Ugye nem az utolsó határ?

(Moldova György: Az utolsó határ. Magvető Könyvkiadó, 1990., 310 oldal, 120,Ft)

Az évváltás vásárlási kínálatában ismét feltűnt az árusítópolcokon és ponyvákon Moldova György három évvel ezelőtt kiadott könyve, Az utolsó határ. A legolvasottabb … Tovább »

Csendes kis kibucát cserélte fel egy évre hűvösvölgyi bérlakására, hogy az Anna Frank Gimnáziumban a héber nyelvet oktassa. Ötven évvel ezelőtt a sors szinte hihetetlen megpróbáltatásoknak tette ki a varsói kislányt. Ott volt a lángoló, fellázadt varsói gettóban. Ha minderről … Tovább »

A zsidógyűlölők minden eszközt felhasználnak céljuk elérésére. Ez a Soá, a vészkorszak után nem szorul különösen bizonyításra. Ha már sikerült megragadniuk a hatalmat nincs szükségük többé indokokra. De annak megszerzése előtt hálásan fogadnak minden izgatószert. Egyik ilyen … Tovább »

Estefelé a kaukázusi zsidók felöltik ünnepi „szabadság ”-ruhájukat. Övükbe tőrt vagy pisztolyt rejtenek, majd elmennek a zsinagógába, hogy elmondják imáikat és elénekeljék dalaikat. Ezen az estén a hóhemmel együtt imádkoznak és a Halié zsoltárok mindegyikét eléneklik.

Hazatérve … Tovább »

Könyvespolc

(Hannah Arendt: A totalitarizmus gyökerei. Európa, 1992. Fordította Braun Róbert, Seres Iván, Erős Ferenc, Berényi Gábor, 658 oldal, 500 Ft.)

Alapkönyvet tarthat kezében az olvasó, amelyhez a pártállam idején nem juthatott hozzá, és amelynek ismerete nélkül kevésbé … Tovább »

Beszélgetés a Muzsikás együttes magyar zsidó népzenei gyűjteményéről

A Muzsikás együttes 1973-ban alakult Létrejöttük annak a hatvanas évektől indult reneszánsznak a része, mely a néphagyomány újrafelfedezését, az autentikus népi kultúrához való visszanyúlást tűzte ki … Tovább »

Biblia-dramatizáció a Pesti Színházban

Alighanem a legősibb abszurd került most bemutatásra a Pesti Színházban. Csak a magára maradt huszadik századi ember gondolhatja kényszerű önhittségében, hogy a létdráma az ő korának újdonsága; holott sok ezer éve folyik a bizonygatás, … Tovább »

Féner Tamás fotóművész képei

Izrael Állam 45. Függetlenségi Napjáról áprilisban Zalaegerszeg városa is megemlékezik. A rendezvények során izraeli kapcsolataik dokumentálása mellett kiállítják Féner Tamásnak, a magyarországi mai vallásos zsidóság életéről készített képeit.

Mai … Tovább »

Amikor Pesten, március 15-én kitört a forradalom, a pozsonyi születésű 26 esztendős Dux Adolf Nemzeti-dal fordításával, Diósy (Diósi) Márton hírlapíró pedig, az Első Magyar Zsidó Naptár szerkesztője ki a szabadságharc idején Kossuth titkára lett ünnepi vezércikkel köszönti … Tovább »

Hahn István nyolcvan esztendeje született, s közel egy évtizede hunyt el. Szerkesztőségünk az alábbi írással tiszteleg az egykori rabbi, a jellegzetesen közép-európai sorsú tudós emléke előtt

Hahn Istvánról1 fogok most beszélni, a zsidó tudósról.2 Nem mint zsidó, természetesen, … Tovább »

(Hozzászólás)

Jólesz László a Szombatban értékes időszerű tanulmányában vázolta a héber nevek és szavak magyar átírásával kapcsolatos problémákat. A szerencsésen megsokasodó fordítások és zsidó tárgyú tanulmányok bőségesen szolgáltatják a példákat a fentebb említett … Tovább »

Az Öböl-háború első heteiben, minden félelem és bizonytalanság dacára, egy meglehetősen és felemelő közösségi szellem lengte be Izraelt. A jom kippuri háború óta nem tapasztalhattunk ilyesfajta összetartást. A szolidaritás érzése még a kormányra is kiterjedt. A politikai … Tovább »

9 millió között 15 ezer

Svédországban, akár más európai országokban, bekövetkezett a gazdasági helyzet folyamatos romlása. Noha a jelenlegi többé-kevésbé konzervatív pártokból összetevődő kormány egyességre jutott szociáldemokrata ellenzékével egy közös politikai-közgazdasági … Tovább »

Eörsi István estje a MAZSIKE-ben szórakoztató volt, sőt tanulságos. Tetszett a hallgatóságot gyakran mosolyogtató, sőt megnevettető vagánysága és humora. Mégis rossz érzésekkel indultam hazafelé. Nem azért, mert a vallásos zsidó apától és a kikeresztelkedett családban született … Tovább »

A legszívesebben elsőnek a gyermekkoromat idézném fel, ahogyan anyámmal és apámmal a kék, hímzett imazsákot lóbálva a zsinagógába igyekszünk. A széder estéket s az első „Mánistanát…”. Miben különbözik ez az este?

Miben különbözött az életem attól, hogy zsidónak … Tovább »

Az MTA Judaisztikai Kuratóriuma az 1992. évi Bacher Vilmos Emlékelőadás alkalmából az emlékérmet Dr. Schweitzer József címzetes egyetemi tanárnak, az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatójának ítélte. Az emlékérem átadására 1992. december 17-én került sor, az ELTE Tanári … Tovább »

A Parlament 1993. február 2-i ülésén az interpellációk és a kormányhoz intézett kérdések során GADÓ GYÖRGY, mint már korábban több ízben, az állami élet legmagasabb fórumán hozta nyilvánosságra az adott időszak antiszemita jelenségeit, és követelte az arra illetékesek … Tovább »

Várai Emil: Kegyeletsértés avagy történelmi revízió?
Szécsi Éva: „A közösségek hangolják össze tevékenységüket, s mi támogatjuk törekvéseiket!”
Dr. Klein Rudolf, építész: Az új Lauder Javne iskola tervpályázata
Simon Iván: A miniszterelnöknél tett látogatás margójára
Szántó … Tovább »

Szécsi Éva beszélget Mose Jahodával, a Joint budapesti irodájának igazgatójával

Igazgató úr, tudja-e, hogy az idén sokkal több ember szorul segítségre, mint 1992-ben? Ha nem is számszerűsíthető ma még, de annyi bizonyos, hogy az a réteg, amely a Joint klientúráját alkotja, … Tovább »

Válaszféle Korányi Lászlónak

Kedves Laci barátom!

Mielőtt azt a bizonyos levelet elküldtétek, vagy egy órát vitatkoztam Veled (telefonon), arról próbáltalak meggyőzni, hogy felesleges, sőt talán káros is, amit tesztek.

Elküldtétek, elmentetek a Miniszterelnök úrhoz, és … Tovább »