Részlet a szerzőpáros Ki! címmel a L’Harmattan kiadónál megjelent könyvéből.

2015. június 20. szombat este, 10 órától: Dohány utcai zsinagóga, Magyar Zsidó Múzeum, Magyar Zsidó Levéltár, Goldmark terem, Zsidónegyed séták, Klezmer éj – sok zenével, táncolni szabad.

A Hair című musical eredeti, Broadway-változatát Mohácsi János állítja most színpadra. A bemutatót 2015. június 24-én tartja az Orlai Produkciós Iroda a Belvárosi Színházban.

Nemes Jeles László Saul fia című, cannes-i nagydíjas filmje képviseli Magyarországot a 2015. évi “legjobb idegennyelvű film” kategóriában az Oscar-díjra nevező bizottság szerdai döntése értelmében – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap csütörtökön az MTI-vel.

Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.

A legfontosabb, hogy beszéljenek a filmről – mondta a cannes-i zsűri nagydíjával jutalmazott Saul fia rendezője, Nemes Jeles László a június 11-én a magyar mozikba kerülő film csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Történet, elmondja az Egyleti Férfiú[1]

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

Nemes Jeles László első filmje, a Saul fia elnyerte szombaton a francia Francois Chalais-díjat is a 68. cannes-i filmfesztiválon, ahol előzőleg megkapta a nemzetközi kritikusok díját. A nemzetközi sajtó hat filmet tart esélyesnek az Arany Pálmára, köztük a magyar filmet is.

Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át

Meghívó a Katona József Emlékházba az Előadások a kecskeméti zsidóság történetéről című rendezvényre 2015. május 28-án (csütörtökön) 14 órára

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Napjainkban újra szóba került a halálbüntetés. Érdekes lehet végigkísérni, hogy a Tórában hangsúlyosan megjelenő büntetést hogyan és miként formálta a halácha. Ezzel párhuzamosan meg kell vizsgálnunk az élet védelmét szolgáló haláchikus forrásokat is.

Váratlan, kétharmados arányban nyert a Mazsihisz rendes tisztújításán Heisler András, akinek megbízatása négy évre szól. Részletes tudósítás.

Mindig sejtettem, hogy valami másra is utal az a szociológiainak képzelt ideológiai kategória, amelyet úgy emlegettek egyes határon túli magyarsággal foglalkozó budapesti kutatók, hogy az erdélyi zsidóság egy “kisebbség kisebbsége” lenne.

Nicolas Roth (Róth Miklós) visszaemlékezése Tizenhat évesen Auschwitzban címmel jelent meg. A kiváló memóriával megáldott, ma is Párizsban élő szerző már a világháború befejeződése után jegyzeteket készített az iszonyatos megpróbáltatásról, amin keresztülment, de csak fél évszázaddal később írta meg az emlékeit. Bepillantást nyújt a tábor mindennapjaiba, megörökíti a „munkával történő megsemmisítés” borzalmas mechanizmusát. Pontos, eddig csak töredékesen ismert képet rajzol Auschwitz belső, emberi viszonyairól. A könyv Pelle János fordításában, a Debreceni Zsidó Hitközség és a Merkava Kiadó gondozásában jelent meg.

Beszélgetés Závada Péterrel