Összesen 1,013 találat (801 - 820) : Napló.
Megnyílt a Jad Vasem új múzeuma
A Jad Vasem most felavatott új múzeuma a világ legnagyobb holokauszt-emlékhelye, ahol több mint 2500 tárgyat állítottak ki, eredeti iratokat, filmeket, naplókat. Az impozáns építményt Moshe Safdie tervezte. Az épület egy prizmához hasonló háromszöget … Tovább »
Személyes történelem – két nyelven
Magyar Bálint oktatási miniszter jelenlétében mutatták be a Lauder Javne Iskolában a Személyes történelem – Personal History sorozat első kötetét:
Kiss László Auschwitzi napló – Auschwitz Diary című kétnyelvű (magyar-angol) naplóját … Tovább »
„Történelem nélküli utód”
Vámos Miklóssal beszélget Várnai Pál
Vámos Miklós jogi egyetemet végzett. Tevékenykedett mint dramaturg, alapítója és egy ideig igazgatója az Ab Ovo könyvkiadónak. A Buda Stage művészeti vezetője 2003-ig. Fulbright-ösztöndíjas volt az … Tovább »
Hogyan keletkezett a Maus?
Art Spiegelman szülei, Anja és Vladek Spiegelman, a második világháború előtt a lengyelországi Sosnowiecben éltek, innen mentek nászútra 1938-ban, és itt élték, amíg lehetett, a zsidó középosztály hétköznapjait. A deportálások kezdete után bujkáltak, … Tovább »
A meg nem valósult ígéret földje
Gereben Ágnes: „Engedd el népemet!” Zsidók a háború utáni Szovjetunióban
(Athenaeum 2000, Budapest 2003; 416 oldal)
A kommunizmus összeomlásáig a világ harmadik legnépesebb zsidóközössége a Szovjetunióban élt.
Erről a mintegy 2 … Tovább »
KOLTAI NELLI
Sorstalanság: a mi Auschwitz-mítoszunk
(Befejező rész)
A MÍTOSZ FELDOLGOZÁSÁNAK ELSŐ KÍSÉRLETEI: A NYOMKERESŐ, DETEKTÍVTÖRTÉNET
A késleltető-oknyomozó eljárással íródott A nyomkereső (Budapest: Szépirodalmi, 1977) a koncentrációs tábor … Tovább »
Köszöntjük a 75 éves Kertész Imrét!
KOLTAI NELLI
Sorstalanság: a mi Auschwitz-mítoszunk
A TOTALITARIZMUS ÁRNYÉKÁBAN – A TOTALITARIZMUS MINT LÉTÉLMÉNY
A totalitárius rendszer, amely nemcsak megköveteli az egyértelműséget, hanem a szerkezeti-lét elemeiben maga … Tovább »
Faktum és fikció
Pelle János úgy másfél évtizede – saját bevallása szerint második novelláskötetének visszhangtalansága miatt – kivonult az irodalomból. Azóta fordított, politizált, polemizált, és több, egyenetlen színvonalú munkát publikált az antiszemitizmusról, … Tovább »
Zsidó kövek magyar tájban
Miskolctapolcára kirándulunk. Barlangfürdő, este Miskolc. A zsinagóga hatalmas, komor épülete magányosan, rozsdás lakatokkal óva áll a főtéren. J. bekukucskál az udvarra, és rádöbben, egyszer énekelt itt a zsidó gyerekkórussal. Én is jártam … Tovább »
Holokausztkonferencia a 60. évfordulón
Antiszemitizmus és mentőakciók, zsidótörvények és azok átültetése a bírói gyakorlatba, az Olaszországban tartózkodó magyar zsidók deportálása és a romániai-erdélyi zsidók sorsa, felelősségre vonás és recepció – néhány kiragadott … Tovább »
NÉMETH GÁBOR
Zsidó vagy?
„Minek hol van a helye? Nem ott, ahol az emlékezet szinte kilöki?”
Csaplár Vilmos
„Az apám jó ember volt, ez egy mondat, én találtam ki. Ő, függetlenül ettől a mondattól, jó ember, és most már akkor ez is egy mondat, mindentől akár függetlenül, … Tovább »
Hárman Kertészről
Másfél év telt el azóta, hogy Kertész Imre megkapta az irodalmi Nobel-díjat, és ez talán elegendő távolság ahhoz, hogy áttekintsük, mit tett a magyar szellemi élet azért, hogy a Sorstalanság, illetve az egész életmű végre elnyerje méltó és adekvát értelmezéseit, … Tovább »
Lágerbérlet
„Bárki elgondolhatná hát nyugodtan: Fel kell számolnod önmagad.”
Franz Kafka
Kertész Imre új regénye, a Felszámolás tetralógiává bővíti a Sorstalanság, Kudarc, Kaddis trilógiát, olvashatjuk a könyvborítón.
Noha maga a szerző is több nyilatkozatában … Tovább »
„Több mint ötszáz síremléket szabadítottak ki”
Tisztelt Szerkesztőség!
Fontosnak tartom közölni Önökkel, hogy Topolyán (Jugoszlávia) három évvel ezelőtt Kocsis Antal úr kezdeményezésére és irányításával néhány helybeli polgár hozzáfogott a topolyai zsidó … Tovább »
Gantner Brigitta Eszter
„Ősök keresése”1Martin Buber és a közép-európai zsidó értelmiség a századfordulón2
„Gyűlöltük a családot, a szülői házat. Egyedül álltunk és magányosak voltunk. Zsidó számlázásunk nyomásként, teherként, kötelezettségként nehezedett … Tovább »
Esztertáska
Decemberi számunkban két rendkívül érdekes és erőteljes nőt mutatunk be olvasóinknak. Reinharz professzor asszony, a jeles tudós és feminista aktivista személyében olyan gondolkodót ismerhetünk meg, aki eszméit mindenkor a gyakorlat próbakövén méri meg. A Brandeis … Tovább »
Törekvés a fényhez
Kaszab Judit kiállítása
(Vasarely Múzeum, 2003. október)
Túl van a nyolcvanon, és színgazdag sivatagi tájképeket fest? Bernáth Aurél tanítványa volt, és később portréfestőként a világ legnevesebb uralkodócsaládjainak dolgozott? Bizony, mindez áll … Tovább »
Remélem, odaát nagyon erős a szeretet
Gergely Ágnes költővel regényíróval Várnai Pál beszélget
Számos kitüntetés, köztük a Kossuth-díj jutalmazottja. Fordított, többek között Yeatset – akiről esszékötete is megjelent – Joyce-ot, Dylan Thomast, afrikai és orosz költőket. … Tovább »
Salamon Pál
Ábrahám fiai (regényrészlet)
Az ágyon heverő férfi az álom és ébrenlét határán, résnyire nyitott szemén keresztül ismerkedett a nemrég kezdődött nappal. Egyszer csak megszólalt az időre beállított rádió. A bemondó hangja más adók bemondóinak hangjával … Tovább »
Izrael, belülről
(Mordechai Schoenfeld: Quo vadis, Izrael? K.u.K. kiadó, 2002, 340 oldal, ár nélkül)
Számos útikönyv, útinapló, szubjektív élménybeszámoló után Mordechai Schoenfeld könyvében a tájékozott izraeli újságíró mutatja be országa múltját és jelenét … Tovább »