Összesen 7,595 találat (7061 - 7080) : Magyar Nemzet.
„Ha csak egyetlen fiúnak segíthetek, már tennem kell a dolgomat!”
A Honvédelmi Minisztérium Lelkipásztori Szolgálata zsidó résztvevőjének a rabbitanács az 1990-ben diplomázott Frőhlich Róbertet jelölte ki. Feladatáról és feladatára való felkészüléséről nyilatkozott … Tovább »
Szombat Szalon: kerekasztal-beszélgetés a mai magyarországi zsidóságról
Március 19-én, Magyarország német megszállása félévszázados évfordulója alkalmából a szimbolikus emlékezésen túl, a jelennel akartunk foglalkozni.
A résztvevők a zsidó társadalom és közélet … Tovább »
A történelmet nem lehet a történelemmel magyarázni, s a történelmi emlékezet sem magyarázza meg a történelmet. Különösen nem azt, ami alig ötven évvel ezelőtt történt, ami – végső fokon – jelenkor. A „jelenkor” értelmezésem szerint azt jelenti, hogy „jelen van”.
Európának … Tovább »
(Matatias Carp: Holocaust Romániában 1940-44. Primor Kiadó, 289. oldal, 380,-Ft.)
A könyvet egy rossz hírű üzlet kirakatában láttam meg a Szittyakürt, a Hunnia és hasonló elvtársaik társaságában, ezért gyanakodva vettem kezembe: honnan ez a hirtelen jött együttérzés a Soa … Tovább »
Kertész Imrével beszélget Szántó T. Gábor
– Ha azt mondom, „énregényeket” ír – akár egyes szám első, akár harmadik személyben akkor ezekből nem csak az életútja, de a filozófiája is kirajzolódik. S ha idézem, miszerint Önnél az írás „önterápia”, akkor már Kertész … Tovább »
Az Arendt-Scholem levélváltás
1960 májusában jelentette be Ben Gurion izraeli miniszterelnök a Knesszetben, hogy az egyik leginkább keresett háborús bűnös, Adolf Eichmann Izraelben van, és izraeli bíróság előtt kell számot adjon a háború és a náci genocídium során elkövetett … Tovább »
Gershom Scholem és Hanna Arendt levélváltása*
Kedves Hanna! Jeruzsálem, 1963. június 23.
Elmúlt hat hét azóta, hogy megkaptam az Eichmann-perről szóló könyvét; s ha késve írok, ennek az az oka, hogy csak most tudok időt szentelni a könyv alapos tanulmányozására. Az Ön által … Tovább »
Antall József miniszterelnökkel 1992 őszén történt találkozás után a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége eljuttatta a kormányfőhöz azt a törvényjavaslatot, amely a Holocaust tagadásának bűncselekménnyé nyilvánítását célozta, hasonlóan a többi európai országhoz.
Az … Tovább »
A számlák nem tartoznak a levéltárak információt hordozó iratai közé. Rendszerint nem is őrződnek meg, hiszen a szabályzatok szerint 3-5 év után kiselejtezhetők. Jogérvényüket ennyi idő alatt elveszítik. Ezért különleges a Magyar Országos Levéltárban őrzött belügyminisztériumi … Tovább »
Noha Lévai Jenő, Karsai Elek, Ránki György és néhányan mások Magyarországon is sokat tettek az 1944-ben tetőző magyarországi zsidó katasztrófa politikatörténetének feltárásáért, bátran mondhatjuk, hogy a leghősiesebb összegző munka egy New York-i dolgozószobában folyt e … Tovább »
Úgy érzem, hogy az antiszemitizmus világtörténetében fordulópontot jelentett az, hogy kialakult a zsidóságra irányuló figyelemben, érdeklődésben egy bizonyos társadalomstatisztikai tudatosság. Korábban, mondjuk a 16. században a zsidó probléma mindig egy helyi közösség problémáját … Tovább »
Székelyek és zsidók
A második világháború előestéjén, Turnu-Severinben, egy hajó fedélzetén, folytak a tárgyalások a magyar-román határkiigazításról – eredménytelenül. Botosaniban értesültünk az egyezkedés kudarcáról, mint magyar, illetve zsidó munkaszolgálatosok. Összecsaptak … Tovább »
A magyarországi radikalizmus két világháború közötti történetéhez
(Második, befejező rész)
III. A Századunk
A polgári radikálisok legfontosabb elméleti fórumának, a Huszadik Századnak az utolsó, Ady Endre emlékének szentelt száma a zivataros állapotok ellenére 1919 … Tovább »
(Második, befejező rész)
„Felszabadult” pogromok
Bármilyen hihetetlennek tűnik, de tény, hogy Szlovákiában az antiszemitizmus a zsidók 95%-ának meggyilkolása után is elevenen ható erő maradt, amit bizonyos politikai erők képesek voltak a saját céljaikra felhasználni. Éppen … Tovább »
Mindenekelőtt érdemes talán legalább kísérletet tenni az alapfogalmak tisztázására. Ki tekinthető zsidónak? A vallási hagyomány szerint zsidó az, aki zsidó vallású, illetve zsidó anyától született. Az antiszemiták sok olyan embert is zsidónak tekintenek, aki a fentebb megfogalmazott … Tovább »
Ben Jehuda: Nyelv és nemzet
Eliezer Ben Jehudáról (1858-1922) főként a beszélt héber nyelv újjászületésével kapcsolatban szokás megemlékezni. Az elsők között képviselte azt a nézetet, hogy a hébert a mindennapi érintkezés nyelvévé kell tenni, s nem pusztán a zsidó nép kulturális, … Tovább »
3. „(Új király került azonban Egyiptom élére,) aki már nem ismerte Józsefet.” Miután meghalt József, a nép megtagadta a körülmetélkezés parancsát. így szóltak: Legyünk olyanok, mint az egyiptomiak! És mivel így cselekedtek, az Örökkévaló gyűlöletté változtatta a szeretetet, … Tovább »
A sajtó többnyire a közel-keleti békefolyamat akadályairól és a felek nézeteltéréseiről ír. Akadályok, nézeteltérések és válságok persze vannak és lesznek, s ez a minden tárgyalásra jellemző jelenség hatványozottan érvényes egy olyan egyedülálló viszály rendezésére, … Tovább »
1994. március 2-i tárgyalásán a Zsidó Helyreállítási Alappal foglalkozó kormánybizottság megállapodásra jutott a jelenlévő MAZSIKE, B’nai B’rith és MAZSINESZ képviselőivel, hogy az Alap Intézőbizottságát valamennyi érintett magyar zsidó szervezet, valamint a Magyarországról … Tovább »
Interjú a Zsidó Helyreállítási Alapról Isépy Tamás államtitkárral
A kormány 1993. március 11-én bizottságot hozott létre, amelynek az a feladata, hogy javaslatot dolgozzon ki az Országos Zsidó Helyreállítási Alap működtetésére, továbbá kezdeményezzen egyeztető tárgyalásokat … Tovább »