Bár a szimpóziumra meghívott vendégek között komoly nézetkülönbségek voltak, a Mazsihisz – melynek képviselői nem fogadták el a meghívást – szinte mindenkitől megkapta a magáét. A zsidó érdekképviseletről szóló, lapunk által szervezett eszmecserére május 11-én vasárnap került sor a Bálint Házban.
 
 

1977-ben egy novemberi délután a Londra szállodában, ahol a „Másként gondolkodók biennáléja” jóvoltából tartózkodtam, felhívott Susan Sontag (1.), aki a Gritti-ben lakott, szintén a rendezvény vendégeként. „Joseph, mit csinálsz ma este?” – ,kérdezte. „Semmit. Miért?” – feleltem. „Hát csak összefutottam ma a piazzán Olga Rudge-dzsal (2.), ismered?” „Nem. Aki Pound (3.) barátnője volt?” „Az”.
 

Fiala János tizenhárom évesen, teljesen véletlenül szerzett tudomást önnön zsidóságáról. Az ismert műsorvezető-szerkesztő a társadalom jövőjét illetően nem optimista. Magáról azt állítja: „Én vagyok az egyik legjobb műsorkészítő, ha nem a legjobb.”
 
 

(Rock ‘n roll)

“Ha kétszer zárja rá mindhárom zárat,
ha minden zs betű láttán elsápad,
ha előre köszön az egész háznak,
hiába luxuslakás, haza nem találhat.”

Ha nem bírja kimondani a szót,
nem gondol magáról, se róla semmi jót,
de éjjel és … Tovább »

„A Magyar Köztársaság kormánya az örökös nélkül elhalt, zsidó származású vallású, sérelmet szenvedett személyek után a zsidó közösségi vagyoni igények rendezését koordináló Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló 1091/2007. (I. 27.) Korm. hat. alapján létrehozta a zsidó közösségi vagyoni igények feltárását és rendezését koordináló Tárcaközi Bizottságot. A Kormány a vonatkozó határozat alapjain, 2007. december 10-én döntött egyrészt arról, hogy biztosítja a még élő rászoruló holocaust túlélők további anyagi támogatását, másrészt segíti a zsidó közösségek által nyitottnak tekintett igények végleges lezárását célzó kompromisszumos megoldás elfogadását.

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány jelenleg – összetétele szerint legalábbis – a honi zsidóság egyfajta mini-parlamentjeként funkcionál. Kuratóriuma, mely több mint fél éve nem tudott határozatképes ülést tartani, március 27-én végre működőképesnek bizonyult.
Az előző határozatképes ülést 2007 szeptemberében tartották, utána két ízben hiábavalóan jöttek össze a kötelességtudó kurátorok. A testület egy – magát megnevezni nem kívánó – tagja szerint a húsz kurátorból 9-10 jár rendszeresen az ülésekre, a többi alkalmanként vagy egyáltalán nem jelenik meg, így a szavazóképesség örökké bizonytalan.
 

Szombat 2008. június 16. A német kormánnyal folytatott éves tárgyalás során a Claims Conference további javulást ért el a jelenlegi kártalanítási program keretén belül, ami a nácizmus magyarországi áldozataira is vonatkozik. Nőtt a havi segély összege és bővültek az otthoni ápolás … Tovább »

Forrás: Élet és Irodalom 2008. június 16. / Révész Sándor Sok antiszemita legyen, vagy kevés? Ezt mi döntjük el. Ha tág értelemben vesszük az antiszemitát, sokan lesznek, ha szűk értelemben, akkor kevesen. Mindkettőnek van előnye és hátránya. Az első esetben könnyebb normatív … Tovább »

Forrás: Amerikai Népszava 2008. június 14. Dr. Kende György izraeli olvasónk nyílt levélben fordult Karsai László professzorhoz “Rehabilitáljuk-e Szálasit?” Címmel. A nyílt levélre Karsai László válaszolt. A levélváltást az alábbiakban olvashatják. Rehabilitáljuk Szálasit? Nyílt … Tovább »

Kertész Melinda/Transindex 2008. június 8. Kolozsvárról hiányzik egy kisebbség, aki Kloysenburgnak hívta a várost. De az erdélyi zsidók tragédiája is hiányzik a köztudatból: a magyarok el voltak foglalva a sajátjukkal. Az asztalon fényképek tucatjai hevernek. A fotókon a már névtelen … Tovább »

Megfizetnek a múltért – a kárpótlások nyomában, majdnem félmillió forint egy gyilkosságért Forrás: Hírextra 2008. május 21. / Constantinovits Milán Szabó Lajos, a Központi Igazságügyi Hivatal főigazgatója a napokban bejelentette, hogy 2010-ig befejeződik a II. világháború alatt … Tovább »

Forrás: Népszabadság 2008. április 28. / Hajba Ferenc Ideje van a kövek összegyűjtésének – ennek a bibliai idézetnek a szellemében kutatta fel a Nyugat-Dunántúlon, valamint Burgenlandban található zsidó emlékhelyeket, majd közölte kötetbe gyűjtve a róluk szóló dokumentumokat a … Tovább »

A váci zsidó hitközségről márciusi számunkban megjelent cikkünk készítése idején megkerestük dr. Feldmájer Pétert, a Mazsihisz elnökét is. Lapzártánk után érkezett válaszát, a hozzá intézett kérdésekkel, illetve az azóta történtekkel kiegészítve, alább közöljük.

Tisztelt … Tovább »

Forrás: Népszabadság 2008. április 6 / Czene Gábor A Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg elnevezésű csoport vállalta magára az egyik újlipótvárosi jegyiroda ellen elkövetett Molotov-koktélos támadást. “Vegyem meg máshol a fasiszta jegyeimet!” – panaszolta el egy névtelenségbe … Tovább »

Zsidulok, úgy veszem észre. Lógatom a kilincsorromat és az esztergált pöcsömet fölváltva, biboldóskodok a kaftánomban, és rágom a nemzet valamijét.

Szili Katalin: Európában ismét felütötte fejét az antiszemitizmus. Sok ezren – közöttük a közjogi méltóságok és a pártok képviselői – vettek részt tegnap este a holokauszt áldozataira emlékező fáklyás felvonuláson, az Élet menetén. Előtte a Terror Házánál tartottak megemlékezést: ezen a szocialista Szili Katalin és a fideszes Balog Zoltán is beszédet mondott.

Újabb szocialista javaslat a gyűlöletbeszéd ellen. A gyűlöletbeszéd büntethetőségének bevezetésére tesz újabb kísérletet az MSZP. Ezúttal nem a közösség elleni izgatásból, hanem a rágalmazásból és becsületsértésből indulnak ki, az előterjesztők szerint ez az alkotmánybírósági próbán is átmegy. Az SZDSZ furcsállja az előterjesztést, szerintük kampányfogás, és különben sem egyeztettek velük.

Gunter Demnig kölni művész Stolpersteine (szó szerint: „botlatókövek“) című akciójával holokausztáldozatokra emlékezik. Az elhurcoltak lakóházainak bejárata elé macskakőhöz hasonlító objekteket helyez el. Demnig Németországban 1997 óta több mint tizenegyezer Stolperstein-t illesztett a járdába.

1944 tavaszára a folyamat, amely a végső megoldáshoz, a holokauszthoz, Auschwitzhoz vezetett, mindennapossá vált, és szinte normális volt. Kisvárosunk, Berettyóújfalu környékén már sok helyen gettóba zárták, és túlzsúfolt marhavagonokban külföldre szállították a zsidókat. Ezt már tudtuk. Se apa, se anya, már csak mi, gyerekek, így is lehetett élni, de tanácsosnak látszott kisvárosunkból elmenni Budapestre.

Mégsem kell kártérítést fizetnie a francia államvasútnak a II. világháborúban deportált zsidók után, mert a deportált családok leszármazottai a bordeaux-i bíróság szerint nem a megfelelő helyen nyújtották be a keresetet. A vasúttársaságot korábban kártérítés megfizetésére kötelezték, amiért a II. világháborúban részt vett a francia zsidók deportálásában, és ezért még jegyárat is felszámított.