Összesen 80 találat (61 - 80) : Patai József.
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról
Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:
Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »
1927-ben látott napvilágot Budapesten Patai József könyve, A középső kapu: egy kis gyermek és egy nagy könyv élete. A Múlt és Jövő egykori legendás főszerkesztője gyermekkori éveit idézte fel e memoárjában, mely a Jewish Publication Society jóvoltából a közelmúltban angolul … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
1993 őszén jelent meg Szabolcsi Lajos az Egyenlőség, a II. világháború előtti legnagyobb példányszámú zsidó lap egykori főszerkesztője memoárja. Immár hagyományos rendezvényünk, a Szombat Szalon keretében, október 23-án kerekasztal-beszélgetést szerveztünk a Magyar Zsidó Kulturális … Tovább »
Nagy kortörténeti érdekességgel bír Szabolcsi Lajosnak (1890-1943) az Egyenlőség volt tulajdonosának és szerkesztőjének, fia Szabolcsi Miklós professzor bevezetőjével ellátott most megjelent vallomásszerű emlékirata. Szabolcsi professzor első irodalmi szembenézése édesapja alakjával, … Tovább »
Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban
III. Pro Palesztina és/vagy cionizmus?
Második korszak: 1926-27. Az ország politikai és társadalmi konszolidációjának kiteljesedése a magyarországi orthodox és neológ zsidóságot az 1926-os … Tovább »
Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban
Mert Ciont választotta ki az Örökkévaló, azt kívánta lakóhelyéül:
Ez lesz lakóhelyem örökre, itt fogok lakni, mert így kívánom!
(Zsolt.132,13-14.)
„Adjanak nekünk szuverenitást … Tovább »
„… az ostoba reszketés, amely beköltözött ujjaimba, a bőr kívánkozása meztelenséged biztonsága után, ahogy a meztelen ház tapétát kíván, elbújtató függönyt, bezárt ajtót: vad, zöldes csillagok rá ne törjenek … Ó, gyere vissza, varázsszerelem, gyere vissza hozzám, angyalarcú … Tovább »
Ács Gábor: Újra önálló az ortodoxia
Jehuda Weinstock: Visszatérés Altendorfba
Komoróczy Géza Schweitzer József: A Biblia bensőséges értelmezője
Meir Weiss: Patai József
Schőner Alfréd: „Minden konvenció nélkül…”
Hírmozaik
Natan Saranszki: A remény követelménye
Hírmozaik
Rajki … Tovább »
A két világháború közötti Magyarország zsidó szellemi életének nagyjai közül Patai Józsefről szándékozom beszélni;* természetesen nem róla magáról, de nem is irodalmi, kulturális tevékenységéről mint olyanról, hanem arról, amiben ő mindennek célját látta: az ő közéleti … Tovább »
The June issue of Szombat begins with a report on the general assembly of the Jewish Community on which a decision was reached that Chief Rabbi György Landeszman, whose recently made outrageous statements stirred quite a controversy in Hungarian political life, should be relieved of his post. The report … Tovább »
Kardos G. Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
– Neked tulajdonképpen nagyon jól jött 1975-ben az Új Írás felkérése, amikor írók vallottak családjukról, s Te e sorozat részeként megírtad 15-20 flekkben a magántörténelmed, s közismert lustaságod megóvott, mondjuk, egy kétkötetes … Tovább »
Balthazár Dezső (1871-1936), a tiszántúli református egyházkerület püspöke (1911- 1936) annak a vallási liberalizmusnak volt – talán az egyetlen – szószólója a két világháború közötti keresztény magyar közéletben, amely nem csak az izraelita felekezetű állampolgárt fogadta el … Tovább »
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Konferencia*!
Megtisztelő feladatom, hogy a Ha-Cófe című magyarországi héber nyelvű zsidó tudományos folyóiratról adjak rövid áttekintést. Be kell vallanom, nem látványos a feladat, mert egy judaisztikai tárgyú héber folyóirat jó vagy rossz, jelentős, … Tovább »
Az Alapítvány a Magyarországi Zsidó Kultúra Megőrzéséért, az Országos Rabbiképző Intézet, valamint az MTA Judaisztikai Kutatócsoport közreműködésével és a Moskovits & Greismann Family Memorial Foundation, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatásával … Tovább »
Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »
In memoriam dr. Buk Miklós
Férjem, dr. Buk Miklós 1935-től 1944-ig a Magyar Cionista Szövetség főtitkára volt. Én 39 tavaszán ismertem meg, de tudok előző működéséről is. Magyarországon akkoriban a cionizmus „rendőri ügy” volt. Két zsidó hitközség létezett: az ortodox, … Tovább »
Lapunkban helyet adtunk az asszimiláció-pártiak, az önkorlátozók véleményének is, mert reméljük, hogy a nyílt vita segít tisztázni, hol van hiba a kréta körül. A Szombat 1990 2. számában jelenít meg például Kőbányai János írása, amelyben az ellen tiltakozik, hogy az Egyesület … Tovább »