“…a német társadalomban a hatvanas évektől egészen 2000-ig (az új Intifáda kitöréséig) folyamatosan csökkent az antiszemitizmus, majd ettől kezdve ismét emelkedett. A közel-keleti konfliktus egy-egy újabb fordulójának fellángolásakor az antiszemita érzelmek is magasabbra csapnak.”

Simon Peresz izraeli államfő ritkaságszámba menő rádiós üdvözletet küldött pénteken az iráni népnek, dicsérve az iráni embereket, de hozzáfűzte, hogy jobb helyzetben lennének jelenlegi fundamentalista vezetőik nélkül.

Április 2-án csütörtökön este 7 órakor az Alexandra Könyvesház irodalmi kávéházában (Károly krt. 3/c) Szántó T. Gábor íróval, a Szombat c. folyóirat főszerkesztőjével Kőrössi P. József beszélget. A szerző készülő regényéből és verseskötetéből olvas fel.

Erich von Stroheimre, a bécsi születésű nagy színész-rendezőre emlékezik március 13-tól a párizsi d’Orsay múzeum.
 

Ehud Olmert tegnap bejelentette, hogy nem sikerült megállapodást kötni a Hamásszal Gilad Salit tizedes szabadon bocsátásról – írja a jeruzsálemi napilap. Az izraeli miniszterelnök teljesíthetetlennek nevezte a szélsőséges palesztin szervezet azon követelését, hogy a túszul ejtett izraeli katona szabadon bocsátásáért Izrael 450 palesztint bocsásson szabadon, köztük több mint száz terroristát.

Az első durbani konferencia a gyűlöletnek, az antiszemita uszításnak adott teret az emberi jogok nevében, az ENSZ égisze alatt.

Koalíciós megállapodást kötött vasárnap éjjel Izraelben a jobboldali Likud a szélsőjobboldali Jiszráél Béténu párttal, amely az első ilyen megállapodása a választások után kormányalakítással megbízott Benjámin Netanjahu vezette Likudnak.

XVI. Benedek a holokauszttagadó püspökkel kapcsolatban úgy véli, nem magyarázták meg kellő alapossággal a kiközösítés visszavonásának okait.
 

A 2006-ban, izraeli területről elrabolt és azóta a Gázai övezetben fogva tartott Gilad Salit izraeli katona szülei sátrat vertek vasárnap Ehud Olmert jeruzsálemi rezidenciája előtt, hogy cselekvésre sürgessék ezzel a távozó miniszterelnököt fiuk kiszabadítása érdekében.

Robert Capa hazatér? Nos, Magyarországnak van törlesztenivalója az innen elszármazott, nagy fotósgenerációval szemben. Kertész, Brassai, Munkácsi, Capa nem nálunk lettek világhírűek. A magyar állam most 300 milliót költött egy nagyobb anyagra a hetvenezer negatívot tartalmazó Capa-életműből. Mit vettünk és miért? S milyen vihart kavart mindez?

A magyar antiszemitizmus története, múltja és jelene minden bizonnyal fehér, de legalábbis nagyon világos, mondjuk, halványszürke foltként tartja nyilván Erdélyt. A közhiedelem úgy tartja, hogy bezzeg Erdélyben ma nincs antiszemitizmus (?!), nem is volt (??), ha volt is, egészen másképpen volt, mint az anyaországban (!). Erdéllyel nem köthető össze az antiszemitizmus…

Húsz izraeli író és tudós követelte petícióban a kelet-jeruzsálemi arab házak lerombolásának leállítását.
 

Anna Frank naplóját eddig hatvan nyelvre fordították le.
 

 Gyerekkoromban csak öreg zsidókat ismertem. Valahogy úgy gondoltam, hogy az öregemberek egy része egyszerűen zsidó. De a zsidó mint fogalom, véletlenül sem társult azzal, hogy valaki fiatal is lehet. Anyám szüleinek nemzedékével, az ő testvéreik és barátaik nemzedékével azonosítottam … Tovább »

Magyarország legnagyobb problémáját ma nem a magas államadósság, a nagyszámú, külföldi valutában felvett hitelek, hanem a politikai patthelyzet, az egymással alig kommunikáló politikai erők és a társadalom megosztottsága jelenti – írta kedden a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap, a Magyarország sorsa a forint árfolyamától függ című elemzésében. 

A rasszizmus és a gyűlöletkeltés elleni törvény meghozatalát javasolja a parlamentnek és a kormánynak a Magyar Zsidó Kongresszus vasárnapi budapesti ülésén egyhangúan elfogadott állásfoglalásában.
 

Az argentin kormány távozásra szólította föl a holokauszttagadó nézeteiről elhíresült Richard Williamson brit katolikus püspököt. Florencio Randazzo belügyminiszter csütörtök esti közleményében tíz napot adott az önkéntes távozásra, egyébként kitoloncolják az országból. Williamson megnyilvánulásai “mélyen sértik az argentin társadalmat, a zsidó népet és az egész emberiséget, minthogy egy történelmi tényt próbál tagadni” – hangsúlyozza a közlemény.

Simon Judit nagyváradi újságíróval Kőrössi P. József beszélgetKezdjük a családoddal.Apám családja, a Simonok, a vallás felszabadítás után jöttek Erdélybe Ausztriából, egy részük a Székelyföldön kötött ki, és katolizált. Édesapám, Simon György színész volt, a bátyja … Tovább »

“Gyermekkoromban mindegyre azt hallottam a szószékről apám hangján, hogy a fogságból való szabadítás eseménye, a Vörös tenger, majd a megáradt Jordán folyó csodálatos „átlépése” tette és teszi az embert teremtés-formájúvá, és hogy identitásának legfőbb eleme a szabadság.” 

Eszti G. Chaim 1963-ban született Jaffában, szülei 1948-ban alijáztak Magyarországról. A tel-avivi egyetem színház szakán végzett, de táncolni is tanult; színészként különböző színházakban játszott, köztük az igen elismert tel-avivi Kameri Színházban, többek között Hanoch … Tovább »