Zsidó karácsony
Zsidó karácsony*
-
Leggyakoribb érv az ünnep „családi” mivolta. „Kihasználjuk, hogy ez egy ünnep, összejön a család, azok is, akik zsidó ünnepekkor nem tudnak jönni.” A zsidók mint családcentrikus közösség, „joggal” érezhetik magukhoz közel a karácsonyt mint családi ünnepet, amely egyben praktikus alkalom a találkozásra.
-
Egy másik típus az ünnep „popularitására” való hivatkozás, miszerint „a karácsony annyira elterjedt, hogy ebből nem lehet kimaradni”. A karácsony az „európai kultúrkör része”, amelynek a magyar zsidók is részesei. Ebben a kontextusban a nemzethez tartozás, a többséghez való orientálódás szándéka, illetve az azonosulás igénye figyelhető meg.
„Számomra a karácsony megtartása épp annyira része a magyar-zsidó kettős identitásom magyar felének, mint az, hogy magyarul beszélek, és ismerem a magyar irodalmat. Utóbbiakban sem látok semmi kivetnivalót. (…)”
-
A harmadik érvelés a „neveltetés” köré csoportosul, „ezen nőttem fel”, szól a magyarázat. A karácsony mint a szocializáció során kulturális értékként elsajátított ünnep jelenik meg, és magában hordozza azt az üzenet, hogy „nem tehetek róla, hogy úgy alakult, hogy tartok karácsonyt”.
Végül, de nem utolsósorban „a gyerek” jelenik meg az érvek között. „A gyerekek otthon megkapják ugyanazt, amit az óvodában.” E mögött az attitűd mögött általában két indok húzódik meg, az egyik a kiközösítéstől való félelem, a másik pedig az a feltételezés, hogy gyerekeiket valami olyan, nagyon fontos élménytől fosztanák meg, amit a többi gyerek mind megkap. „Az együttlét, a szeretet, az ajándékok, a finom ételek, meg aztán az, hogy másnap nem kell sóvárogva ott állnia, és hallgatnia a többieket. ” A szülők nem kockáztatják meg sem gyermekük érzelmi nélkülözését, sem a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét.
Hogyan zajlik a zsidók karácsonya?
A karácsonyozó zsidók szeretik a karácsonyt, és nemcsak tiszteletben tartják, hanem legtöbben a kedvenc ünnepükként jelölik meg.
A „zsidó” karácsony külsőségeiben nem mutat lényegi eltérést a keresztény karácsonytól. Csakúgy, mint minden családnál, itt is van készülődés, ajándékozás és karácsonyfa, de a felszíni egybemosódások ellenére a zsidó identitás megtalálja érvényesülési terepét a karácsonyozás során.
Míg a társadalom nagy része számára a karácsony múló kárpótlást jelent az év közben elmulasztott családi együttlétekért, a zsidó családoknál a karácsony az évközi találkozások folytatása, esetleg a szokásosnál kicsit szélesebb körben, de semmi esetre sem egyedülálló alkalom az év során a rokonokkal való együttlétre.
Mivel az ünnep átvétele elképzelt minták alapján zajlott, a zsidóknak nincs „eredeti forgatókönyvük”, mintájuk az ünnep „szakszerű” megtartásához. A zsidó karácsonyi viselkedés több aspektusában megfigyelhető a szabálytalanság, rendezetlenség. Jó példa erre, hogy sok családban a résztvevők száma, személye, sőt az ünneplés helyszínének kiválasztása is évről évre változik.
A karácsony vallási tartalmának elnyomása több alkalommal is megnyilvánul az ünneplés során. Mivel az ajándékot és a fenyőfát általában nem a Jézuska vagy angyalka hozza, hanem a családtagok, ezért a vele összefüggő csoda (Jézus születése), misztikum és szentség nem jelenik meg a rítusban.
Molnár Eszter
*Részletek a karácsony ünneplésének zsidó motivációival és motívumaival foglalkozó szakdolgozatból.
Címkék:2006-02