Anne Frank a rejtekhelyén elbeszéléseket és meséket is írt, sőt Cady élete címen még egy regénybe is belekezdett.

Jeruzsálembe jövet egyenesen kimentem Arnunára, mely tudvalevőleg Jeruzsálemhez tartozik. Ha az ember pár lépéssel tovább megy, ellát Bétlechemig, s ha nagyon tiszta a levegő, a Holt-tenger is felcsillámlik a messziből. Arnuna maga olyan, mint egy szép liget, csupa kert, csupa fa, a föld … Tovább »

„Ahol kilazulhatnak a testből a lélek görcsei…”

…vasárnap délelőtt 10 órakor a Szabadság téren. A szervezők szerint a Jövő Magyarországának nincs szüksége a Horthy-féle országvesztő politikára.

Mint közleményükben írják: „Jóérzésű magyar állampolgárként mélységesen felháborítónak tartjuk, és a messzemenőkig … Tovább »

“Azt mondták, Editnek a tekintete változott meg.” Erőtér. Részlet a szerző Majdnem Auschwitz című könyvéből, mely az Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Kalligram Kiadónál.

Azt mondták, Editnek a tekintete változott meg. Nem lehetett a szemébe nézni, miután hazatért, a … Tovább »

Shimon Levy, a Tel Aviv-i Egyetem színházi tanszékének professzora a III. Gólem Fesztivál vendégeként járt Magyarországon…

 
Shimon Levy a Tel Aviv-i Egyetem színházi tanszékének professzora. Kutatási területe az izraeli színház, Samuel Beckett és a káoszteóriák, a … Tovább »

“Itt lenne az ideje a gázai konfliktus kapcsán, hogy felmérjük: a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára” – fogalmazott a jobbikos Gyöngyösi Márton, a parlament külügyi bizottságának … Tovább »

A  regény, melyből ízelítőt közlünk, a napokban jelent meg. Az író, három másik frissen megjelent könyv szerzőjével együtt a Szombat Szalon vendége december 8-án, szombat este 18.00-kor a Bálint házban. Részletek itt

Évek óta hangoztatjuk, hogy a szélsőjobbal szemben pártok feletti együttműködésre van szükség. 

Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze az alábbiakban válaszolt a tiszaeszlári vérváddal kapcsolatos Jobbikos parlamenti felszólalással kapcsolatos kérdéseinkre.

A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »

A válság előtt főként külföldi beruházók hajtották végre a legnagyobb
ingatlanfejlesztéseket Budapesten, 2008 után viszont pánikszerűen
menekültek a piacról a spanyolok, az izraeliek és az írek. Mi maradt
utánuk? Félbehagyott projektek, félkész lakóparkok, tetemes tartozások.

Árnyalhatják a filiszteusokról kialakult képet az izraeli régészeti
projekt, amely Góliát szülővárosa, Gát feltárását tűzi ki célul. A
kutatók egyben felfedezhették azt a templomot is, amelyet talán
ténylegesen Sámson dönthetett romba.

„Namény utcában, Beregszászon, áll-e még az én szülőházam?” – kérdezi Reichard Piroska 1939-ben a Nyugat hasábjain. A költő, műfordító, tanár 1884-ben született Kárpátalján, akkor még Bereg vármegye Tiszaháti járásának székhelyén. Budapesten szerzett bölcsész diplomát, … Tovább »

Talán csak akkor ébredünk tudatára, hogy legzsengébb
gyermekkorunk óta a mélabú is része napjainknak, miután megismertük a
szenvedést, és megéreztük tarkónkon a halál jeges leheletét.

Lajtai Langer Péter író, költő, képzőművész. 1972-ig élt Budapesten, Halász Péter lakásszínházának aktív résztvevője volt, majd következtek a párizsi, antwerpeni évek és két év New York. A hetvenes évek elejétől ortodox zsidó életmódot folytatott. Nemrégiben ismét felbukkant Budapesten, hogy egyre inkább a képzőművészetnek szentelhesse az életét. Cserba Júlia a közelmúltban készített interjút a művésszel, akinek március 16-án nyílik kiállítása a Zsidó Múzeumban. 

Koen Peeters flamand író A Nagy Európai Regény című kötetét a szerző jelenlétében mutatták be október 18-án. A regény tétje nem kevesebb, mint hogy lehet-e Európában múlttudat és identitások nélkül élni. Gyógyíthat-e a feledés, vagy egy emlékezet- és identitásvesztett világban az érzelmek is elenyésznek. A Gondolat Könyvkiadó „Akcentusok” sorozatában megjelent kötet lapunk főszerkesztője által írt előszavát közöljük és egy részletet a regényből.
 

Max Blecher jómódú zsidó porcelánkereskedô fiaként 1909-ben született az észak-moldovai Botos¸ani-ban. Romanban járt iskolába, majd Párizsban beiratkozott az orvosi egyetemre. 1928-ban azonban meg kellett szakítania tanulmányait, mert Pott-betegséggel (gerinc tuberkulózissal) diagnosztizálták. … Tovább »

Tel Aviv, szó szerint, a tavasz dombja, csak két évszakot ismer: egy meleg és nedves, de csapadékmentes nyarat és egy kissé esősebb tavaszt, mely nagyjából októbertől májusig tart. A házaknak nincs is kéménye, a lakásokban nem találunk radiátort, az ablakok üvegezése szimpla és picit állandóan huzat van.

Minden, minden ideálunk / Másutt megunt ócskaság már, / Harcba szállunk
S már tudjuk, hogy kár a harcért. // Csak cammogva fonjuk éltünk / Mások elhányt guzsalyáról / S nem kár értünk, / Ha elvágják fonalunkat.