Egy közösségi média kezdeményezés identitásuk büszke felvállalására szólítja fel a zsidókat és – a zsidókkal való szolidaritásuk kifejezésére – ma, pénteken 10 órakor kipa viselésére buzdítja a franciákat.

A ‪’‎#TousAvecUneKippa#’ (Mindenki … Tovább »

Míg az egész világ örül a Saul fia sikerének – 80 ország vette meg eddig a film vetítési jogát – Magyarországon az elismerő fogadtatás mellett hallani az ellendrukkerek, fórum-hőzöngők előítéletes hangjait is. 

‘Miért pont egy holokauszttal foglalkozó film nyeri meg ezt … Tovább »

Részlet Keresztesi József Rubin Szilárd. Pályarajz című monográfiájából (Magvető, Bp. 2012). Az oldalszámok a Csirkejáték 2004-es Magvető-féle kiadására vonatkoznak

“A terroristák és a demagógok meg akarnak félemlíteni bennünket. Nem szabad hagyni magunkat”

– írja Soros György a brit Guardianben hétfőn megjelent véleménycikkében. A magyar származású amerikai befektető szerint a nyílt társadalmak mindig veszélynek vannak kitéve, ez … Tovább »

Az Izraeli filmhét vendége volt Eran Riklis, az egyik legismertebb izraeli filmrendező, akinek „Táncoló arabok” c. filmjét láthatta a magyar közönség.

Mostani filmjének és több korábbinak is izraeli arabok a főszereplői. Valójában őket araboknak vagy palesztinoknak kell … Tovább »

Arthur Schnitzler „A Bernhardi-ügy” c. drámáját Ascher Tamás rendezésében mutatták be az Örkény Színházban. A rendezővel Váradi Júlia beszélgetett.

Az ELTE hebraisztika emeritus professzora az ELTÉ-n rendezett szimpóziumon szólalt fel.

Izrael Állam Külügyminisztériumának közleménye

Női képzőművészek Tóra értelmezése a „Woman of the Book” kiállításon.

Saul Friedländer holokauszt-története az elmúlt évtizedek egyik leggyakrabban hivatkozott, legrészletesebben elemzett és legtöbbet méltatott szintézise. A holokauszt hatalmas és szerteágazó szakirodalmának szerény a magyarországi recepciója és kontextusában különösen üdvözlendő, hogy a kortárs történetírás e kétkötetes klasszikusa legalább az Orna Kenan által lerövidített változatában immár magyar fordításban is olvasható. E monumentális mű megközelítésmódját (a holokauszt integrált története), narratív technikáit (egyidejűségek és léptékváltások) és ambícióit (az értetlenség, sőt kifejezetten a döbbenet fenntartása) tekintve is jelentős újdonságokat hordoz. Megítélésem szerint eközben középutas értelmezői ajánlattal szolgál.

Csütörtökön este Beit Furik palesztin falu közelében lövöldözéses palesztin terrorakció áldozata lett Eitam Henkin rabbi és felesége, Náámá, Nérijá település lakosai, amikor autójukban négy gyermekükkel Somronban, Söchemtől (Nablusz) keletre, Itamar és Elon More települések … Tovább »

A Holokauszt a legvégső érv, ultima ratio, aki ezzel él, egyben azt is mondja, hogy mindazok, aki nem vele vannak, automatikusan a másik oldalra – a Holokauszt tettesei vagy közönyös szemlélői közé – kerülnek. 

Schönberger Ádám egyik cikkemet bírálta „A Holokauszt nem … Tovább »

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat. Ezúttal Ménes Attila válaszol.

A Zsidó Kulturális Fesztivál megnyitó ünnepségén beszédet mondott Latorcai Csaba helyettes államtitkár, aki a fesztivál kellő méltatása után, meglehetősen nyers hangon megfeddte a fesztivál szervezőit Petrás Mária fellépésének lemondása miatt.

Latorcai “hamissággal és … Tovább »

Válasz a Magyar Nemzetnek

Petrás Mária népdalénekes meghívása a zsidó kulturális fesztiválra, majd ennek lemondása jelképes erejű: a magyarság legarchaikusabb népcsoportját, a csángókat megjelenítő énekesnő fellépése a zsinagógában valóban az „együttélés” (bármit jelentsen ez) szimbóluma; a … Tovább »

Interjú Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével

Laczó Ferenc: „Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban” alcímmel megjelent könyve azokat a reakciókat veszi számba, amelyekkel a hazai zsidó közvélemény a polgárosult nyugatias kultúrát elutasító, elzárkózó, múltba néző, autark rendszer által teremtett környezetben létezni próbált.

Még meg sem száradt a tinta a dokumentumokon, a McDonald’s és az Apple hirdetésekben kezdett helyi üzleti partnereket keresni Iránban.
De sorban állnak az olajipari cégek, tervező irodák, nemzetközi szállodaláncok, energetikai és hadiipari beszállítók is – a sort hosszan lehetne … Tovább »