“a zsidózás vádja nyomán országos botrány támadt, amit a – ki tudja milyen hosszadalmas – vizsgálat nem fog csillapítani. Mindennek alighanem visszhangja támad majd a nyugati médiában, tovább rongálva a kormány amúgy is kétségbeejtő reputációját.”

Konrád György nyitotta meg május 2-án Rajk László Hiányzó sors – Auschwitzi falak című kiállítását, mely május 31-ig látható a 2B Galériában.

„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből.

Szombat – A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata

Amikor – 1957 őszén – beköltöztünk második New York-i, illetve brooklyni otthonunkba, fogalmunk sem volt, hogy új címünk: Eastern Parkway 777 sok brooklyni zsidónak már akkor ismerősen csengett, hiszen könnyen össze lehetett téveszteni az Eastern Parkway 770-nel, ami akkor is, azóta is a lubávicsi haszid közösség központja, főhadiszállása.

Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Részletet közlünk a kötetből.

Liberális színház tűz alatt Magyarországon címmel nyílt levelet jelentetett meg a Guardian brit mértékadó lap tegnap este, melyben az angol színházi szakma jeles képviselői tiltakoznak Dörner György kinevezése ellen az Új Színház élére. 

Ungvári Tamás: Csalódások kora – A „zsidókérdés” magyarországi története, Scolar Kiadó, 2010. Budapest, 621.old. 4990 Ft.; Fenyves Katalin: Képzelt asszimiláció? Négy zsidó értelmiségi nemzedék önképe, Corvina, 2010. Budapest, 299. old. 3500 Ft.
Hatvany Lajos 1929-ben keserű … Tovább »

1942 januárjában, a Délvidék tizenöt településén a magyar csendőrség és honvédség egységei – egy eredetileg partizánok elleni razziaként induló akció során – 3300-3800 főként szerb nemzetiségű, illetve a korabeli törvények értelmében zsidónak minősülő polgári személyt gyilkoltak le. 

A neokonzervatív Welt napilap szerint sem a baloldaliak, sem a
konzervatívok, sem a liberálisok nem igazi demokraták Magyarországon.

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

„Már megbánta!”
 

Az Új színház leendő igazgatója válaszolt Tarlós István főpolgármester
szerdai közleményére, amiben jelezte, nem szeretné, ha Csurka István az
Új Színházban dolgozna. A kinevezett igazgató, Dörner György válaszában
azt írta, Csurkát csak szellemi vezetőnek tekinti, alkalmazásba nem
vette volna. Ehhez képest Csurka több interjúban beszélt közös
munkájukról és koncepciójukról.

Tarlós István főpolgármester december 14-én felszólította Dörner György
barátomat, az Új Színház általa korábban kinevezett igazgatóját, hogy
elhatárolódva tőlem vonja vissza intendánsi kinevezésem a február
elsejétől igazgatása alá kerülő színházban. Ellenkező esetre nézve
kilátásba helyezte még az igazgatói kinevezés visszavonását is.
Körülbelül egyidejűleg tett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy
minderre azért kerül sor, mert én saját hetilapomban az európai
értékrendtől eltérő írásokat teszek közzé – idézi fel a történteket
terjedelmes közleményében Csurka István.

Tarlós István nem ellenzi, hogy Csurka István drámáit műsorára tűzze az
Új Színház, de felkéri Dörner György kijelölt igazgatót, hogy az
író-politikust színházában ne alkalmazza – erről tájékoztatott a
budapesti főpolgármester.

Tarlós István főpolgármester arra kéri Dörner Györgyöt, az Új Színház
általa kijelölt új igazgatóját, hogy ne alkalmazza Csurka Istvánt a
színházban, mert “lapjában az európai politikai kultúrával” megy szembe.
Tarlósnál a Magyar Fórumban megjelent Csurka-cikkel telt be a pohár,
Csurkát a főpolgármester kérésére Dörner György kell, hogy kirúgja. 

A repertoár fele mindenképpen lekerül jövő februárban az Új Színház
műsoráról, miután az új vezetés mellett a jogtulajdonosok nem
hosszabbították meg a lejáró szerződéseket. Márta István tudomása
szerint többen a színház elhagyására készülnek, január 31-ig azonban nem
adják fel a küzdelmet az új pályázat kiírásáért.

A repertoár fele mindenképpen lekerül jövő februárban az Új Színház
műsoráról, miután az új vezetés mellett a jogtulajdonosok nem
hosszabbították meg a lejáró szerződéseket. Márta István tudomása
szerint többen a színház elhagyására készülnek, január 31-ig azonban nem
adják fel a küzdelmet az új pályázat kiírásáért.

Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára