Összesen 131 találat (101 - 120) : Németh György.
„Nem asszimiláns vagyok, hanem magyar”
Spiró Györggyel beszélget Várnai Pál
Író, költő, irodalomtörténész, műfordító. Szerbhorvát-magyar-orosz szakokat végzett. Dolgozott a rádiónál, volt idegen nyelvű szerkesztő a Corvinánál, dramaturg a kaposvári Csiky Gergely Színháznál, … Tovább »
Vita a zsidóság nemzetiséggé válásáról
Nyílt levél Lányi Andrásnak
Tisztelt Lányi úr!
Ön a zsidó nemzetiségi kérdés tárgyában nyilatkozott a Kossuth rádiónak. Engedje meg nekem, hogy feltegyek Önnek néhány kérdést interjújával kapcsolatban.
Ön, aki az interjúban … Tovább »
„Nem a vér közössége köt össze bennünket”
Lichtmann Tamás: Az igazságkereső Pap Károly Múlt és Jövő Kiadó, 2001; 431 oldal, 1950 Ft
Lichtmann Tamás Pap Károly-monográfiáját, ahogyan a Múlt és Jövő kiadó számos más könyvét, nem méltatta figyelmére a kritika. … Tovább »
„Kimondatlanul, hangulatában, kisugárzásában…”
Interjú Kern Andrással
Kern Andrással jó beszélgetni. Egy kicsit félve indultam neki, mert mégiscsak ő „a Kern”, ezenkívül köztudomású, hogy nem a legegyszerűbb riportalany. Aztán egyszer csak elkezdtünk beszélgetni az Egy … Tovább »
Egy név – egy áldozat
Holocaust emléknap, 2002
Az idei Holocaust emléknap eseményei közül kiemelkedett a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezésére a Terror Háza előtt tartott megemlékezés: mintegy nyolcvan ember olvasta föl két órán keresztül a Vészkorszak … Tovább »
Szolidaritás Izraellel
Fájdalommal és felháborodással értesülünk az Izraelt ért újabb terrortámadások híreiről. A zsidó állam létét, biztonságát fenyegető szervezett erőszak, a civil lakosok tucatjainak halálát eredményező hidegvérű terror azoknak a szélsőséges … Tovább »
Szappanopera
Spiró György drámája a Budapesti Kamaraszínház Ericsson Stúdiójában
Spiró György a színházi szórólapon a görögökre hivatkozik, s azt mondja: a Szappanoperában egy mai Antigonét akart megírni. Nekem elsősorban a platóni dialógusformát juttatja eszembe a mű, … Tovább »
Koltai Tamás
A velencei zsidó
Shakespeare A velencei kalmárja az újabb kori magyar színpadon
Sokáig az volt a kérdés, egyáltalán el lehet-e játszani A velencei kalmárt; negyven évig, 1945 és 1985 között a pártideológiának álcázott cenzúra azt mondta rá, hogy nem. Mostanra … Tovább »
„Ez a fajta megosztottság értelmetlen”
Beszélgetés Vágvölgyi B. András publicistával, a Magyar narancs volt főszerkesztőjével
Mielőtt belemelegednénk a mi kis népi-urbánus vitánkba, először beszéljünk röviden arról, ön mit is ért mindezen.
Egy történelmi-intellektuális … Tovább »
A Szombat hasábjain különös vita bontakozott ki a kisebbségek védelméről. Az előkelő tárgy persze nem téveszthet meg senkit A Szombat című közlöny, némi szeméremmel, a zsidó identitás problémáit feszegeti. Elébb egy olvasólevélben jelentkezett eddig jórészt ismeretlen szerzője, … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról
Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:
Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »
Könyvespolc
(Kozma György: Kozmosz-tévé 89/90. Kiadta a Szabad Demokraták Szövetsége, ár nélkül.)
Néha bizony összemegy a kozmosz, és miközben az égi és földi csatornákon nagypolitikáról, Európáról meg világrendekről szónokolnak, egészen kisszerűre zsugorodik. Legfeljebb … Tovább »
A legszívesebben elsőnek a gyermekkoromat idézném fel, ahogyan anyámmal és apámmal a kék, hímzett imazsákot lóbálva a zsinagógába igyekszünk. A széder estéket s az első „Mánistanát…”. Miben különbözik ez az este?
Miben különbözött az életem attól, hogy zsidónak … Tovább »
A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.
Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »
Az Alapítvány a Magyarországi Zsidó Kultúra Megőrzéséért, az Országos Rabbiképző Intézet, valamint az MTA Judaisztikai Kutatócsoport közreműködésével és a Moskovits & Greismann Family Memorial Foundation, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatásával … Tovább »
A zsidó kultúra napja a Marcibányi téren
Ki Tud Róluk?
Kozma Pál festőművész kiállítása
Rajk András: József
Héber dallamok
Fürth Éva: Fény az éjszakában
Gervai András: A könyv népe – filmen
Pelle János: A népi írók öröksége
Arcok a magyar zsidó irodalomból – Szép Ernő
Csak … Tovább »
Válasz évkönyv I-II.
Vagy egy éve rakosgatom a könyvespolcomon a Válasz 1989-ben kiadott kétkötetes évkönyvét. Régtől foglalkoztat a gondolat, hogy elmondom róla a véleményem, leteszem a garast a népi–urbánus-vitában, de mindeddig hiányoztak hozzá a politikai előfeltételek. … Tovább »
A szegények festője: A. L. Kaplan
Hernádi Miklós: Préselt virágok
Piros-fehér-zöld Dávid-csillag
K. Zs.: Könyörgés hazányi nyugalomért
Szemjon Reznyik: A velizsi vérvád
Álarc nélkül
Rajk András: Gondolatok Joshua Sobol Gettójához
Kertész Iván: Él Sadaj
Serédi Jusztinián bíboros … Tovább »