Meghalt Rappaport Ottó

Írta: Vadász Ferenc - Rovat: Archívum, Kegyelet

A magyar nyelvterületekről származó izraeliek elveszí­tették a magas színvonalon alkotó írót, publicistát, színházi szakembert. Rappaport a kolozsvári magyar színház rendezője, majd igazgatója volt, s ott elért ered­ményeivel, folyóiratokban és újságok­ban közölt cikkeivel, tanulmányaival tette ismertté a nevét. Madách Az em­ber tragédiája című művének színrevitele feltűnést keltő rendezése Romániában bátor tett volt, mert a ren­dező a darab diktatúra ellenes mon­danivalójára helyezte a hangsúlyt.

Izraelben az Új Kelet munkatársa, később felelős szerkesztőjeként, újságírói működésének legértékesebb és legmaradandóbb teljesítménye a Napló című sorozata. Ezekben a cik­kekben minden alkalommal felcsillan­tak Rappaport közíró erényei, világi műveltsége és alapos jártassága a zsidó vallási, történelmi tudományokban, világirodalmi olvasottsága, tájékozottsága a művészetek csaknem min­den területén, bátor kritikai szelleme, harcos szenvedélyessége és egyidejű tárgyilagossága a vitákban. Publi­cisztikai műveinek színe-java megma­rad az utókor számára, A vak szemtanú és A csend kiáltása címen megjelent köteteiben.

Köztük megrázó erejű em­lékezéseket olvashatunk a vész­korszakról, annak előzményeiről, az utána következő idők erdélyi, magyarországi, budapesti és izraeli eseményeiről.

Rappaport elemző, mélybe hatoló megfigyelései, napi aktualitásukon túlmenően hiteles képet adnak a ma­gyar-zsidó történelem fél évszáza­dáról, Izrael és Magyarország kapcso­latainak alakulásáról. Különösen izgalmasak, tanulságosak azok a kötet­ben található írások – a többi között Csurka István Házmestersirató című drámájának 1979-es vígszínházi előadásáról szóló elemző kritikája -, amelyek a magyar-országi fej­lemények iránti állandó érdeklődését bizonyítják.

A magyar-izraeli kulturális kapcso­latok elmélyítését, a zsidó-keresztény közeledést szolgálta nagy távlatú kísérlete, a Kútfő című irodalmi, művészeti, társadalmi folyóirat kiadása 1988-ban Tel-Avivban. A mind tartalmilag, mind tipográfiailag magas művészi színvonalú, antológia­szerű folyóirat, szerkesztő bizottsági tagságát – mások mellett – a béke Nobel-díjas Elie Wiesel, B. L. Randolph, Faludy György, Fejtő Ferenc, Kányádi Sándor, Méliusz József, Sütő András vállalták.

Rappaport Ottó az eltelt két évtized­ben gyakran látogatott el Budapestre. Hosszú, súlyos betegség követ­keztében 1993. december 2-án Tel-Avivban hunyt el.

Vadász Ferenc

Címkék:1994-02

[popup][/popup]