Összefoglalta … Tovább »

