A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan csütörtökön, illetve vasárnap tartanak megemlékezéseket.
 

Emlékezni és Emlékeztetni mindannyiunk kötelessége!

A fáklyás felvonulással a zsidó, roma vagy másságukért elítélt áldozatokra emlékeznek, illetve mindazokra, akik a nyilasokkal és fasisztákkal szembeszállva mentették az üldözötteket.
 

Áprilistól november végéig több tucatnyi rendezvénnyel, szavalóversenyekkel, színházi előadásokkal, filmbemutatókkal, kiállításokkal, irodalmi sétákkal és konferenciákkal emlékeznek Radnóti Miklós születésének 100. évfordulójára Szegeden – közölte Csernus Sándor, a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának dékánja.

“…a német társadalomban a hatvanas évektől egészen 2000-ig (az új Intifáda kitöréséig) folyamatosan csökkent az antiszemitizmus, majd ettől kezdve ismét emelkedett. A közel-keleti konfliktus egy-egy újabb fordulójának fellángolásakor az antiszemita érzelmek is magasabbra csapnak.”

Faludy György vallomásokkal teli levelét az emigrációból Vezér Erzséber irodalomtörténésznek írt 1986-ban. Még egyikük sem sejtette, hogy hamarosan visszatérhet a költő, és végre megjelenthetnek művei Magyarországon.

Ismét fellángolt a német-lengyel vita azzal az emlékhellyel kapcsolatban, amelyet a német kormány támogatásával Berlinben hoznak létre a második világháború után elüldözöttek, illetve kitelepítettek emlékére.
 

Három embert – köztük egy horvát állampolgárságú nőt – állított elő a rendőrség Budapesten, a Hősök terén – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

XVI. Benedek pápa a héten visszavonta a holokauszttagadó angol Williamson püspök és három társának kiközösítését, ezért a zsidó vallás legfőbb szerve, az izraeli főrabbinátus megszakította kapcsolatait az egyházi állammal. 

Németország örökre ébren tartja az emlékezést a nemzetiszocializmus bűncselekményeire, a náci rezsim áldozataira – ígérte meg kedden ünnepélyesen a Bundestagban Horst Köhler német államfő.
 

A honi zsidó közélet diszkriminatív struktúrája mára már közismert. Nagy Ákos cikke (Érik vagy rothad a flódni?, 2008. december 18.) a magyar állam által 1950 óta generált diszkriminatív helyzet és a Mazsihisz mellett hitközségünket, az EMIH-et is kritikával illeti.

Szerintem igen, bár ez nem a hagyományos antiszemitizmus. Az előző poszt vitáihoz szeretnék hozzátenni egy-két dolgot. Mit is képvisel Aczél? Nézzük meg Szántó T. Gábor egy írását:
 

Egy olasz kormánypárti vezető szerint a római katolikus egyház nem tett eleget azért, hogy szembeszálljon Benito Mussolino fasiszta diktátor korának faji törvényeivel.

“Auschwitzban lettem zsidó” – mondja a 83 éves túlélő az egykori halálgyár kapujában a Nizzából érkezett kamaszoknak. Alkarját mutatja, rajta két tetoválás: belül 193189, kívül B9664. A megsemmisítő tábor minden szokását aprólékosan ismerő idegenvezető sem érti, miért kapott dupla azonosítószámot a volt fogoly. 

Nyerésben van Ifj. Hegedűs Loránt: rövid időn belül két olyan perben is sikerrel vette az akadályt, melyek tárgya a hazai zsidóságnak szóló kendőzetlen üzenete volt.
 

Jó lenne új fényben bemutatni Lengyelországot, s megszabadítani a rátapadt (elő)ítéletektől – bizonnyal ez is motiválta a lengyel külügyminisztériumot, amikor magyar újságírókat – köztük a Szombat szerkesztőjét –, hívta tanulmányútra: ismerjék meg, miként kezeli a XXI. századi Lengyelország a zsidóság ügyeit.

“A könyv az ember sűrítménye, külön lélek, a könyv és az ember itt egyre megy. A füstbe szálltak, a talajjal elkeveredők előtt a hiány felmutatásával tiszteleghetünk.Hiányozni fogsz, mondjuk egymásnak búcsúzóul, és ez kinél igaz, kinél nem. Saját hiányunkat pedig nem egyszerű elképzelnünk.”

Forrás: OrientPressA Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottságának elnöke a Vatikáni Rádió magyar műsorának kérdésére válaszolva elmondta:Számos ok miatt történelminek nevezhetjük az eseményt: az egyik a Kristályéjszakáról való megemlékezés. Egyedülálló a tény, … Tovább »

A katolikus egyház Izrael létét megkérdőjelezhetetlennek tartja, ugyanakkor létre kell hozni az Izraellel nem ellenséges, független palesztin államot is – mondta Budapesten kedden este Walter Kasper bíboros, a Szentszék zsidósággal való kapcsolatokért felelős bizottságának vezetője Izrael állam megalakulásának hatvanadik évfordulóján rendezett ünnepségen. 

Mintegy százezer ember emlékezett Jichák Rabin egykori izraeli miniszterelnökre meggyilkolásának 13. évfordulóján Tel-Avivban, azon a téren, ahol a merényletet elkövették, és amely azóta Rabin nevét viseli.