A nagy vízválasztón innen és túl Amikor a világ minden tájáról érkező zsidó írók össze­gyűltek az öböl városában, San Francisco-ban, többet tudtak meg mindarról, … Tovább »

Konrád György
Aforizmák a zsidók tartósságáról II. rész Minden népnek bonyolult és sokatmondó viszonya van az államában élő zsidókkal, né­melyiké különösen bonyo­lult és megterhelt, mint a németeké, nem zsidók azt is mondhatják: „A zsidók ugyanolyan polgárok, mint … Tovább »

E számunkban kezdődő sorozatunkban az elkövetkező hónapokban poli­tikusokkal, művészekkel és más ismert személyekkel beszélgetünk. Érde­kes emberekkel, akikben talán csak annyi a közös, hogy zsidók, bár ez kü­lönböző hatással van életükre, eltérően vállalják származásukat, … Tovább »

A „mártírok” és a „szörnyeteg”
Izrael az iszlám szélsőségesek szemével

Másfél évvel ezelőtt – alighanem izraeli közreműködéssel – levegőbe repült Jehja Ajas, több, Izrael ellen elkövetett bombamerénylet kitervelője és irányító­ja, a „mérnök” (miként hívei … Tovább »

Amit eddig nem írtak megKönyvespolc

(Junger Ervin: Bartók és a zsidó diaszpóra. MTA Judaisztikai Intézet, 1997. 292 oldal, 677 forint)
Igen sok könyvet olvashattunk már Bar­tók Béláról. Megismerhettük őt úgy, ahogyan mások látják, és úgy is, ahogy ő saját magát láttatja … Tovább »

Pécsi Katalin
„Ne bántsd a holocaustomat!”Tűnődés a holocaust történetének oktatásáról

Láttam egy fantasztikusan érdekes fil­met a tavalyi Izraeli Filmhéten. A címe azóta se megy ki a fejemből: „Ne bántsd a holocaustomat!” Ennél frappánsabban aligha lehetne kifejezni … Tovább »

Hiányzó láncszemekTankönyvek a holocaust megközelítéséhez

Tudomásom szerint utoljára 1994-ben, Raj Tamás szerkesztésében és a Makkabi Kiadó gondozásában jelent meg „A gyerekeknek nem mindig mondják meg az igazat” címmel egy tanulmánygyűjtemény, melyben 1992-ig dolgozták … Tovább »

Versenyfutás az 1+1 százalékért

Lassan mindenki számára természetes, hogy rendelkezhet adójának egy százalé­káról, valamely társadalmi szervezetnek, egyháznak ajánlhatja fel. Az 1996-ban született jogszabály alapján kedvezmé­nyezett lehet minden olyan civil szervezet és alapítvány, … Tovább »

New York, Cordoba, Dnyepropetrovszk Zsidó média a centrumban és a periférián

A Cionista Világszervezet és az izra­eli kormány vendégeként kétévente mintegy százötven zsidó újságíró jön össze a világ minden tájáról, hogy első kézből ismerje meg az iz­raeli valóságot. … Tovább »

Hírek

NÉPESSÉGGYARAPODÁS
1997-ben az országban 60 000 alijázó érkezett, ebből 50 000 a volt Szovjetunióból. A hírt közlő Orszá­gos Statisztikai Hivatal prognózisa szerint öt év múlva már Izraelben él majd a legtöbb zsidó, mert mi­közben itt folyik a bevándorlás, a ma még … Tovább »

Atlantisz császára

A fenti címmel a közelmúltban egyfelvonásos opera ősbemutatóját tartották a tel-avivi Új Izraeli Operaházban. Az előadás vonzza és fog­lalkoztatja a közönséget, a kritikusokat. A mű meséje bizarr: a halál megsértődik, mert „tevékenységével” az emberek … Tovább »

A LONDONI „ARANYÉRTEKEZLET” UTÁN
Nagyobb a csalódottság, mint a remény
Az angol fővárosban decemberben háromnapos tanács­kozáson vettek részt negyvenegy állam képviselői, törté­nészek. Nemzetközi és az egyes államok zsidó szerveze­teinek vezetői – több mint kétszázan. … Tovább »

Izrael Állam megítélése vallásos irányzatokban

A XX. századi zsidó történelem számos jelentős eseménye között az egyik legnagyobb fontosságú Izrael Állam megala­pítása. A lehetőség, hogy csaknem két évezrednyi szétszóratás után a zsidó nép visszatérhet eredeti hazájába … Tovább »

Posztcionizmus: az új kihívás*

Mi a posztcionizmus?
Az elmúlt évtizedben Izrael-szerte heves vita folyt a poszt­cionizmusról. Sokan sokféleképpen értelmezték: de inkább tekintették egy bizonyos hangulatnak, tendenciának, vagy orientációnak, semmint ideológiának.
A legegyszerűbb … Tovább »

Hol a cionizmus mostanában?Akadozó beszámoló Jeruzsálemből
A Cionista Kongresszus négy évenként ül össze. 750 küldöttjéből 503-nak van szavazati joga, de nagysúlyú szervezetek (pl. WIZO) is rendelkeznek szavazati joggal. Jelenleg Izrael küldi a delegátusok 38 százalékát, az USA … Tovább »

Fordulatok előttCionizmus az 1938 és 1940 közötti Magyarországon

A magyar cionista mozgalom 1938-tól kezdve óriási átalakulá­son ment keresztül. Olyan területeket csatoltak Magyarország­hoz, amelyeken hozzávetőlegesen kétszázezer zsidó élt, akik a politikai paletta minden árnyalatát … Tovább »

„Egy nyári napján a 44-es évnek, mely ki­tűnő termést hozott a halálnak, anyám felvette a legjobb fekete ruháját, hozzá a csúcsos csipkegallérját és a sárga csilla­got a bal melle fölé. Fél tizenegy volt dél­előtt, a Márta nővéréékkel szokásos napi römiparti ideje. Feltette … Tovább »

Az izraeli társadalombiztosítás adatai szerint 1996-ban 44 ezerrel keveseb­ben, 693 ezren az éltek a szegénységi küszöb alatt, mint egy esztendővel ko­rábban. Ez a szám az ország lakosságá­nak 16,5 százalékát jelenti. A kedvező tendencia már a második éve folytató­dik, amit … Tovább »

A Magyarországi Cionista Szö­vetség az első bázeli cionista kongresszus 100. évforduló­jának alkalmából háromna­pos konferenciát szervezett szeptem­ber 2-4. között a Magyar Tudományos Akadémián.
Az első estén 100 év héber zenéje címmel nyitóhangversenyt rendeztek prof. Lux … Tovább »

Az izraeli szocializmus úgy nyolcvan éve született, két eltérő hagyomány kínos ná­szából: a társadalmi igazsá­gosság zsidó hagyományából, és az ak­kori, főleg orosz társadalmi víziókból.
Időzzünk el először a zsidó genetikai adottságon. A judaizmus hagyománya szerint, … Tovább »