A friss Heti Válasz hasábjain a lassan állandó külső munkatárssá váló Schmidt Mária újabb óriásesszével gazdagítja az egyetemes kultúrtörténetet. A látszólag a Sorsok Házát és a magyar holokausztemlékezetet tárgyaló nekifutás egyfelől szívet tépő tónusban és kíméletlen részletességgel számol be ismét, menetrendszerűen, az üldöztetésről, amelyet a Főigazgatónak a honi és nemzetközi balliberálisok gyűlöletorgiái miatt bő másfél évtizede el kell szenvednie, amiért merő hazafiságból eligazgat például egy tekintélyes méretű állami intézményhálózatot.

A Népszabadság szeptember 26-i számában Köves Slomóval készített interjút Czene Gábor. Az újságírói kérdésekre adott válaszok több helyen is pontosítást igényelnek. Dicséretes, hogy Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija felismerte: „nem jó, ha a zsidó szervezetek kizárólag … Tovább »

Mindennél többet ér a jó hírnév koronája

Az Orbán-rezsimen a jogállamiságot számon kérő ballib tábort egyáltalán nem érdekelte, milyen eszközökkel akadályozza meg az állam néhány amerikai és eurázsiai bolond szólás- és gyülekezési szabadságát. Fő az antifasiszta látszat.

Nem foglalkozik Schmidt Mária kritikájával Lázár János. A Terror Háza Múzeum főigazgatója a csütörtöki Heti Válaszban is bírálta a minisztert, amiért tanácsadónak nevezte ki Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz volt ügyvezető igazgatóját.

Schmidt Mária szerint a kinevezéssel Lázár … Tovább »

Leleplezi, miként gyakoroltak rá nyomást külföldi kormányok, és megkérdőjelezi a Mazsihisz kompetenciáját a Sorsok Háza-ügyében, emellett élesen bírálja Lázár Jánost, amiért megtette tanácsadójának Zoltai Gusztávot. Amiről a határon túl is beszélni fognak – Schmidt Mária … Tovább »

A főigazgató asszony a közélet ritkán látható mélységeibe süllyedt – reagált Schmidt Mária új cikkére Heisler András, a Mazsihisz elnöke, aki „színvonaltalan csapkodásnak” minősítette az írást. Heisler szerint mintha Schmidt Mária számára elkezdődött volna valamiféle … Tovább »

Egyébként Zoltai Gusztávon, a Miniszterelnökség tanácsadójának a kinevezésének veszekednek.

Már a rendszerváltáskor feltették e kérdést azok, akiknek elegük volt a MIOK (Magyar Izraeliták Országos Képviselete) kollaborációjából a diktatúrával. Az antiszemitizmus azonban az 1990-es években egy táborba lökte a zsidó szerveződéseket, a MIOK-ból lett Mazsihisz (Magyarországi … Tovább »

Az önazonosság magától értetődőségének elvesztése ismerős trauma azok számára, akik nemcsak osztályt, vallást, de országot is váltanak – önként vagy kényszerből, asszimilációjuk reményében, túlélésük érdekében. Másként történik ugyanez mindazokkal, akik saját … Tovább »

Már át kellett volna adni, de még egy kapavágás sem történt Csepelen.

Pedig az alapkövet „ünnepélyes keretek között” 2013 januárjában tették le. A fővárosban nyolcvan éve nem épült zsinagóga, nagy volt a felhajtás.

Az eseményen a Mazsihisz vezetői mellett Erdő Péter … Tovább »

Interjú Köves Slomóval

„Nagyon durva”, „Gyalázat”, „Önmagunk arcon köpése” – több mint két héttel a történtek után szerdán a parlamenti beszélgetésekben még mindig ilyen és hasonló megjegyzéseket váltott ki a kormánypárti képviselők körében a Miniszterelnökséget vezető miniszter … Tovább »

Sokan biztosan babonásnak gondolják, de az izraeliek a zsidó tradíciók alapján azt hiszik, hogy az új évet olyan ételek fogyasztásával kell kezdeni melyek védelmet, nyújtanak a rossz ellen, jó életet hoznak, s isteni szerencsével áldják meg fogyasztóját az elkövetkezendõ évre.

Zsidó közéleti embereknek, rabbiknak, újságíróknak is kész megbocsátani Zoltai Gusztáv. Azoknak is, akik árulónak nevezték, amiért tanácsadói megbízást vállalt Lázár János miniszter mellett.

Neve már van, fala is lesz

Bizonyosan „kiemelt téma lesz”, hogy visszahívják-e Zoltai Gusztávot a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kuratóriumából – mondta Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke. Zoltai közben arra készül, hogy jogi úton vesz elégtételt a „sok rágalomért”.

500 ezer és 1,5 millió forint közötti fizetést kap Zoltai Gusztáv a Miniszterelnökségtől.

Az egyházi egy százalék és a zsidó felekezetek

A nemzetközi politikai helyzetről, a világban dúló konfliktusokról és a keresztények üldözéséről is szó volt Ferenc pápa és a Zsidó Világkongresszus (WJC) küldöttségének szerda esti vatikáni találkozóján – számolt be a találkozón részt vevő Heisler András, a WJC alelnöke, a Mazsihisz elnöke az MTI-nek.