A következő évek politikáját leginkább a világgazdasági válság határozza majd meg. Ez akkor is így lesz, ha a válság végül – bár erre ma kevés jel mutat – nem gyakorol ténylegesen akkora hatást a világra, ahogyan ma feltételezhetjük. Mostantól ugyanis a válságra hivatkozva változik a politika…
 

2009. szeptember 9-én délután 5 órakor négynapos nemzetközi diákkonferencia kezdődik, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Budapesti Holokauszt Emlékközpont és a Docete Keresztény Oktatási Központ szervezésében, ahol a holokauszt utáni negyedik generáció diákjaié a főszerep.

Könyvheti újdonság Lengyel András képzőművész felhős albuma. A „hordozható múzeumként” elképzelt könyv kép- és versanyagát kiállítás formájában is láthatjuk a KönyvEStén, a kertben.
 

Magyarországon nincs olyan, közös tulajdonságokkal, érdekekkel, értékekkel, vagy bármi mással jól körülhatárolható közösség, amelyet úgy általában zsidóságnak nevezhetnénk. A közbeszédben a vallásos zsidók és a zsidó származású/identitású magyar állampolgárok halmazát értik alatta.

Bokros és az MDF újkeletű viszonya nyilván számos okot adhat az ironizálásra. De ő és pártja legalább köszönő viszonyban van a szabadsággal meg a kapitalizmussal. Ezt az Európai Néppárt nem mindegyik tagszervezetéről lehet elmondani.
 

Szent Terézia Benedikta kármelita szerzetesnő – Edith Stein – mellszobrát helyezik el június 25-én, csütörtökön a hírnév templomában, a Regensburg melletti Walhallában.
 

Miért lesz női jogvédőből egy erőszakot dicsőítő férfipárt egyetlen női képviselője? Az a kérdés is tisztázásra vár, hogyan jut el valaki egy tiszteletre méltó társadalmi vállalástól a dicstelen kalandorságig. Lévai Katalin írása az egykori női jogvédőről

A Művészetet Kedvelők Délutánján ezúttal a Varsói Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményének közös kiállítására látogatunk el.
 

Nem akart meghalni  Az 1943-ban íródott Negyedik ecloga sokat idézett, mégsem elcsépelt sorát választották a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállításának címéül a rendezők. Radnóti Miklós száz éve, 1909. május 5-én született, 1944 novemberében lőtték agyon Győr mellett. … Tovább »

Esterházy: „itt európaiként, vagy éppen Európából nem érdemes gyors ítéletet alkotni”. Konrád: „1986-ban gondoltam arra, hogy felvegyem az izraeli állampolgárságot. Kettős állampolgár akartam lenni szimbolikusan”. Spiró: „…ha Angliában születtem volna, már két Nobel-díjam lenne”.

Ki ne játszott volna el a gondolattal, milyen lenne, ha “volna kééét élete”, s ebben a két (három, sok) életben annyi nőt/fiút szeretne, ahányat tud. Nos, I. B. Singer regénye végig is viszi a gondolatsort, mi történik, ha a döntésekre képtelen főhős, a távolról sem hedonista Herman Broder egyszerre három követelőző feleséggel kénytelen elszámolni.

Szalay László a Magyar Hírlap hasábjain reflektált arra a kritikára, mellyel egy nem is oly régen megjelent írását az antiszemitizmus.hu honlapon illettük. Úgy ildomos, ha mind reflexióját, mind pedig a kritikánkat kiváltó írásának főbb gondolatait elemző olvasás tárgyává tesszük.

Lehet valaki párhuzamosan a gyakorlat, a józan ész, a hiteles dokumentarista oknyomozás mentén spicli, bíróságilag viszont ügynökgyanúból felmentett ártatlan. 

I. B. Singer: Szerelmes történet
Egy poligámista regénye

Ellenvonulást jelentett be egy magánszemély a rendőrségen, a Tarka Magyar! néven szervezett civil demonstráció elleni tiltakozásul; a két csoport az eredeti tervek szerint egymással szemben vonult volna szombat délután az Andrássy úton. Gyurcsány Ferenc jelenlétére hivatkozva azonban elkezdték lefújni a szembemenetelt.

„Én sohasem rejtettem el, hogy zsidó vagyok, hogy együttérzek Izraellel. Ugyanakkor nekem sincs mentségem: kiváltam a pionírok közül és visszacsúsztam a túlélő zsidóság ígéretföldjének hitt kommunista menedékébe. Zsidóságukat megtagadva, ezek az emberek előbb-utóbb torzult személyiségekké és potenciális áldozatokká váltak.

Bár a szimpóziumra meghívott vendégek között komoly nézetkülönbségek voltak, a Mazsihisz – melynek képviselői nem fogadták el a meghívást – szinte mindenkitől megkapta a magáét. A zsidó érdekképviseletről szóló, lapunk által szervezett eszmecserére május 11-én vasárnap került sor a Bálint Házban.
 
 

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány jelenleg – összetétele szerint legalábbis – a honi zsidóság egyfajta mini-parlamentjeként funkcionál. Kuratóriuma, mely több mint fél éve nem tudott határozatképes ülést tartani, március 27-én végre működőképesnek bizonyult.
Az előző határozatképes ülést 2007 szeptemberében tartották, utána két ízben hiábavalóan jöttek össze a kötelességtudó kurátorok. A testület egy – magát megnevezni nem kívánó – tagja szerint a húsz kurátorból 9-10 jár rendszeresen az ülésekre, a többi alkalmanként vagy egyáltalán nem jelenik meg, így a szavazóképesség örökké bizonytalan.
 

Forrás: Híradó 2008. május 29. 13:24   Az árpádsávos zászlót nem történelmi okoskodás és nem is politikai csűrés-csavarás, hanem több százezer magyar ember halála miatt kell végleg száműzni a közterekről és a közéletből – jelentette ki Juhászné Lévai Katalin (MSZP) országgyűlés … Tovább »

Forrás: Index 2008. május 11. / Bodoky Tamás A pályázati források elapadása miatt Magyarországon lehetetlen helyzetbe kerültek a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban cigány gyerekek számára néhány éve uniós támogatásokból létrehozott, az iskolán kívüli felzárkóztatást, … Tovább »