Összesen 84 találat (41 - 60) : Patai József.
Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Részletet közlünk a kötetből.
Elmúlt november 9 – az1938. november 9-i Kristályéjszaka évfordulója – és senki sem emlékezett róla.
Balázs József fideszes képviselő szerint már nem számít ügynek az a
júliusban kikerült felvétel, amely szerint pénzek megvonásával
fenyegette meg a később Gyöngyöspata polgármesterévé választott jobbikos
jelöltet. Közel másfél hónapos csend után szólalt meg Balázs, aki az
[origo]-nak elmondta, hogy a pártvezetéssel is beszélt az ügyéről, de
azt nem árulta el, hogy mit mondtak neki.
A jobbikos gyöngyöspatai polgármestert fejlesztési pénzek
elvágásával fenyegető Balázs József nem fideszes parlamenti
képviselőként, hanem a régió fejlesztési tanácsának tagjaként tud
beleszólni a támogatások elosztásába. A testület 2011 és 2013 között
százmilliárd forintról dönthet. A környékbeli polgármesterek közt van,
aki szerint nem szokatlan a fenyegetőzés a magyar belpolitikában.
Vége a “pintéri arroganciának”?
“A Jobbik Gyöngyöspatán legyőzte a Fideszt”
A falusi zsidók kiszántásával megürült hely betöltésének végzetes
történetéből, cigányok és zsidók eltérő szerepéből, s kitaszíttatásuk
eltérő okaiból eredő tanulságok levonását nem lehet megspórolni. A
magyar falu (vidék) pusztulásának ugyanis, amelynek szimptomáival most
szembesülünk, itt van az igazi gyökere – állítja Kőbányai János.
Új szellők járnak, kiderült az ég.
Sugárruhát ölt a kék messziség.
A hegyen tavasz hírnökei állnak,
Minden harmatcsepp ragyog, mint a csillag,
Rügyek fakadnak, selymes bimbók nyílnak,
Köröskörül tavasz. Új szellők járnak.
Még nem tört ki az ujjongó … Tovább »
Lehet-e egyszerre kint és bent lenni? Lehet-e kitörni a gettóból, és ugyanakkor bent maradni? Komlós Aladár ezt a különös kettősséget képviseli, a kitörést óhajtja, ám egy időben meghökkentő, zavarba ejtő, de elgondolkodtató véleményében azt állítja, hogy ez szinte lehetetlen. Legalábbis, a szellemi, pszichológiai gettóból nincs kiút.
Az emberekben rejlő gonosz túlságosan is gyakran megmutatta arcát a világnak tömegmészárlások és vérfürdők formájában. A következő lista a kevéssé ismert eseteket sorolja fel. Az a tény, hogy egyáltalán 10 ilyen mészárlást lehet találni, szomorú bizonysága annak, mire képesek a hatalommal rendelkező vezetők, ha akadálytalanul tobzódhatnak.
Egy magyar katonatiszt 1968. augusztus 20-án kora este figyelmeztette Prágát, hogy a Varsói Szerződés hadseregei néhány órán belül megindítják a támadást Csehszlovákia ellen, de a korabeli csehszlovák vezetők ezt az információt nem vették figyelembe – állította Pavel Zácek, a prágai Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet (UPSTR) igazgatója az MTI prágai tudósítójának adott interjúban. Zácek szerint az ismeretlen magyar katonatiszt jelentése az esti órákban eljutott Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnökhöz is, aki azonban nem adott hitelt neki.
A zsidó történelmi regény
A történelmi regény[1] mindig divatos műfaj volt, az egy-egy nép (ön)genezisét feldolgozó mítoszok, az ókori eposzok, a középkori gesták, sagák, legendák is a műfaj őseinek tekinthetőek. A 19. században a romantikus nemzetfogalom kialakulásának köszönhetően … Tovább »
1926-ban, hetvenedik születésnapja kapcsán Sigmund Freud – jellemző iróniával – a következőt írta Marie Bonaparténak, barátjának és tanítványának:
„A bécsi zsidó társaságok és a Jeruzsálemi Egyetem (melynek igazgatósági tagja vagyok) – egyszóval maga a zsidóság … Tovább »
A cionista nagypolitika hajnala*
II. rész – Herzl Konstantinápolyban
1896 júniusában Herzl Konstantinápolyba indult, és közben megállt Budapesten. 1895-től gyakran fordult meg szülővárosában, hiszen Törökország felé a magyar fővároson keresztül vezetett az útja. Heltai … Tovább »
Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom
definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jellemző örök … Tovább »
Zsidó út és szellem
(Zsidó szellem ma. Intetjük, Múlt és Jövő, 1999, 248 oldal, 1450 forint; A zsidóság útja, Múlt és Jövő, 2000, 463 oldal, 2400 forint)
A Zsidó szellem ma című interjúkötetben Kőbányai János beszélget egy sor zsidó filozófussal, költővel, … Tovább »
A „zsidókérdés” 1914-ben
Vámbéry Ármin és Szabó Dezső
A századforduló utáni szellemi felbuzdulás jelentős fóruma a Huszadik Század című folyóirat volt. Története, miképpen csúszott át eredetileg konzervatív kézből Jászi Oszkár fórumává, meghaladja még a jelenlegi … Tovább »
„Termékeny marginalitás”
(Kőbányai János: Riport, Balassi Kiadó, 1997, 434 oldal, 1400 forint; Hagyományszakadás után, Múlt és Jövő Kiadó, 1999, 283 oldal, 1450 forint; Légy áldott!, Múlt és Jövő Kiadó, 1998, 122 oldal, 920 forint)
Az irodalmi pályafutását „idősebb … Tovább »
Török Petra
Zsidó könyvkiadás 1945 előtt
A fenti bejegyzés olvasható a Bánóczi József és Gábor Ignácz szerkesztésében megjelenő Népszerű Zsidó Könyvtár sorozat Blau Lajos: A Talmudról című értekezésének belső címlapján. A könyv hátulján … Tovább »
Paradoxonok imakönyvei
(Sziddur Tfílat Smuel, Sámuel imája – Zsidó imakönyv, ford.: Simon Sároni, szerk. és jegyzetekkel ellátta: Naftali Krausz, Chábád Lubavics Egyesület, 1996., 870 oldal, 2900 Ft.)
(Zikhron Jiszráel Menakhem, Makhzor le-Ros ha-Sana, Izrael fohásza – A zsidó újév … Tovább »
Amióta Kőbányai János szerkesztésében újra megjelenik a Múlt és Jövő, és Komoróczy Géza megjelentette a kétkötetes Zsidó Budapest-et, nincsenek ajándékozási gondjaim. Izraeltől Amerikáig minden barátom könyvespolcán ott sorakoznak a Kőbányai és Komoróczy által szerkesztett … Tovább »