Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A Waldsee 1944 című csoportos nemzetközi kiállítás a II. világháborúban meggyilkolt 565 000 magyar zsidónak állít emléket. A soha meg nem válaszolt 1944-es auschwitzi levelezőlapok művészek közreműködésével képeslappá változnak. A projekt 2004-ben indult, újabb és újabb munkákkal folyamatosan gazdagodik. A magyarországi holokauszt 70. évfordulóján 110 művész alkotását állítják ki a 2B Galériában.

színes, magyar-lengyel-román film

Ungvári Tamással beszélget Várnai Pál

Emlékezet / Bohém volt, nagyvonalú és szerette az életet. Nem mellesleg pedig rengeteget dolgozott: felépítette Sarud teljes intézményrendszerét.

Voltak példaképeim. Először is Alfonsó, az ős-clown. Aztán Horváth Tivadar, a remek előadóművész, Salamon Béla a pesti slemil, Kabos Laci, a maga sajátos dramaturgiájával és természetesen, a felejthetetlen Kellér Dezső.  Úgy érzem, hogyha azt mondjuk hogy pesti kabaré, akkor abba az én 23 éves igazgatásom feltétlenül beletartozik. 

Lapinformáció szerint az edelényi polgármesterrel szemben a helyi kórházigazgató aspirálhat a jelöltségre.
 

Leo Kleinschmidt barátaihoz indul feleségével, Gizellával a frissiben hozomra vett, hiányzó önérzetét pótló, túlságosan hivalkodó autóján, hogy hatalmas lakásban baloldali egyetemista szokásaikat dédelgetve összeverődjön az egykori RAF-szimpatizánsokból, lengyel Solidarnosc-aktivistákból álló vidám társaság.

Purim a zsidóság legvidámabb ünnepe. Ilyenkor szokás különböző jelmezekbe öltözni és sokféle édességet enni. Erre lesz is egy kiváló alkalom: március 7-én az Újlipótváros egyik legdivatosabb helyén a Dunapark Étterem és Kávéházban!
 

Ha elolvassuk a Házassággal végződik című Zsolt Béla regényt, képet kapunk arról, milyen is volt a magyar prózában a húszas-harmincas években az úgynevezett harmadik vonal. Ezzel nem Zsolt Béla valóban meglévő és jelentékeny írói érdemeit vonjuk kétségbe, csupán arról van szó, hogy akkor, akár csak a fociban, mások voltak a dimenziók.  

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a vadregényes Erdélyben egy Torockó nevű igazi magyar falu, abban élt egy derék magyar legény, Bárány András nevezetű. Mátkája is volt neki, Patkós Rózsi, sudár magyar leány, akit szeretett igaz szerelemmel.

Hanem a legény apja, gyöpös agyú … Tovább »

A zsidó történelmi regény

A történelmi regény[1] mindig divatos műfaj volt, az egy-egy nép (ön)genezisét feldolgozó mítoszok, az ókori eposzok, a középkori gesták, sagák, legendák is a műfaj őseinek tekinthetőek. A 19. században a romantikus nemzetfogalom kialakulásának köszönhetően … Tovább »

Forrás: HVG 2008. április 17. / Rádi Antónia Terrorveszélyre hivatkozva új jogsegélyt kért az igazságügyi tárca az Egyesült Államoktól a szélsőséges kuruc.info hírportál, illetve a gyanú szerint azzal összefüggésbe hozható Magyarok Nyilai ügyében – értesült a HVG. Gőzösfejű … Tovább »

Harmincöt fokban érkezünk lányommal, forróság az alkotóházi szobában, csak az alagsorban lehet kibírni. Éjszaka vihar, tizenöt fokot esik a hőmérséklet, másnaptól ömlik az eső. Még szerencse, hogy az első nap úsztunk a tóban, ezt később nem tehetnénk. A heti strand-belépőt, amit takarékossági okokból előre megváltottunk, mementóként őrizzük.

Zsidó karácsony*

Leggyakoribb érv az ünnep „családi” mivolta. „Kihasz­náljuk, hogy ez egy ünnep, összejön a család, azok is, akik zsidó ünnepekkor nem tudnak jönni.” A zsidók mint családcentrikus közösség, „joggal” érezhetik magukhoz közel a karácsonyt mint … Tovább »

Gadó János: Átalakítás alatt… a felszabadítás zavartalanul üzemel
Eperjesi Ildikó: Saron után
Konrád György: Ápoljuk kettősségeinket
Novák Attila: „Nem fogom titokban tartani a véleményemet”
Alternatív karácsony
Molnár Eszter: Zsidó karácsony
cs. m.: Elnökválasztás a … Tovább »

HOLOKAUSZT MÚZEUM
A tragikomédia sokadik felvonása
2004 áprilisában ünnepélyesen megnyílt a Holokauszt Múzeum1, ám a hosszadalmas hercehurcák miatt nem a tervezett, nagyszabású, állandó kiállítással, hanem egy ideiglenes – noha a körülményekhez képest színvonalas – installációval. … Tovább »

„Egy nem kellemes beszélgetés”

A konferencia záró­eseményeként megtartott kerekasztal-beszélgetésen a meghívottak közül B. Turán Róbert dramaturg, Kézdy György, Kishonti Ildikó és Kulka János színművészek jelentek meg. A beszélgetést Nagy András író vezette.

K. Gy: … Tovább »

Nagy András
Sorsok és színpadok
A „Zsidó sorsok magyar színpadon”
című konferencia elé

Kováts Adél mászik a falon, nem is mászik, inkább lebeg, odatapad, átfor­dul, zuhan, megáll, ügyessége szinte ak­robatikus – majd leereszkedik, enged a gravitációnak, de csak egy kissé, … Tovább »