Összesen 816 találat (741 - 760) : Magyar Zsidó Kulturális Egyesület.
Nyílt levél dr. Komoróczy Gézához
Tisztelt Tanár úr!
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben nemrég előadást tartottam a zsidóság nyelveiről, amire Önt is meghívtam. Sajnos nem jött el, és így nem volt módunk vitatkozni a rádióban elhangzott következő kijelentéséről: … Tovább »
Nem túlzok-e, amikor azt állítom, hogy a lap egyetlen egy száma az oroszországi zsidóság viharos múltjának, nem éppen megnyugtató jelenének, de talán reményt keltő jövőjének tükörképét adja? Aligha. A lap neve: JEVREJSZKAJA GAZETA: Zsidó Újság. A fejléc alatt nem jelzik a lapgazdát. … Tovább »
A harmadik közgyűlés előtt
December elsején tartja a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület soron következő „parlamentjét”, hogy elemezze az előző közgyűlés óta végzett tevékenységét, értékelje eredményeit, feltárja fogyatékosságait, közösen döntsön a következő hónapok … Tovább »
1891. szeptember 12-én született Budapesten Róheim Géza a századelő gazdag magyar szellemi életének egyik izgalmas, invenciózus alakja. Szinte hihetetlenül sokoldalú életműve egyszerre vonzó és ugyanakkor idegen, távoli maradt éppen hazájában. Gazdag, zsidó polgári család egyetlen … Tovább »
A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen hat éve indult angol nyelvű orvos-, öt éve gyógyszerészképzés. Az idegen nyelvű térítéses oktatásban 37 országból közel félezren tanulnak, köztük 26-an Izraelből. Számuk az 1991/92-es tanévben további 18 medikussal növekszik.
Vannak … Tovább »
Megálljt int a véleménye szerint intézményesülni törekvő antiszemitizmusnak Kenedi János a HVG-ben megjelent, figyelemreméltó cikkében (HVG, júl. 20., 74. old.). Úgy látja, hogy a rádió és a televízió alelnökeinek kinevezése körüli politikai huzakodás során egy leendő új totalitarizmus … Tovább »
Ismerős nóta
Ismerős érveléshez folyamodik Sándor András, miközben azt bizonygatja, hogy Magyarországon nincs antiszemitizmus (Új Magyarország, július 31.). Szerinte az antiszemitizmus látszatát a pozícióit féltő zsidó értelmiség kelti, hogy ezen az alapon eleve visszautasíthasson … Tovább »
150 éve múlt, hogy felvetődött egy olyan intézmény alapításának terve, amely hivatva volt a hazai zsidóság nyelvcseréjét, magyarosodását hathatósan szolgálni.
1841-ben került először szóba egy külön zsidó tanítóképző alapítása. Hangsúlyoznunk kell, hogy Kossuth Pesti … Tovább »
“ne tekintsd privilégiumnak a szenvedést Európában ma nem szenvedni gyalázat
ahol a nap fölkel s lenyugszik elgyötört arcokba pillant
kisebbségek dugott kincse a tisztesség aki ember a vérző kisebbséggel érez”
(Rákos Sándor: “Az emlék jelene 1944” c. poémájából)
Karsai … Tovább »
Vadász Ferenc beszélgetése Reviczky Ádámmal
V. F.: Napjainkban sok szó esik az antiszemitizmusról és talán ez az oka annak, hogy a műveit és jó szándékú emberekben őszinte vágy él a nyugalomra és megbékélésre keresztények és zsidók, zsidók és keresztények között. … Tovább »
1991. május 26-án leplezték le a Szovjetunióhoz tartozó Nagyszőlősön – ukrán neve: Vinogradov – az 1944 májusában a helyi gettóból elhurcolt, mintegy 12.000 zsidó emlékét megörökítő márványtáblát. 1945 óta a mostani volt az első kegyeletes megemlékezés. Előtte a Kárpátaljai … Tovább »
Bécs belvárosának a kellős közepén, az elegáns, színpompás, gazdag üzletek között szinte elvész a látogató. Itt szorong Paul Grosznak, az Osztrák izraelita Kultuszegyesület (OIK), magyarán a hitközség elnökének szerény, kicsiny szőrmeüzlete. Ami valójában a hitközség fiókja. … Tovább »
Amennyire örvendetes, hogy az utóbbi egy-két évben új és új zsidó társadalmi szervezetek kezdték meg működésüket, annyira elszomorító, hogy szinte mindegyikük a külföldi zsidóság és Izrael anyagi támogatására alapozza elképzeléseit.
Persze, megértem én: drágák a másológépek, … Tovább »
Megváltozott külalakkal jelenik meg a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata. Színes borítóval, szellősebb tipográfiával igyekszünk közönségünk kedvében járni. Úgy érezzük, előző, azaz májusi számunk után, mely a nehezen olvasható szamizdatok romantikus múltját idézte, … Tovább »
Kertész Ákos író a zsidó-magyar identitásról beszélgetett április 8-án a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben. A házigazda tisztét Sipos András filmrendező látta el.
*
Resánszky Mária festőművésznő kiállítása április 14-én nyílt meg az MZSKE Garay utcai termében, … Tovább »
1991. március 24-én, vasárnap volt a zsidó kultúra napja a Marcibányi téri művelődési központban. A Budapesti Tavaszi Fesztivál során az indiai nap, a moldvai nap és a latin-amerikai nap után került sor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Múlt és Jövő című folyóirat … Tovább »
„Büszke kárhozók, eldobhattok százszor,
A lelkem százszor utánatok oson,
Örök bolygók, örök riasztgatók,
Idők kovászai, megyek én is veletek
Bélyegesen, csillagoson.”
Ady Endre
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület alapítványt hoz létre a magyarországi … Tovább »
Beszélgetés Mezei Andrással
A politika szembefordíthatott országokat egymással, rokonokat igazán, véglegesen nem szakíthatott el egymástól. A rendszerváltás óta pedig felértékelődött ez a népi diplomácia. Építeni lehetett a kölcsönös barátkozásra, turisták, barátok, költők … Tovább »
Az intifáda, majd az Öbölválság nemcsak gazdaságilag okozott, illetve okoz mind érzékenyebb veszteséget Izraelnek, hanem alkalmas lehet arra is, hogy elvágja a zsidó állam számára oly fontos emberi kapcsolatokat. Ezek elsorvasztása, a háborús hisztéria fölszítása Izrael ellenségei … Tovább »
A magyar zsidóság a Hágádá 4. stációjában van. (Gondoljunk arra a gyerekre, aki még kérdezni sem tud.) A 30-50 évesek már túl vannak első kudarcaikon, melyet részint identitásuk, részint neveltetésük folytán szereztek. A holocaust első generációja képtelen volt kiheverni a megpróbáltatásokat, … Tovább »