Összesen 321 találat (301 - 320) : Nagy Péter Tibor.
Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűléséről
„Az 1994. évi közgyűlést 1995-ben megnyitom” – fordult Simonyi Péter ügyvezető elnök az egyesület ezer fizető tagja közül jelen lévő ötvenhathoz, majd átadta a szót Rajki András elnökségi tagnak, aki a levezető … Tovább »
A Hit Gyülekezetének kebelében megalakult Teljes Evangéliumi Diák- és Ifjúsági Szövetség (TEDISZ) az 1994-es holocaust emlékévben országszerte számos megemlékezést szervezett. Azzal, hogy e megemlékezéseken nem csupán részt vett, hanem ezeket kezdeményezte is, teljesen egyedül … Tovább »
1994. november 2-án közgyűlést tartott a MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE. A napirenden két téma szerepelt: dr. Schweitzer József országos főrabbi, a Rabbiképző Intézet főigazgatójának beszámolója a zsidó oktatás jelenlegi állásáról, majd dr. Losonci András igazgató … Tovább »
(6) Vészkorszak, II
Már május végén készen állt a német terv a budapesti zsidóság „koncentrálás”-ára. Eichmann egyetlen nap alatt akarta keresztülvinni, július közepén. Bizonyítékok nincsenek róla, de emlékezésekben többször felbukkannak a terv részletei. Elterjedt, hogy … Tovább »
Beszélgetés Mose Jahodával, a Joint budapesti irodájának igazgatójával
– Igazgató úr, Ön 1993 februárjában úgy nyilatkozott a Szombatnak, hogy – jóllehet a recesszió miatt világszerte csökken a jótékonysági készség -, mégis előteremti a magyarországi Joint számára azt a 3 … Tovább »
Mindenekelőtt érdemes talán legalább kísérletet tenni az alapfogalmak tisztázására. Ki tekinthető zsidónak? A vallási hagyomány szerint zsidó az, aki zsidó vallású, illetve zsidó anyától született. Az antiszemiták sok olyan embert is zsidónak tekintenek, aki a fentebb megfogalmazott … Tovább »
1993. október utolsó napján tartott közgyűlésén újította meg tagsága a MAZSIKE megcsappant létszámú és elerőtlenedett vezetőségét. Néhány személy – közöttük olyanok, akik az 1989-es megalakításában meghatározó szerepet játszottak – eltérő okokból nem jelöltették magukat. … Tovább »
1990 nyarán Londonban megalakult a kizárólag parlamenti képviselőkből álló Interparlamentáris Tanács az Antiszemitizmus Ellen elnevezésű nemzetközi szervezet. Miután a Tanács tagjai közé választott, úgy gondoltam, nem nekem kell képviselnem ott a magyar Parlamentet, hanem az … Tovább »
Új főrabbi a Dohány utcai zsinagógában • Vizsgálják a Zsidó Múzeumnál posztoló rendőrök felelősségét • Visszautasított bírálatok • Az Oneg Sabbat Klub felvételi kérelme a Hitközség alapszabályába ütközik
A Budapesti Zsidó Hitközség december 15-i üléséi Zoltai … Tovább »
Összefoglaló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1993. október 31-i közgyűléséről
Székely Gábor („civilben” Budapest főpolgármester-helyettese) a közgyűlés levezető elnöke az üdvözlő szavak után azzal kezdte, hogy a hozzávetőleg 1500 főnyi tagságból a határozathozatalhoz … Tovább »
Új külföldi szerzemények az Országos Rabbiképző Intézet könyvtárában
Hillel Halkin: Szent könyvet írni a katasztrófáról?
Jólesz László: A drágakő
Götz Eszter: Kozmosz-tévé 89/90
Labancz Gyula: Ki egy szóba
Love, Szerelem, Ljubov…
Szegő György: Zöld-Paradicsom Izraelből
Vadász … Tovább »
1989-ben a magyar állam engedélyezte az American Joint Distribution Committee-nek, hogy megnyissa magyarországi irodáját, melynek igazgatója 1990 óta Moshe Jahoda úr. A Joint megalapította a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítványt, melynek jogelődje a Központi Szociális Bizottság … Tovább »
Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1993. május 2-i összevont Képviselőtestületi közgyűléséről
Raj Tamás nyitóimája után melyben a főrabbi a „Mélységből kiáltunk hozzád” kezdetű zsoltárt idézte Kéri Lajos, a … Tovább »
A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.
Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »
Válasz évkönyv I-II.
Vagy egy éve rakosgatom a könyvespolcomon a Válasz 1989-ben kiadott kétkötetes évkönyvét. Régtől foglalkoztat a gondolat, hogy elmondom róla a véleményem, leteszem a garast a népi–urbánus-vitában, de mindeddig hiányoztak hozzá a politikai előfeltételek. … Tovább »
A „Negyvenkedők Klubjának” közleményei
Olvasóink Írják
Vajda Róbert: Teccig tudni
Gergelyné Varga Edit: Nagyanyó receptjei
Magyar-izraeli sportkapcsolatok
Bihari Tibor: A Maccabi-VAC Sportegyesületről
Magén István: Esti beszélgetés Kádár Béla unokájával
L. Zs.: Klezmer-siker
Virág … Tovább »
Kálmán Tamás főkántor új lemeze
A zsidó kántorművészet és az operaéneklés kapcsolatáról még gyermekkoromban szereztem első tapasztalataimat. Akkoriban a fiúárvaház Vilma királynő úti, „fasori” templomába jártunk péntek esténként. 1939-ben az egyik istentiszteleten … Tovább »
KÖNYVEK:
ALBAHARI, Dávid Apám evangéliuma. Ford. Vujicsics Marietta
= Újvidék, 1989. Fórum. 149. l.
Zsidó tárgyú novellák füzére, amelyek a szerző édesapjához kapcsolódnak elsősorban az erkölcsi felfogás, a tartás és a zsidó identitás vonatkoztatásában.
BRADÁNYI Iván … Tovább »
HA VAN VALAKI, akiről csak rosszat lehetett olvasni az elmúlt negyven évben, az Ignotus Pál volt. Antikommunizmusát még valahogy elnézték volna a kritikusok és az irodalomtörténészek, hanem a népi írókkal szembeni engesztelhetetlenségét nem bocsátották meg. Ő volt a nagy Kozmopolita, … Tovább »
Míg a magyar országgyűlés megbízott elnöke New York-ban zsidó szervezetekkel tárgyalt, addig Pozsgay Imre Izraelben járt. Magyar-zsidó üzletemberek, mint A. Sarlós vagy a Reichmann testvérek, dollármilliókat készülnek az országba hozni. Mindeközben pedig – és mindezek ellenére – … Tovább »