Összesen 125 találat (101 - 120) : Németh István.
Sándor Iván írónak harminc könyve jelent meg: regények, esszékötetek, drámák. Az idei könyvhéten látott napvilágot történelmi esszéinek kötete, A másik arc címmel, benne a teljes Tiszaeszlár esszé. Várnai Pál kereste fel és beszélgetett az íróval.
A Vizsgálat iratai … Tovább »
Koltai Tamás
A velencei zsidó
Shakespeare A velencei kalmárja az újabb kori magyar színpadon
Sokáig az volt a kérdés, egyáltalán el lehet-e játszani A velencei kalmárt; negyven évig, 1945 és 1985 között a pártideológiának álcázott cenzúra azt mondta rá, hogy nem. Mostanra … Tovább »
„Ez a fajta megosztottság értelmetlen”
Beszélgetés Vágvölgyi B. András publicistával, a Magyar narancs volt főszerkesztőjével
Mielőtt belemelegednénk a mi kis népi-urbánus vitánkba, először beszéljünk röviden arról, ön mit is ért mindezen.
Egy történelmi-intellektuális … Tovább »
Egy font húsA velencei kalmár a Tivoli Színházban
Shakespeare Velencei kalmárjának színreviteléhez a megírása óta nem kell különösebb apropót keresni, a téma folyamatosan műsoron van a történelem nagyszínpadán. Hálunk évtizedekig tabu volt, hiszen a zsidó-nem zsidó megkülönböztetés … Tovább »
A Szombat hasábjain különös vita bontakozott ki a kisebbségek védelméről. Az előkelő tárgy persze nem téveszthet meg senkit A Szombat című közlöny, némi szeméremmel, a zsidó identitás problémáit feszegeti. Elébb egy olvasólevélben jelentkezett eddig jórészt ismeretlen szerzője, … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Hetvenöt éves volna? Hiszen ma is kamaszos-kíváncsi érdeklődéssel figyel a világra, egy új könyvre vagy arcra vagy hangra, itt és akárhol, ahol értéke van könyvnek és szónak és kultúrának, mintha az üdvössége múlna ezen. S talán valóban az üdvössége múlik rajta. Éppen … Tovább »
Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról
Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:
Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »
A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.
Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »
1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »
Az Alapítvány a Magyarországi Zsidó Kultúra Megőrzéséért, az Országos Rabbiképző Intézet, valamint az MTA Judaisztikai Kutatócsoport közreműködésével és a Moskovits & Greismann Family Memorial Foundation, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatásával … Tovább »
A kilencvennégy éves Sásdi Sándorral beszélget Vadász Ferenc
Téli szelektől megtépázott, hófoltos kert, a kapu és a kis ház között kétoldalt sorakozó cölöpökön összefonódó száraz ágak zörgése, földszintes apró családi ház a hozzá hasonlók sorában…
A látogatót … Tovább »
A zsidó kultúra napja a Marcibányi téren
Ki Tud Róluk?
Kozma Pál festőművész kiállítása
Rajk András: József
Héber dallamok
Fürth Éva: Fény az éjszakában
Gervai András: A könyv népe – filmen
Pelle János: A népi írók öröksége
Arcok a magyar zsidó irodalomból – Szép Ernő
Csak … Tovább »
Válasz évkönyv I-II.
Vagy egy éve rakosgatom a könyvespolcomon a Válasz 1989-ben kiadott kétkötetes évkönyvét. Régtől foglalkoztat a gondolat, hogy elmondom róla a véleményem, leteszem a garast a népi–urbánus-vitában, de mindeddig hiányoztak hozzá a politikai előfeltételek. … Tovább »
Előtanulmány-vázlat Vitézy Lászlónak egy talán soha el nem készülő filmjéhez
Az első világháború után (román) fegyveres segítséggel uralomra került ellenforradalmi rendszer önmaga ideológiáját „kereszténynemzeti-antibolsevista”-ként definiálta. Mint arra Szabó Miklós … Tovább »
Hamburger Mihály és Várdy Péter beszélgetése Fejtő Ferenccel
– Téged, életed folyamán többször és huzamosabban foglalkoztatott a zsidókérdés: személyes ügyed is, tudományosan is vizsgáltad. Hogyan foglalnád össze mai véleményedet erről a kérdésről?
– Most tervezek … Tovább »
Hozzászólás Szőcs Zoltán írásához
Szabó Dezsővel – személyesen is – 1941 decemberében ismerkedtem meg. A nemrég meghalt Máté Iván, e kitűnő és sokat szenvedett újságíró vitt el hozzá nemcsak engem, de a nálam idősebb Gonda Imrét, a későbbi történészt is. Szabó … Tovább »
Friss költözködés nyomai – szekrények, asztalok a fal mellett – tanévkezdéskor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pesti Barnabás utcai épületének egyik első emeleti keresztfolyosóján. A szemközti falon új helyén a címtábla: Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék, s alatta: … Tovább »
A zsidóság Angliában
Loss Andrea: Tel Aviv felé a ferihegyi tranzitban
Mennyibe kerül Izraelnek a szovjet zsidók bevándorlása?
Miért éppen most?
Az orosz antiszemitizmus históriájából
Kell-e félni a német egységtől?
Szőcs Zoltán: Antiszemita – filoszemita
A balkányi szégyen
Emberségnek … Tovább »
Beszélgetés Varga László történésszel
Néhány előadásának híre nyomán kerestem fel Varga Lászlót, az MTA Történettudományi Intézetének kutatóját. Ami hozzá vitt, az az utóbbi évtizedekben a szőnyeg alól szintén előkerült, ez időben leginkább az „urbánus-népies” … Tovább »