Meghalt Rappaport Ottó
A magyar nyelvterületekről származó izraeliek elveszítették a magas színvonalon alkotó írót, publicistát, színházi szakembert. Rappaport a kolozsvári magyar színház rendezője, majd igazgatója volt, s ott elért eredményeivel, folyóiratokban és újságokban közölt cikkeivel, tanulmányaival tette ismertté a nevét. Madách Az ember tragédiája című művének színrevitele feltűnést keltő rendezése Romániában bátor tett volt, mert a rendező a darab diktatúra ellenes mondanivalójára helyezte a hangsúlyt.
Izraelben az Új Kelet munkatársa, később felelős szerkesztőjeként, újságírói működésének legértékesebb és legmaradandóbb teljesítménye a Napló című sorozata. Ezekben a cikkekben minden alkalommal felcsillantak Rappaport közíró erényei, világi műveltsége és alapos jártassága a zsidó vallási, történelmi tudományokban, világirodalmi olvasottsága, tájékozottsága a művészetek csaknem minden területén, bátor kritikai szelleme, harcos szenvedélyessége és egyidejű tárgyilagossága a vitákban. Publicisztikai műveinek színe-java megmarad az utókor számára, A vak szemtanú és A csend kiáltása címen megjelent köteteiben.
Köztük megrázó erejű emlékezéseket olvashatunk a vészkorszakról, annak előzményeiről, az utána következő idők erdélyi, magyarországi, budapesti és izraeli eseményeiről.
Rappaport elemző, mélybe hatoló megfigyelései, napi aktualitásukon túlmenően hiteles képet adnak a magyar-zsidó történelem fél évszázadáról, Izrael és Magyarország kapcsolatainak alakulásáról. Különösen izgalmasak, tanulságosak azok a kötetben található írások – a többi között Csurka István Házmestersirató című drámájának 1979-es vígszínházi előadásáról szóló elemző kritikája -, amelyek a magyar-országi fejlemények iránti állandó érdeklődését bizonyítják.
A magyar-izraeli kulturális kapcsolatok elmélyítését, a zsidó-keresztény közeledést szolgálta nagy távlatú kísérlete, a Kútfő című irodalmi, művészeti, társadalmi folyóirat kiadása 1988-ban Tel-Avivban. A mind tartalmilag, mind tipográfiailag magas művészi színvonalú, antológiaszerű folyóirat, szerkesztő bizottsági tagságát – mások mellett – a béke Nobel-díjas Elie Wiesel, B. L. Randolph, Faludy György, Fejtő Ferenc, Kányádi Sándor, Méliusz József, Sütő András vállalták.
Rappaport Ottó az eltelt két évtizedben gyakran látogatott el Budapestre. Hosszú, súlyos betegség következtében 1993. december 2-án Tel-Avivban hunyt el.
Vadász Ferenc
Címkék:1994-02