Találatok ‘Molnár T. Eszter’
Összesen 62 találat (41 - 60) : Molnár T. Eszter.
Szerkesztők
A zsidómentő sarudi főjegyző
Emlékezet / Bohém volt, nagyvonalú és szerette az életet. Nem mellesleg pedig rengeteget dolgozott: felépítette Sarud teljes intézményrendszerét.
„A kabaré ne legyen részrehajló”
Voltak példaképeim. Először is Alfonsó, az ős-clown. Aztán Horváth Tivadar, a remek előadóművész, Salamon Béla a pesti slemil, Kabos Laci, a maga sajátos dramaturgiájával és természetesen, a felejthetetlen Kellér Dezső. Úgy érzem, hogyha azt mondjuk hogy pesti kabaré, akkor abba az én 23 éves igazgatásom feltétlenül beletartozik.
Nem jelölik Molnárt
Lapinformáció szerint az edelényi polgármesterrel szemben a helyi kórházigazgató aspirálhat a jelöltségre.
Hans-Henning Paetzke: Csalóka képek
Leo Kleinschmidt barátaihoz indul feleségével, Gizellával a frissiben hozomra vett, hiányzó önérzetét pótló, túlságosan hivalkodó autóján, hogy hatalmas lakásban baloldali egyetemista szokásaikat dédelgetve összeverődjön az egykori RAF-szimpatizánsokból, lengyel Solidarnosc-aktivistákból álló vidám társaság.
Purim bál a ’30-as évek stílusában
Két férfi, egy eset
Ha elolvassuk a Házassággal végződik című Zsolt Béla regényt, képet kapunk arról, milyen is volt a magyar prózában a húszas-harmincas években az úgynevezett harmadik vonal. Ezzel nem Zsolt Béla valóban meglévő és jelentékeny írói érdemeit vonjuk kétségbe, csupán arról van szó, hogy akkor, akár csak a fociban, mások voltak a dimenziók.
Toleranciáról az operett nyelvén
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a vadregényes Erdélyben egy Torockó nevű igazi magyar falu, abban élt egy derék magyar legény, Bárány András nevezetű. Mátkája is volt neki, Patkós Rózsi, sudár magyar leány, akit szeretett igaz szerelemmel.
Hanem a legény apja, gyöpös agyú … Tovább »
Egzotikum, szépirodalom, lektűr
A zsidó történelmi regény
A történelmi regény[1] mindig divatos műfaj volt, az egy-egy nép (ön)genezisét feldolgozó mítoszok, az ókori eposzok, a középkori gesták, sagák, legendák is a műfaj őseinek tekinthetőek. A 19. században a romantikus nemzetfogalom kialakulásának köszönhetően … Tovább »
Kuruc.info mint terrorista portál?
Forrás: HVG 2008. április 17. / Rádi Antónia Terrorveszélyre hivatkozva új jogsegélyt kért az igazságügyi tárca az Egyesült Államoktól a szélsőséges kuruc.info hírportál, illetve a gyanú szerint azzal összefüggésbe hozható Magyarok Nyilai ügyében – értesült a HVG. Gőzösfejű … Tovább »
Szigligeti napló
Harmincöt fokban érkezünk lányommal, forróság az alkotóházi szobában, csak az alagsorban lehet kibírni. Éjszaka vihar, tizenöt fokot esik a hőmérséklet, másnaptól ömlik az eső. Még szerencse, hogy az első nap úsztunk a tóban, ezt később nem tehetnénk. A heti strand-belépőt, amit takarékossági okokból előre megváltottunk, mementóként őrizzük.
Zsidó karácsony
Zsidó karácsony*
Leggyakoribb érv az ünnep „családi” mivolta. „Kihasználjuk, hogy ez egy ünnep, összejön a család, azok is, akik zsidó ünnepekkor nem tudnak jönni.” A zsidók mint családcentrikus közösség, „joggal” érezhetik magukhoz közel a karácsonyt mint … Tovább »
2006. februári szám
Gadó János: Átalakítás alatt… a felszabadítás zavartalanul üzemel
Eperjesi Ildikó: Saron után
Konrád György: Ápoljuk kettősségeinket
Novák Attila: „Nem fogom titokban tartani a véleményemet”
Alternatív karácsony
Molnár Eszter: Zsidó karácsony
cs. m.: Elnökválasztás a … Tovább »
Holokausztmúzeum – a tragikomédia sokadik felvonása
HOLOKAUSZT MÚZEUM
A tragikomédia sokadik felvonása
2004 áprilisában ünnepélyesen megnyílt a Holokauszt Múzeum1, ám a hosszadalmas hercehurcák miatt nem a tervezett, nagyszabású, állandó kiállítással, hanem egy ideiglenes – noha a körülményekhez képest színvonalas – installációval. … Tovább »
“Egy nem kellemes beszélgetés” B. Turán Róbert, Kézdy György, Kishonti Ildikó, Kulka János és Nagy András között
„Egy nem kellemes beszélgetés”
A konferencia záróeseményeként megtartott kerekasztal-beszélgetésen a meghívottak közül B. Turán Róbert dramaturg, Kézdy György, Kishonti Ildikó és Kulka János színművészek jelentek meg. A beszélgetést Nagy András író vezette.
K. Gy: … Tovább »
Sorsok és színpadok — A “Zsidó sorsok magyar színpadon” című konferencia elé
Nagy András
Sorsok és színpadok
A „Zsidó sorsok magyar színpadon”
című konferencia elé
Kováts Adél mászik a falon, nem is mászik, inkább lebeg, odatapad, átfordul, zuhan, megáll, ügyessége szinte akrobatikus – majd leereszkedik, enged a gravitációnak, de csak egy kissé, … Tovább »
Ennyi… Cut… — Filmtörténeti kiállítás a Magyar Zsidó Múzeumban
Ennyi… Cut..
Filmtörténeti kiállítás a Magyar Zsidó Múzeumban
Színházi legyezők, megsárgult csipkék, megviselt lábbelik, fotókról mosolygó színésznők, színészek, elfelejtett vagy talán itthon nem is ismert filmrendezők, filmproducerek tekintenek ránk körös-körül … Tovább »
1996. márciusi szám
Kártérítés Franciaországban
Könyvmoly
Götz Eszter: Loholás az Isten nyomában
Molnár Mária: A megtalált élet
Don Juan
Simon Tamás: Versek
Porscht Frigyes: Hatvan éve született – negyven éve halott- Simon Tamás, a költő
Várnai Pál: Egy diaszpórában élő reflexiói a magyar-zsidó … Tovább »
A pesti gettó, 1944. IV. rész
Az Üvegház békésen csillogtatja óriási üvegtábláit az utca nyugodt, napsütéses csendjében.
Az utolsó hetek (…) után szinte megnyugtatóan hat ez a nagy kőfalak közé beékelt kis csillogó ékszer, teljesen néptelen bejáratával. Az ajtón túl (…) egész váratlanul megnyíló … Tovább »



