A modern zsidó költészet tizenöt képviselőjének verseiből Fényen és esőben címmel rendez irodalmi estet szombaton a váci Madách Imre Művelődési Központ.A modern zsidó költészet tizenöt képviselőjének verseiből Fényen és esőben címmel rendez irodalmi estet szombaton a váci Madách Imre Művelődési Központ.

Az ügynökök köztünk járnak – de kit érdekel? – Gadó János írása

A rendszerváltás után csaknem negyedszázaddal a szolgálatok immár mélyen beépültek a hatalomba. Jelenleg nincs olyan politikai erő Magyarországon, ami a titkosszolgálati múlt feltárásában áttörést érhetne … Tovább »

Nem tudom, Magyarországon kinek mennyit mond

Adalék a magyar zsidó művelődéstörténethez

A ketuba: vallási szokások szerinti házasságlevél.

Beszélgetés Vekerdy Tamás pszichológussal.

Eltérő múltértelmezések – összefoglaló az EMIH konferenciájáról

Huszadik századi traumáink

Zsidó óvodák Budapesten

Aviézer Ravitzky: A kinyilatkoztatott vég és a zsidó állam. Kalligram kiadó, 2011. 384 oldal, 2700 Ft.
Aviézer Ravitzky izraeli történészprofesszor nagyszabású eszmetörténeti feladatra vállalkozott művében: a hagyományos zsidó messiáseszme és a cionizmus viszonyát, konfliktusos … Tovább »

Megjelent a Szombat májusi száma, melyet döntően tízen-huszonéves fiatalok írtak saját korosztályukról, többek között zsidósággal kapcsolatos élményeikről. Címkefelhők: Akkezdet Phiai, Barcelona, Ökokibuc a Negevben, Marom, kocsmapult és liturgia. Emellett interjúztunk Kőszeg Ferenccel és Alföldi Róberttel is.

Könyvfesztivál alatt/után élvezettel merülhet a könyvtengerbe a kíváncsi olvasó. A zsidók története Magyarországon kötelezően beszerzendő kötetein túl ajánljuk az MTA Judaisztika Kutatócsoport új kiadványait; a Múlt és Jövő új Heller Ágnes-kötetét; Szücs Teri tanulmányait az Auschwitz-elbeszélés lehetőségéről a magyar irodalomban; a világhírű Arnon Grunberg frissen fordított regényét; valamint egy politikával és repüléssel foglalkozó magyar thrillert.

Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze az alábbiakban válaszolt a tiszaeszlári vérváddal kapcsolatos Jobbikos parlamenti felszólalással kapcsolatos kérdéseinkre.

Orbán Viktor és Julio Iglesias is a jelöltek között volt

Február 16-án – illő módon Brüsszelben, az Európa Parlament épületében – tartotta alakuló ülését az Európai Zsidó Parlament. Most már csak az a kérdés, hogy az Interneten megválasztott 120 képviselőt ki delegálta, … Tovább »

Noha korábbi hírek szerint az újonnan alakult Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége is azon kiváltságosok közé számított, akik a 2011. évi CCVI egyházügyi törvény módosításakor megkapják az egyházi státuszt, végül erre – úgy látszik – nem kerül sor. A politika útjai kiszámíthatatlanok. 

Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Részletet közlünk a kötetből.

Ungvári Tamás: Csalódások kora – A „zsidókérdés” magyarországi története, Scolar Kiadó, 2010. Budapest, 621.old. 4990 Ft.; Fenyves Katalin: Képzelt asszimiláció? Négy zsidó értelmiségi nemzedék önképe, Corvina, 2010. Budapest, 299. old. 3500 Ft.
Hatvany Lajos 1929-ben keserű … Tovább »

Levéltár – Csipkerózsika álmából
Ez év júliusában a Magyar Zsidó Levéltár felébresztette Csipkerózsika álmából, és gördíthető polcokra és fiókokba helyezte ritka kincseit, dokumentumait.

A Látványraktár egy három pilléren álló levéltári-múzeumi projekt része. … Tovább »

A Marom Egyesület a Sirállyal közösen indított – havonta jelentkező –
sorozatot a Kádár-kori nyilvánosság „alternatív regisztereiről”,
informális, félhivatalos vagy üldözött ellenzéki, vallási és művészeti,
alkotói köreiről. A második beszélgetés december 21-én zajlott le.

Nyílt levélben fordult a szlovák államfőhöz dr. Lebovits Imre, miután
Ivan Gasparovic fasisztának nevezte Esterházy Jánost, felvidéki magyar
politikust, aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el.
Ivan Gasparovic szlovák államfő helytelenítette az Esterházy szobor
kassai felállítását, mert szerinte a politikus “a fasizmus híve volt”.