Összesen 197 találat (161 - 180) : Magyarországi Cionista Szövetség Elnöke.
Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor. II. rész
Előző számunkban kezdtük közölni a Gadó György tanár, újságíró, volt országgyűlési képviselő és Szántó T. Gábor közötti beszélgetést. Januárban Gadó gyermekkorára és ifjúságára emlékezett, kiábrándulására … Tovább »
1994. november 2-án közgyűlést tartott a MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE. A napirenden két téma szerepelt: dr. Schweitzer József országos főrabbi, a Rabbiképző Intézet főigazgatójának beszámolója a zsidó oktatás jelenlegi állásáról, majd dr. Losonci András igazgató … Tovább »
MAGYAR BOCSÁNATKÉRÉS A HOLOCAUSTÉRT Október negyedikén este Kovács László külügyminiszter a Zsidó Világkongresszus képviselőivel folytatott találkozáson Horn Gyula miniszterelnök nevében nyilatkozatot olvasott fel. Ebben az MTI jelentése szerint többek közt a következők hangzottak … Tovább »
Az Üvegház békésen csillogtatja óriási üvegtábláit az utca nyugodt, napsütéses csendjében.
Az utolsó hetek (…) után szinte megnyugtatóan hat ez a nagy kőfalak közé beékelt kis csillogó ékszer, teljesen néptelen bejáratával. Az ajtón túl (…) egész váratlanul megnyíló … Tovább »
(8) Igaz emberek
Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.
Friedrich Born
(1903-1963)
1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »
(6) Vészkorszak, II.
Már május végén készen állt a német terv a budapesti zsidóság „koncentrálás”-ára. Eichmann egyetlen nap alatt akarta keresztülvinni, július közepén. Bizonyítékok nincsenek róla, de emlékezésekben többször felbukkannak a terv részletei. Elterjedt, … Tovább »
A Budapesti Zsidó Hitközség képviselőtestületi ülése
A közgyűlést a gyengélkedő Kéri László elnök távollétében Beer Iván, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnökhelyettese nyitotta meg. Ugyancsak Beer Iván olvasta föl igen gyors ritmusban Kéri László megnyitó beszédét. … Tovább »
Beszélgetés Mose Jahodával, a Joint budapesti irodájának igazgatójával
– Igazgató úr, Ön 1993 februárjában úgy nyilatkozott a Szombatnak, hogy – jóllehet a recesszió miatt világszerte csökken a jótékonysági készség -, mégis előteremti a magyarországi Joint számára azt a 3 … Tovább »
Nemzetközi zsidó újságírótalálkozó Jeruzsálemben
Jeruzsálem, 1994. február 25-e. Éjszaka érkeztem, néhány órát aludtam, most délelőtt van, ragyogóan süt a nap. Elindulok a Hyattból, le az Óváros felé; természetesen gyalog, hogy élvezhessem a viszontlátás örömét. Inkább … Tovább »
(Második, befejező rész)
„Felszabadult” pogromok
Bármilyen hihetetlennek tűnik, de tény, hogy Szlovákiában az antiszemitizmus a zsidók 95%-ának meggyilkolása után is elevenen ható erő maradt, amit bizonyos politikai erők képesek voltak a saját céljaikra felhasználni. Éppen … Tovább »
Mindenekelőtt érdemes talán legalább kísérletet tenni az alapfogalmak tisztázására. Ki tekinthető zsidónak? A vallási hagyomány szerint zsidó az, aki zsidó vallású, illetve zsidó anyától született. Az antiszemiták sok olyan embert is zsidónak tekintenek, aki a fentebb megfogalmazott … Tovább »
A kultúrára manapság sokan legyintenek, szép dolog, de megélni belőle… úgy tűnik, Mezei András költőnek ez is sikerül. Amióta ugyanis főtitkárként jegyzi azt a tavaly év végén megalakult gazdasági társaságot, amelyről részletesebben is szólunk majd, azóta kevesebb problémája … Tovább »
1993. október utolsó napján tartott közgyűlésén újította meg tagsága a MAZSIKE megcsappant létszámú és elerőtlenedett vezetőségét. Néhány személy – közöttük olyanok, akik az 1989-es megalakításában meghatározó szerepet játszottak – eltérő okokból nem jelöltették magukat. … Tovább »
Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban
III. Pro Palesztina és/vagy cionizmus?
Második korszak: 1926-27. Az ország politikai és társadalmi konszolidációjának kiteljesedése a magyarországi orthodox és neológ zsidóságot az 1926-os … Tovább »
Összefoglaló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1993. október 31-i közgyűléséről
Székely Gábor („civilben” Budapest főpolgármester-helyettese) a közgyűlés levezető elnöke az üdvözlő szavak után azzal kezdte, hogy a hozzávetőleg 1500 főnyi tagságból a határozathozatalhoz … Tovább »
Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban
Mert Ciont választotta ki az Örökkévaló, azt kívánta lakóhelyéül:
Ez lesz lakóhelyem örökre, itt fogok lakni, mert így kívánom!
(Zsolt.132,13-14.)
„Adjanak nekünk szuverenitást … Tovább »
Mi lesz a „Külügyi Szálló” sorsa?
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Elnöksége levélben fordult a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Vezetőségéhez a visszaigényelt és visszakapott valahai zsidó ingatlan (legutóbb MSZMP Külügyi Szálló) hasznosítása ügyében. … Tovább »
Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1993. május 2-i összevont Képviselőtestületi közgyűléséről
Raj Tamás nyitóimája után melyben a főrabbi a „Mélységből kiáltunk hozzád” kezdetű zsoltárt idézte Kéri Lajos, a … Tovább »
A Keresztény-Zsidó Társaság azzal a céllal alakult, hogy a keresztények és a zsidók kölcsönös közeledését, a múlt sebeinek gyógyítását és a kiengesztelődést szolgálja. A Társaság elsősorban a magas színvonalú előadásokkal, a tanítással és a vitákkal teljesíti programját. … Tovább »
Lehet együtt?
A zsidó közéletben járatlan olvasónak talán érthetetlen, hogy minek a felcímbeli kérdőjel, hiszen számára az a természetes, hogy a Magyarországi zsidó szervezetek feladataik szerint egymástól elkülönülve ugyan, de testvéri szolidaritással tartsanak össze. Az … Tovább »