Összesen 55 találat (41 - 55) : Molnár T. Eszter.
Ha elolvassuk a Házassággal végződik című Zsolt Béla regényt, képet kapunk arról, milyen is volt a magyar prózában a húszas-harmincas években az úgynevezett harmadik vonal. Ezzel nem Zsolt Béla valóban meglévő és jelentékeny írói érdemeit vonjuk kétségbe, csupán arról van szó, hogy akkor, akár csak a fociban, mások voltak a dimenziók.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a vadregényes Erdélyben egy Torockó nevű igazi magyar falu, abban élt egy derék magyar legény, Bárány András nevezetű. Mátkája is volt neki, Patkós Rózsi, sudár magyar leány, akit szeretett igaz szerelemmel.
Hanem a legény apja, gyöpös agyú … Tovább »
A zsidó történelmi regény
A történelmi regény[1] mindig divatos műfaj volt, az egy-egy nép (ön)genezisét feldolgozó mítoszok, az ókori eposzok, a középkori gesták, sagák, legendák is a műfaj őseinek tekinthetőek. A 19. században a romantikus nemzetfogalom kialakulásának köszönhetően … Tovább »
Forrás: HVG 2008. április 17. / Rádi Antónia Terrorveszélyre hivatkozva új jogsegélyt kért az igazságügyi tárca az Egyesült Államoktól a szélsőséges kuruc.info hírportál, illetve a gyanú szerint azzal összefüggésbe hozható Magyarok Nyilai ügyében – értesült a HVG. Gőzösfejű … Tovább »
Harmincöt fokban érkezünk lányommal, forróság az alkotóházi szobában, csak az alagsorban lehet kibírni. Éjszaka vihar, tizenöt fokot esik a hőmérséklet, másnaptól ömlik az eső. Még szerencse, hogy az első nap úsztunk a tóban, ezt később nem tehetnénk. A heti strand-belépőt, amit takarékossági okokból előre megváltottunk, mementóként őrizzük.
Zsidó karácsony*
Leggyakoribb érv az ünnep „családi” mivolta. „Kihasználjuk, hogy ez egy ünnep, összejön a család, azok is, akik zsidó ünnepekkor nem tudnak jönni.” A zsidók mint családcentrikus közösség, „joggal” érezhetik magukhoz közel a karácsonyt mint … Tovább »
Gadó János: Átalakítás alatt… a felszabadítás zavartalanul üzemel
Eperjesi Ildikó: Saron után
Konrád György: Ápoljuk kettősségeinket
Novák Attila: „Nem fogom titokban tartani a véleményemet”
Alternatív karácsony
Molnár Eszter: Zsidó karácsony
cs. m.: Elnökválasztás a … Tovább »
HOLOKAUSZT MÚZEUM
A tragikomédia sokadik felvonása
2004 áprilisában ünnepélyesen megnyílt a Holokauszt Múzeum1, ám a hosszadalmas hercehurcák miatt nem a tervezett, nagyszabású, állandó kiállítással, hanem egy ideiglenes – noha a körülményekhez képest színvonalas – installációval. … Tovább »
„Egy nem kellemes beszélgetés”
A konferencia záróeseményeként megtartott kerekasztal-beszélgetésen a meghívottak közül B. Turán Róbert dramaturg, Kézdy György, Kishonti Ildikó és Kulka János színművészek jelentek meg. A beszélgetést Nagy András író vezette.
K. Gy: … Tovább »
Nagy András
Sorsok és színpadok
A „Zsidó sorsok magyar színpadon”
című konferencia elé
Kováts Adél mászik a falon, nem is mászik, inkább lebeg, odatapad, átfordul, zuhan, megáll, ügyessége szinte akrobatikus – majd leereszkedik, enged a gravitációnak, de csak egy kissé, … Tovább »
Ennyi… Cut..
Filmtörténeti kiállítás a Magyar Zsidó Múzeumban
Színházi legyezők, megsárgult csipkék, megviselt lábbelik, fotókról mosolygó színésznők, színészek, elfelejtett vagy talán itthon nem is ismert filmrendezők, filmproducerek tekintenek ránk körös-körül … Tovább »
Kártérítés Franciaországban
Könyvmoly
Götz Eszter: Loholás az Isten nyomában
Molnár Mária: A megtalált élet
Don Juan
Simon Tamás: Versek
Porscht Frigyes: Hatvan éve született – negyven éve halott- Simon Tamás, a költő
Várnai Pál: Egy diaszpórában élő reflexiói a magyar-zsidó … Tovább »
Az Üvegház békésen csillogtatja óriási üvegtábláit az utca nyugodt, napsütéses csendjében.
Az utolsó hetek (…) után szinte megnyugtatóan hat ez a nagy kőfalak közé beékelt kis csillogó ékszer, teljesen néptelen bejáratával. Az ajtón túl (…) egész váratlanul megnyíló … Tovább »
A rasszizmus ellen
Itt vagyunk! – ezt a címet viselte tizenhárom művész február 21-től április első hetében is tartó kiállítása a Chagall Galériában.
Itt vagyunk, tanúskodunk! – a művek legtöbbjének már a témája is a rasszizmus, a gyűlölködés miatti fájdalmat, döbbenetét … Tovább »
A hitleristák pozsonyi lapja, a Grenzhote írta ezt 1942. május 19-én gróf Esterházy Jánosról, a szlovákiai magyarság vezetőjéről, azt követően, hogy a parlament egyetlen magyar nemzetiségű tagjaként, valamennyi képviselő közül egymaga szavazott az ország zsidó lakosságának deportálása … Tovább »