Összesen 28,737 találat (27981 - 28000) : N. N..
Engel Adolf száz éve alapította a komlói bányát
Földhözragadt, szegény családban született Pécsett 1820. február 6-án. Apja a Bonyhádról származó Engel Péter házaló volt, aki – mint Feuerstein Emil izraeli történész írja – csupán az imakönyvét hagyta a fiára. Alig múlt … Tovább »
Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »
Az ötvenedik ajtó
A mesbizi rabbi Bárukh egyik tanítványa elhatározta, hogy kikutatja Isten létezésének titkát, de elhatározásáról nem szólt meseterének. Elmélkedésében egészen addig jutott, míg a kétségek kusza forgatagába nem került, s még az is összezavarodott szeme … Tovább »
Ádár havának jegye réges-régtől fogva a Halak. Ennek magyarázata – egy, a hagyományt és a tudományt egyaránt tiszteletben tartó könyv szerint – az, hogy a halak ívása ebben a hónapban zajlik a folyókban, tavakban. Továbbá a Halak csillagzata áldást hozó szimbólum, mivel – … Tovább »
Az alábbiakban a The New York Review of Books, 1991. június 27-i számában megjelent tanulmány rövidített változatának első részét közöljük az alijázó szovjet zsidók izraeli befogadásának nehézségeiről. A téma és a közlemény súlya miatt e havi és a következő számunkban … Tovább »
„Sok izraeli azt hiszi, hogy Wagner (1813-83) Berlinben élt, valamikor 1942 táján.” Daniel Barenboimnak ez a szellemes mondása nem vetett véget a zeneszerző körüli vitáknak. Az újabb vihar akkor tört ki, amikor Barenboim bejelentette, hogy 1991. december 21-én Wagner műveit akarja vezényelni … Tovább »
A Hegedűs a háztetőn adaptációja kerül színre, jiddis nyelven. Kamińska színháza sohasem szűnt meg létezni, még a lengyel zsidók történelmének legsötétebb napjaiban sem.
Az anatevkai zsidók a cári Oroszország önkénye alatt sínylődnek. A sabbat szentsége és pogrom előtti … Tovább »
A bonni diplomatanegyed vasárnap délutáni sziesztáját szokatlan esemény zavarta meg. Több száz zsidó főiskolai hallgató „Izrael népe él” jelszóval érkezett ide, hogy tüntessen a szíriai követség épülete előtt. Hasonló felvonulásra került sor London, Párizs, Róma, sőt … Tovább »
Az utóbbi évtizedek egyik legörvendetesebb ökumenikus fejleménye a zsidó-keresztény párbeszéd megindulása. A II. vatikáni zsinat után Rómában különbizottságot hoztak létre a zsidósággal való vallási kapcsolatok ápolására; a Vatikán több dokumentumot tett közzé arról, hogyan … Tovább »
Kezelési útmutató a ciánkapszulához
Az ördög hagymája … A közép-európai Matrjoska-
baba …
A bűn a bűnben egy újabb bűnben rejtőzködik s az egészet egy újabb bűn köpenye födi be …
A zsidókérdés magyarkérdés, ha a részeg magyarul
zsidózik –
a lényeg nem a bosszús … Tovább »
Csaknem minden nap olvasható valami Csurka Istvánról a magyar sajtóban. Kár, hogy nem drámaírói tevékenységéről. A Ki lesz a bálanya? a Házmestersirató s a többi sikeres színpadi mű és regény szerzője szélmalomharcra pazarolja erejét és tehetségét. Nem érezzük magunkat … Tovább »
Beszélgetés az édesanyával, akinek kivégezték egyetlen fiát
Érdeklődéssel és együttérzéssel olvastuk a múlt év októberében az Új Magyarország hasábjain, nyolc folytatásban megjelent A bosszú forgatókönyve című visszaemlékezést. Szerzője Fónay Jenő, a POFOSZ elnöke … Tovább »
A nyomok Moszkvába is vezetnek. Dollárszázmilliós értékek. Csak azt tudjuk visszaszerezni, amit hajlandók visszaadni!
Mrávik László művészettörténész több mint tíz éve foglakozik a Magyarországról elhurcolt műkincsek sorsával. Sokat tud a zsidók tulajdonában volt műértékek, … Tovább »
Bár méreteiben a Dohány utcai megelőzi, a legszebb magyarországi zsidó-templomnak a szegedit tartják. Valóban lenyűgöző. A város polgári felvirágzásának idején, a század elején emelték, s vele, a jómódért is, hálát adtak az Örökkévalónak bőkezű építtetői. Legmagasabb … Tovább »
Lapunk 1991. októberi számában Zsidó vitéz kerestetik címmel megjelent egy cikk, mely több olvasónk értetlenségét váltotta ki. Köztük volt Holczer Tibor, a témakör és korszak egyik kutatója, aki az alábbiakban reagált a cikkre.
A Szombat hasábjain Pusztaszeri László, az Új Magyarország … Tovább »
Simon Iván bírálja Mondd, érdemes?… című írásomat, és úgy tűnik, a kérdésfeltevést nem tartja a mai európai helyzettel adekvátnak, hiszen ma nem egy „fékevesztetten irracionális Németország” Európa domináns hatalma. Nem tartja adekvátnak a mai magyar belpolitikai helyzettel … Tovább »
A Magyar-Izraeli Baráti Társaság főtitkárával meglátogattuk az 1991. december 23-án súlyosan megsérült rendőröket.
Hogy felkereshessük őket, előzetesen engedélyt kértünk Budapest rendőrfőkapitányától. A vezető rendőrtiszt fogadott minket, és a beszélgetés során elmondta, … Tovább »
Egy évvel ezelőtt jószerivel mindenki igenelte egy a zsidó szervezetek önállóságát és tevékenységét nem csorbító közös csúcsszerv megteremtését, bár ezt már akkor is eltérő hangsúlyokkal tették, a formát is más-más módon képzelték el. A Szombat szervezte kerekasztal … Tovább »
A magyarországi zsidó közösség XX. századi történetében nem egyszer felmerült az egységes képviselet, a belső koordináció szüksége. Megvalósulása, vagy az afelé közelítő szerveződés életre hívása csupán egy gyászos időszakban, külső kényszerre, s messze nem demokratikus … Tovább »
(csak az ujjaink között kukucskálunk)
Amint az AFP hírügynökség 1990. május 10-én mindenki tudtára adta, Carpentrasban ismeretlen tettesek 34 zsidó sírt rongáltak meg. Emellett „felnyitották az egyik koporsót, és kihantolták a halottat: egy két héttel korábban, 81 évesen elhunyt … Tovább »