Összesen 600 találat (561 - 580) : Misna.
Samson Raphael Hinsch nevezte a „zsidók katekizmusának” a luach-ot, azaz a héber naptárat, mivel a meglehetősen összetett rendszerben a judaizmus minden lényegi eleme megtalálható, a vallás, a történelem, praktikus szempontok, különböző hagyományrétegek egyaránt nyomot hagytak … Tovább »
Bollók János válasza meggyőzött arról, hogy első dolgozatommal kudarcot vallottam. A jelek szerint nem sikerült Vitapartnerem számára világossá tennem, hogy milyen megfontolások alapján részesítettem kemény kritikában a Philón-kötetben található állításokat. Kritikám … Tovább »
Baloldali cionizmus le, vallás fel
A júniusi választásokon leglátványosabb parlamenti előretörést produkáló Sasz (mandátumainak száma 6-ról 10-re emelkedett a 120 tagú Kneszetben) nem csupán politikai párt, hanem a társadalomba mély gyökereket eresztő mozgalom is: óvodákat, … Tovább »
„Négyen mentek be a paradicsomkertbe [pardész): Ben Azzaj, Ben Zoma, Achér és Akiva. Mondta nekik R. Akiva1: Amikor elértek a tiszta márvány kövekhez, ne mondjátok, hogy , Víz, víz!’, mert meg van írva: ,Aki hazugságot beszél, nem állhat meg szemeim előtt’.2 (…)
Ben Azzaj bámészkodott … Tovább »
Az alábbi írás furcsának tűnhet a témában járatlan olvasó szemében. Jellegzetes rabbinikus gondolatmenet, amely teljesen a szöveghagyomány világából magyarázza mind a hétköznapi élet szabályait (Halacha), mind a környező világot (Aggada). A midrás szerepe ezen belül egyrészt … Tovább »
Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadulás és a Tóra-adás ünnepét köti össze.
Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem … Tovább »
Alexandriai Philón: Mózes élete
Örvendetes tény, hogy az Atlantisz Könyvkiadó megjelentette Philón értekezését Mózesről, hiszen Philón művei hosszú ideje hiányoznak már a magyar könyvkiadók kínálatából1. A kötet jelentősége igen nagy, mivel jelenleg ez az egyetlen … Tovább »
Szokás szerint a hánukkágyertyákat otthon gyújtottuk meg, nem a zsinagógában vagy a tanházban, de ez a bizonyos tanház Bilgorajban kivételnek számított. Az öreg reb Beris voltaképpen ott lakott. Imádkozott, a Misnát búvárolta, eddegélt, néha még aludt is a kemence melletti pádon. … Tovább »
Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berlini zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létrehozását, melyekben Talmudot vagy hasonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)
A zsidóságot, a zsidókat, zsidó gondolatokat és motívumokat bemutató vagy felhasználó minden szépirodalmi, tudományos és teológiai mű szintén a zsidó irodalom része, akár zsidó, akár nem zsidó szerző tollából való.
Nem könnyű már azt sem meghatározni, ki a zsidó? Izraelben … Tovább »
Emmanuel Lévinas 1905-ben született Litvániában. A Sorbonne-on és a Nanterre-i Egyetemen tanít filozófiát. Lévinas volt az első, aki a husserli fenomenológiát bevezette a francia gondolkodásba (Az intuíció elmélete Husserl fenomenológiájában, 1930). Ezen túlmenően foglalkozik nyelv … Tovább »
A következőkben elemzésre kerülő szöveg Kos háSáná Misnájából való. Misnának nevezzük a szóbeli hagyománynak azt a részét, amelyet Rabbi Juda háMászái kanonizált az i. sz. II. század végén. A kiválasztott két misna alapproblémája a sófárfújással kapcsolatos. Az, … Tovább »
A Szentföld a világ közepe, és a Szentföld közepén van Jeruzsálem, és Jeruzsálem közepén van a Szentek Szentje…
(Zohár 157)
Jeruzsálem hivatalos, dokumentált története 3000 évvel ezelőtt kezdődik, amikor Dávid király ezt a várost választotta fővárosának, idehozta … Tovább »
AZ 1868-AS MAGYAR EMANCIPÁCIÓS törvény a hatvanhetes Magyarország egyik büszkesége volt. Nem csupán a térségben, de világviszonylatban is az egyik leghaladóbb emancipációs törvény. 1868-1895 között a magyar zsidóság közérzete jó volt. Nem rontotta meg a nyolcvanas évek elején … Tovább »
INDULÁS ÉS ÚTON LEVÉS. E két gondolatba sűríthető a történet, melyet az ünnep közölni akar. Ez a Történet, a Hagada.
„Ákávja ben Máhálálél mondja: Tekints három dolgot, és nem jutsz a bűn kezébe: tudd, honnan jöttél és hova mégy és ki előtt fogsz egykor törvénykezni … Tovább »
(8) Igaz emberek
Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.
Friedrich Born
(1903-1963)
1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »
Ros háSáná traktátus 1. fejezetének 2. misnája:
„Négy alkalommal ítéltetik meg a világ: Peszáchkor a terményben; A Hetek Ünnepén a fa gyümölcsében; Ros háSánákor az összes világra jött1 elhalad színe előtt, egyenként, amint írva van: ,,Ő alkotta mindnyájok szívét, … Tovább »
Berger István (1937-1994) halálára
טפו וגם כלו יודעי פגיעה סדר תפלות במענה לשונם להביעה
(Neila-ima, Jóm Kippur)
Tisa be-Av előtt három nappal hunyt el. Mintha őt is beérte volna a ketev meriri, a böjtnapot megelőző Dreiwochen déli óráinak … Tovább »
Interjú Komoróczy Géza professzorral, az ELTE Hebraisztikai és Asszíriológiai tanszékének vezetőjével
– A hebraisztika oktatása 1989-ben indult meg az ELTÉ-n. 40 évi szünet után milyen helyzettel kellett szembenézniük?
Ami az oktatási lehetőségeket illeti, a II. világháború … Tovább »
Interjú Schweitzer József professzorral, az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatójával
Milyen állapotban találta a rendszerváltás a Rabbiképző Intézetet, s milyen eredményeket hozott az elmúlt fél évtized? Mi a helyzet ma, s milyen jövőkép vázolható fel a honi zsidó oktatás … Tovább »