Tiszaeszláron nácik elevenítették fel a zsidók elleni hamis vérvádat.
 

„Ne nagyon kérdezgess az ügyben senkit, mert gyanús leszel. Mindenhol betonfalakba fogsz ütközni. Senki nem tud semmit, és ha tudnának is valamit, se fogják elmondani” – mondta a Mandinernek egy kormányzati forrás. Mi mégis elmentünk a falakig, hogy összefoglaljuk, mit is tudhatunk erről a balladai homályba vesző ügyről.
 

Ungváry Rudolf író szerint színtiszta politikai antiszemitizmus az egyik szélsőjobboldali lap címlapja, amelyen Szent Gellért püspök látható, jobb kezében a kereszt helyett egy menorával. Az újság azt kérdezi az olvasóitól: „ezt akarjátok?”. 

Domán István rabbi (minden ellenkező híreszteléssel ellentétben nem főrabbi) március elsejei kijelentése arról, hogy Sólyom László nem méltó államfőnek, ha nem írja alá a holokauszttagadás büntethetőségéről szóló törvényt, felidézi bennem a réges-régi, még az amerikai gyarmati időkben született legendát, melyet Washington Irving dolgozott fel. Rip Van Winkle átaludt az erdőben húsz évet, s mikor felébredt és hazatért, nem ismert rá a falujára: a felesége fiatal nőből öregasszonnyá vált, a gyermekei felnőttek, a szomszédai meghaltak.
 

Magyarázatot kér Ausztrália az izraeli nagykövettől arra, miként használhattak ausztrál útleveleket a Dubajban meggyilkolt Hamász-vezető elleni merénylet gyanúsítottjai.
 

Milyen módon viszonyuljanak a Jobbikhoz a rádiók és a televíziók a médiatörvénynek a rasszista beszédet tiltó rendelkezéseiből kiindulva? Mikortól lehet azt mondani, hogy szócsövet nyújtanak a Jobbiknak? Mit tartanak követendő példának? Melyek azok a témák, amelyekkel kapcsolatban meg lehet a Jobbikot szólaltatni? Másképpen kell viszonyulnia egy újságírónak a Jobbikhoz, amikor a „cigánybűnözésről” és „zsidó nagytőkéről”, a választási programjáról és szakpolitikai kérdésekről, vagy olyan témákról beszél, amelyekben a Jobbik „a média szövetségese”, például a pártfinanszírozás kérdése? Kötelezi a médiumokat bármire az, hogy mandátumokat szereztek az EP-ben?
 

Voltak példaképeim. Először is Alfonsó, az ős-clown. Aztán Horváth Tivadar, a remek előadóművész, Salamon Béla a pesti slemil, Kabos Laci, a maga sajátos dramaturgiájával és természetesen, a felejthetetlen Kellér Dezső.  Úgy érzem, hogyha azt mondjuk hogy pesti kabaré, akkor abba az én 23 éves igazgatásom feltétlenül beletartozik. 

A Magyar Narancs újságírója Varró Szilvia újságíró úgy látja, elkezdett középre rendeződni a párt, a vadhajtásokat, a nagyon zsidózókat igyekeznek háttérbe szorítani a Jobbiknál. Kommunikációs tréningeken magyarázták el a párttagoknak, hogy a zsidó helyett érdemes inkább a multinacionális nagytőke szót használni, a cigányok esetében pedig inkább az oktatást hangsúlyozni. Posta Imrét, Vona Gábor tanácsadóját, a Köztársasági Őrezred korábbi pszichológusát azért vették le a listáról, mert túl sokat zsidózott – mondta oknyomozó riportja kapcsán az újságíró a Reggeli Gyorsban.
 

Angelo Rotta rakpart, Friedrich Born rakpart, idősebb Antall József rakpart – a Fővárosi Közgyűlés ezeket a neveket adná a budapesti alsó rakpartoknak. A döntést elhalasztották, mert a választások idején zavart okozhatnának az új nevek. Megnéztük, kikről keresztelhetik el az alsó rakpartot.
 

Itamár Jáoz-Keszt, és felesége, Hanna tel-avivi otthona egyben az Eked kiadó irodája is. A falak könyvespolccal tele, Itamár saját művei magában több sort elfoglalnak. Kintről a városra jellemző párás levegő árad be és madarak hangja hallatszik, az ablak mellett pedig egy üvegházinak tűnő orchidea pompázik rengeteg virággal. Hanna állítólag másfél évig öntözte, amíg életjelt adott.
 

Izraeli szívspecialisták mentették meg annak a 85 éves férfinak az életét, aki 64 éven keresztül nem mert orvoshoz menni – mert azt hitte, mindegyikük olyan, mint Robert Mengele, aki rajta is kísérletezett az auschwitzi haláltáborban.

2006 májusában az izraeli Naharija városában előadás-sorozatot tartottak a zsidó kórházakban végzett orvosi kutatásokról a náci korszakban. A konferenciára meghívást kapott Varda Weiszkopf, a Yad Vashem intézet hallgatója is, aki meglepetéssel tapasztalta, hogy a konferencián egy szó sem esett a náci megszállás alatt Budapesten működő zsidó kórházakról…

Ritchie Kotzen (korábban a Poison, a Mr. Big tagja) ma koncertet ad Budapesten az A38 hajón. Korábbi magyarországi fellépése után készítettünk vele interjút. A gitárvirtuóz a Szombat munkatársa segítségével fedezte fel zsidó gyökereit.

Ormos Mária szerint a politikai szélsőségekkel szemben az érdemi programalkotás a legjobb módszer minden korszakban, ez az, amivel meg lehet előzni azok elterjedését. A történész, akadémikus Az árpádsáv tegnap és ma című konferencián, csütörtökön Budapesten a Holokauszt Emlékközpontban beszélt erről.
 

„Szabóné Kocziha Tünde arra a kérdésre ugyan nem tudott válaszolni, hogy mely Faludy-vers hangzott el az ünnepségen, és azzal mi is a baj (…) Érdemben semmilyen magyarázatot nem adott arra, hogy miben áll Faludy „magyargyűlölete” és „cionizmusa”.”
 

Tölgyessy Péter szerint ott tört át Jobbik, ahol a magyar kapitalizmus a legrosszabb arcát mutatja. A párt a fiatalok körében fölényesen veri a szocialistákat, de az alkotmányjogész úgy véli, a Jobbik rövid távon a Fidesznek lesz a legnagyobb ellenfele.

Az ultrák szent háborúja címmel közölte kedden a Die Welt című német lap Paul Lendvai neves ausztriai publicista Kertész Imréről szóló írását.
 

A cím Máthé Áron írásából való. Érdemes átolvasni szerinte, mit ír Kertészről, a bolsevizmusról és az ÉS üvöltő derviseiről Schmidt Mária egy régi Magyar Nemzetben. Részben igaza van. Valóban érdemes átolvasni egy vita anyagait, mielőtt írunk róla. A módszertan tudorai azt mondják, az ilyesmi szerencsét hoz a vélemény-újságírónak. Máthé posztjában felteszi a kérdést, emlékszünk-e az ÉS üvöltő derviseire, akik habzó szájjal őrjöngtek egy Rádai Eszternek adott interjú után, amiben Kertész azt nyilatkozta – ez volt a cím is -, hogy a Sorstalanságot a Kádár-rendszerről írta. Ő mindenesetre nem vagy igen rosszul emlékszik.

Simon Wiesenthal Központ igazgatója szerint a háborús bűnökkel vádolt Zentai elleni eljárásban nem jelent majd akadályt, hogy nincs élő tanú.
 

Kertész Imre nemrégiben nagy vihart kavart egy német lapnak adott interjújában, szélsőséges reakciókat, többek között a magyarellenesség vádját váltva ki az itthoni közvélemény egy részéből. Jogosak-e a Nobel-díjas írót ért vádak? Igaza volt-e Kertésznek?