Vége a “pintéri arroganciának”?
“A Jobbik Gyöngyöspatán legyőzte a Fideszt”

A falusi zsidók kiszántásával megürült hely betöltésének végzetes
történetéből, cigányok és zsidók eltérő szerepéből, s kitaszíttatásuk
eltérő okaiból eredő tanulságok levonását nem lehet megspórolni. A
magyar falu (vidék) pusztulásának ugyanis, amelynek szimptomáival most
szembesülünk, itt van az igazi gyökere – állítja Kőbányai János.

Új szellők járnak, kiderült az ég.

Sugárruhát ölt a kék messziség.

A hegyen tavasz hírnökei állnak,

Minden harmatcsepp ragyog, mint a csillag,

Rügyek fakadnak, selymes bimbók nyílnak,

Köröskörül tavasz. Új szellők járnak.

Még nem tört ki az ujjongó … Tovább »

Lehet-e egyszerre kint és bent lenni? Lehet-e kitörni a gettóból, és ugyanakkor bent maradni? Komlós Aladár ezt a különös kettősséget képviseli, a kitörést óhajtja, ám egy időben meghökkentő, zavarba ejtő, de elgondolkodtató véleményében azt állítja, hogy ez szinte lehetetlen. Legalábbis, a szellemi, pszichológiai gettóból nincs kiút.
 

Az emberekben rejlő gonosz túlságosan is gyakran megmutatta arcát a világnak tömegmészárlások és vérfürdők formájában. A következő lista a kevéssé ismert eseteket sorolja fel. Az a tény, hogy egyáltalán 10 ilyen mészárlást lehet találni, szomorú bizonysága annak, mire képesek a hatalommal rendelkező vezetők, ha akadálytalanul tobzódhatnak.

Egy magyar katonatiszt 1968. augusztus 20-án kora este figyelmeztette Prágát, hogy a Varsói Szerződés hadseregei néhány órán belül megindítják a támadást Csehszlovákia ellen, de a korabeli csehszlovák vezetők ezt az információt nem vették figyelembe – állította Pavel Zácek, a prágai Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet (UPSTR) igazgatója az MTI prágai tudósítójának adott interjúban. Zácek szerint az ismeretlen magyar katonatiszt jelentése az esti órákban eljutott Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnökhöz is, aki azonban nem adott hitelt neki. 

A zsidó történelmi regény

A történelmi regény[1] mindig divatos műfaj volt, az egy-egy nép (ön)genezisét feldolgozó mítoszok, az ókori eposzok, a középkori gesták, sagák, legendák is a műfaj őseinek tekinthetőek. A 19. században a romantikus nemzetfogalom kialakulásának köszönhetően … Tovább »

1926-ban, hetvenedik születésnapja kapcsán Sigmund Freud – jellemző iró­niával – a következőt írta Marie Bona­parténak, barátjának és tanítványának:

„A bécsi zsidó társaságok és a Jeruzsálemi Egyetem (melynek igazgatósági tagja vagyok) – egyszóval maga a zsidó­ság … Tovább »

A cionista nagypolitika hajnala*
II. rész – Herzl Konstantinápolyban

1896 júniusában Herzl Konstantinápolyba indult, és közben megállt Buda­pesten. 1895-től gyakran fordult meg szülővárosában, hiszen Törökország fe­lé a magyar fővároson keresztül veze­tett az útja. Heltai … Tovább »

Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom

definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jel­lemző örök … Tovább »

Zsidó út és szellem

(Zsidó szellem ma. Intetjük, Múlt és Jö­vő, 1999, 248 oldal, 1450 forint; A zsi­dóság útja, Múlt és Jövő, 2000, 463 ol­dal, 2400 forint)

A Zsidó szellem ma című interjúkötet­ben Kőbányai János beszélget egy sor zsidó filozófussal, költővel, … Tovább »

A „zsidókérdés” 1914-ben
Vámbéry Ármin és Szabó Dezső

A századforduló utáni szellemi felbuz­dulás jelentős fóruma a Huszadik Század című folyóirat volt. Története, miképpen csúszott át eredetileg konzervatív kézből Jászi Oszkár fórumává, meghaladja még a jelenlegi … Tovább »

„Termékeny marginalitás”

(Kőbányai János: Riport, Balassi Kiadó, 1997, 434 oldal, 1400 forint; Hagyo­mányszakadás után, Múlt és Jövő Ki­adó, 1999, 283 oldal, 1450 forint; Légy áldott!, Múlt és Jövő Kiadó, 1998, 122 oldal, 920 forint)

Az irodalmi pályafutását „idősebb … Tovább »

Török Petra

Zsidó könyvkiadás 1945 előtt

 
A fenti bejegyzés olvasható a Bánóczi József és Gábor Ignácz szerkesztésé­ben megjelenő Népszerű Zsidó Könyv­tár sorozat Blau Lajos: A Talmudról cí­mű értekezésének belső címlapján. A könyv hátulján … Tovább »

Paradoxonok imakönyvei

(Sziddur Tfílat Smuel, Sámuel imája – Zsidó imakönyv, ford.: Simon Sároni, szerk. és jegyzetekkel ellátta: Naftali Krausz, Chábád Lubavics Egyesület, 1996., 870 oldal, 2900 Ft.)

(Zikhron Jiszráel Menakhem, Makhzor le-Ros ha-Sana, Izrael fohásza – A zsidó újév … Tovább »

Amióta Kőbányai János szerkeszté­sében újra megjelenik a Múlt és Jövő, és Komoróczy Géza megjelentette a kétkötetes Zsidó Budapest-et, nincse­nek ajándékozási gondjaim. Izraeltől Amerikáig minden barátom könyves­polcán ott sorakoznak a Kőbányai és Komoróczy által szerkesztett … Tovább »

Egymást sértő sértett felek, 1997. január

 Ifjú barátom (ismerjük egymást zsi­dó körökből, ahogy mondani szokták) hangulatfestő cikkindításával s kitűnő – mert szembesítő – mottóválasztá­sával egyetértek. Az engem minősítő­-elítélő sorokkal ha megvárja a követ­kező … Tovább »

….mindenki felelős a szavaiért, sza­vainak következményeiért, s minél messzebbre hallatszik el a szava, annál inkább.”

(Komoróczy G., Hiány, 1990. nov. 50.)

Szomorkás nap volt a pénteki, a felhők közül is csak ritkán bújt elő a nap. Ilyen időben, ha csak teheti a városlakó, … Tovább »

A jeles tudósra egy előadásának szövegével emlékszünk, amely 1992-ben hangzott el a Múlt és Jövő folyóirat egyik rendezvényén.

1919-ben, a kommunizmus bukása után a Múlt és Jövőt, mint havi folyóira­tot, a kormány megszüntette. Azonban valami különös okból – amit ma nem … Tovább »

Lasik figyelmeztetése ellenére

Mottó:

„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemel­te? Próbálják csak meg önök ezt a kér­dést megfejteni! (…) Lasik (…) már ré­gen elfeledte a tanító botját s … Tovább »